Energiaválság kellett, hogy rákapjunk a fogyasztást optimalizáló szoftvermegoldásokra

„Most jó esetben havonta diktálunk óraállást, vagy átalánydíjat fizetünk, a szolgáltató pedig évente egyszer leolvassa a fogyasztást. Pedig naprakész információnk lehetne arról, hogy mennyi áramot fogyasztunk, és ha lekapcsolnánk egy berendezést, megnéznénk, hogy egy óra alatt mennyit fogyaszt, akkor sokkal jobban ösztönözve lenne az ember, hogy észszerűen használja fel az energiát. Ehhez kellenek azok a rendszerek, amelyek eljuttatják ezt az információt a felhasználókhoz” – mutatott rá Széll Szilárd, a Grape Solutions vezérigazgatója, aki szerint az energiaválságra számos ponton a szoftvergyártó cégek kínálhatnak megoldást.

Előbb-utóbb foglalkozni kell azzal a ténnyel, hogy egyre több napelem van a házak tetején, amelyek nyáron többletet termelnek, ez azonban az elosztói hálózatot és az azon található transzformátor körzeteket túlterhelheti, ennek elkerülése érdekében mielőbbi megoldást kell találni a tehermentesítésre.

„A rugalmasság meghatározó tétel lesz, a dinamikus vezérléshez pedig olyan szoftvermegoldásokra van szükség, amelyek a szenzorokból adatokat tudnak fogadni, ezeket feldolgozni, és így a különböző szabályrendszerek alapján cselekvéseket tudunk meghatározni. Mondok egy egyszerű példát: tegyük fel, hogy egy irodaházat a mi IoT rendszerünk vezérel. Ha fent a tetőn a szélmérő azt mutatja, hogy 120 km/órás a szél, akkor a rendszer felhúzza a redőnyöket, hogy ne érje kár őket” – említett egy gyakorlati példát Széll, de azt is mérni lehetne, hogy mekkora energiamegtakarítást lehet elérni azzal, ha a szenzor érzékeli, hogy senki nincs a szobában, és lekapcsolja a villanyt. A cégvezető szerint számos ilyen lehetőség van, és ezeknek a működésére már Magyarországon is találunk példát.

Nagyvállalati projektmunkáktól az energiaválságra megoldást kínáló energiaközösségekig

A Grape Solutions tradicionálisan projektmunkákat végez olyan nagyvállalatoknak, mint a Szerencsejáték Zrt., a Mol vagy az MNB, de ha valaki jegyet foglal a WizzAir oldalán, ott is nagy részben a vállalat által fejlesztett megoldással találkozik, de a cégvezető a referenciák között említi az elektromos autósoknak készült, 4,8-ra pontozott piacvezető töltőállmás-kereső Mobiliti applikációt is. Emellett végeznek outsourcing munkákat is, de az utóbbi két év tapasztalata az, hogy több nagyobb megrendelőjük a pandémia miatt leépítette az ilyen jellegű együttműködéseit és a piac a dobozos termékek felé mozdult el.

„A megrendelői kockázatok diverzifikálása érdekében mi is elkezdtünk termékeket fejleszteni, amelynek eredményeképpen ma van egy IoT alaprendszerünk, ami egy generikus platform, bármilyen IP-képes eszközt bele tudunk kötni, a smart city elképzeléseinknek ez az egyik motorja” – mondta Széll, aki szerint évente több milliárddal növekszik azoknak az eszközöknek a száma, amelyek IoT rendszerekbe vannak kötve, és ez a tendencia nem fog megállni. 

A dobozos termékek iránti igény annál nagyobb, minél kisebb egy cég, jellemzően a kkv szektorban jellemző, hogy minél gyorsabban, minél olcsóbb megoldást szeretnének. Így amikor a Mobiliti kapcsán érkezett egy külföldi megkeresés, jött az ötlet, hogy abból is dobozos, úgynevezett white label terméket készítsenek, mert az egyedi szoftverfejlesztés sokáig tart és drága, ahol mód van rá, ott a dobozos termékeket fogják előnyben részesíteni. Ez igaz az energetikai szektorra is, ezért a legutóbbi termék az energiaközösségeket célozza.

Olyan megoldást fejlesztettünk, amely segítségével az aktuális fogyasztás mellett pontosan előrejelezhető a várható termelés is, így a rendszer sokkal kiszámíthatóbb. A felügyeleti rendszer nem csak pontos képet ad a telepített napelemek működéséről, de számos IoT platform funkcióval is rendelkezik, így a háztartások okos mérőeszközei egységesen kezelhetőek

– mondta a cég vezérigazgatója, aki szerint a felület semmivel sem bonyolultabb az áramszolgáltatók most alkalmazott számlabefizetési rendszereinél, azonban sokkal több, a hatékony működést megalapozó információt nyújt.

A nemzeti és az uniós politika is zászlajára tűzte

A Nemzeti Energiastratégia egyik célja, hogy 2030-ig Magyarország mind a 197 járásában legyen legalább egy energiaközösség. A szakértők szerint azonban még ennél is nagyobb áttörés várható, szabályozástól függően akár ezres nagyságrendben jelenhetnek majd meg addigra energiaközösségek. A rezsicsökkentés részleges megszüntetése valószínűleg még jobban ösztönzi majd az energiaközösségek létrehozását felhasználói szinten is, hiszen ezáltal adott esetben kisebb áramköltséggel kell majd szembesülniük a tagoknak.

A Grape Solutions-nél úgy számolnak, hogy ha ez létrejön, akkor az általuk fejlesztett megoldás lehet az egyik alaprendszer, amit az energiaközösségek használnak. Sőt, uniós szinten is nagy várakozás övezi az energiaközösségeket, 2050-re az EU becslései szerint az európai kontinensen az energiatermelés 37%-a ilyen közösségek által valósulhat meg, így a cég terméke, akár a nemzetközi terjeszkedés alapja is lehet.

„A klasszikus fogyasztási görbék lelapításához – vagyis, hogy ne egyszerre keletkezzenek ezek a csúcsok – , egy intelligens rendszer például képes arra, hogy az elektromos autót, ne este 6-kor töltse, amikor mindenki más is fogyasztja az áramot, hanem hajnali 2-kor. Ez egy társasház esetében, ahol van 100 autó meg 100 töltőpont, különösen érdekes, ott kell egy olyan rendszer, amelyik gondoskodik arról, hogy ezt valamilyen logika mentén elossza úgy, hogy reggelre mindenkinek fel legyen töltve az autója” – tette hozzá Széll, aki szerint a mostani állapot, amikor a rezsicsökkentés az átlagfogyasztásig még él, azonban fölötte már ott lebeg a piaci ár réme, különösen izgalmas helyzet, hiszen miközben egyfajta haladékot biztosít, közben tudatosabb energiafogyasztásra ösztönöz, ami megalapozhatja az okos mérés elterjedését. Ugyanis ez az első lépés ahhoz, hogy a fogyasztók takarékoskodási döntéseket tudjanak hozni.

A cikk megjelenését a Grape Solutions támogatta.