Nagy dilemma a vezetők számára: sokan elcsúszhatnak a jogi megfelelésen
Üzlet

Nagy dilemma a vezetők számára: sokan elcsúszhatnak a jogi megfelelésen

A vállalatvezetés egyik legnagyobb kihívása, hogy a gyorsan változó gazdasági és jogi környezet miatt a döntéshozók legtöbbször már nem támaszkodhatnak a korábbi döntéseket megalapozó információkra és rutinokra, ugyanakkor a napi forgatagban sokszor nincs idő összefüggéseiben újragondolni ezeket a folyamatokat. Hatalmas időnyomás érzékelhető üzleti oldalról, hiszen ma kell megtervezni a jövő projektjeit és kialakítani a holnap környezetében való hatékony működés kereteit. A vállalati versenyképességet hosszútávon is befolyásoló tényező, hogy a piaci szereplők időben felismerik-e, hogy a fenti dilemma a leghatékonyabban a digitális innováció által biztosított eszközök alkalmazásával oldható fel. De a probléma abban gyökerezik, hogy nem mindent szabad, amit lehet: mit is jelent ez a jogi-szabályozási megfelelés kontextusában a digitális világban? Idén először szervez közös szakmai párbeszédet a Portfolio és a Wolters Kluwer a témában: a Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencia aktualitásáról az ötletgazdákkal, Kézdi Katalinnal, a Wolters Kluwer Hungary ügyvezetőjével és Firniksz Judittal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóintézetének kutatójával beszélgettünk.
A digitális gazdaság uniós szabályozási közege rendkívül komplex. Ha nem fordítunk kellő figyelmet a jogi-szabályozási szempontokra, a projekt elbukhat a jogszerűségen. Ha pedig nem a leghatékonyabb LegalTech eszközöket választjuk, a piac elszaladhat mellettünk, mire kijövünk az egyébként jogszerű, de idejétmúlt megoldással.

A digitális transzformáció a társadalmi és gazdasági élet szinte minden szegmensét áthatja, már nem fogalmazható meg puszta információtechnológiai kérdésként. Mi a digitális transzformáció legnagyobb akadálya a jelenlegi üzleti-jogi környezetben?

K.K.: Rengeteg projekt és fejlesztés már a kezdetekkor kudarcra van ítélve amiatt, mert nem készítették elő azokat megfelelően a by-design megközelítést alkalmazva, azaz a jogi-szabályozási megfelelőség vizsgálatát nem építették be már a stratégiai tervezés szintjén. A fő probléma, hogy a vállalkozásoknak egy folyamatosan változó digitális szabályozási környezetben kell működniük és folyamatosan tájékozottnak maradniuk. 

Ma már az összetettebb projekteken olyan csapatok dolgoznak, amelyek tagjai sokkal több különböző szakterületről érkeznek, mint korábban, viszont többször azt tapasztaltam, hogy a különböző területek vezetői egyszerűen nem nyitottak arra, hogy összehangolják egymással a működésüket. Mintha ezek a szakemberek nem egy nyelvet beszélnének, pedig az üzlet, a jog és a technológia esetén már nem is csak a kapcsolódás szükséges, hanem azok teljes együttállása.

Ha már a stratégiai tervezés nulladik pontján tudatosan kihasználják az egyes területek közötti korrelációból fakadó előnyöket, az a vállalkozások versenyképességét is komolyan befolyásolja.

Aki ma Magyarországon a digitális világban versenyképes vállalatot akar vezetni és felelősen gondolkodik, annak nem lehet kérdés, hogy az üzlet, a technológia és a jog közös nyelvét meg kell teremtenie. Fontos megérteni, hogy ma már ez a három együtt mozog, egymásra van utalva, egymás nélkül már nem értelmezhetőek. Egyszerűen kötelező, hogy ezek a területek beszélni tudjanak egymással, ezért is tartottuk fontosnak, hogy kezdeményezői legyünk egy olyan konferenciának, ami mankót jelent a cégek jogszerű és ugyanakkor hatékony működéséhez a digitális világban.

F.J.: Az egyre komplexebbé váló innovatív megoldások hatására a piaci logika és a vállalkozások magatartása is jelentős és koncepcionális átalakuláson ment át. A folyamat azonban nem állt le, és a korábbiaknál is jelentősebb változásoknak nézünk elébe. A gazdaság egésze átalakul, és az új dinamika kialakulásához az is hozzájárul, hogy a társadalom működésének új területei – gondolva itt például a közösségi hálók keresleti és kínálati oldalra gyakorolt hatásaira, hirdetési és adattermelő potenciáljára, valamint az utóbbi időben már piactérként is történő működésére – monetizálódtak. Mindenki rájött, hogy az adatvagyon mekkora érték és aki az üzleti modelljét ennek a monetizációjára építi, annak működőképessége és a jogszerűsége attól is függ, hogy helyesen alakítják-e ki a működését a szabályozási mozgástéren belül

Dr. Firniksz Judit PhD, LL.M, MSc
felkért tudományos tanácsadó, Wolters Kluwer Hungary Kft., kutató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpontja
Firniksz Judit tanulmányait a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán végezte. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpo
Tovább
Firniksz Judit tanulmányait a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán végezte. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpo Tovább

A vállalatok hatékony eligazodásához több olyan zsigeri felismerésre van szükség, amely egyben paradigmaváltást is jelent. Az egyik ilyen felismerés, hogy már nincsenek olyan vállalatok, amelyek ne minősülnének digitális vállalatnak. (A KSH 2020-as adatai alapján a hazai vállalkozások 2/3-a van jelen online.) A digitális vállalkozások köre egyrészt felöleli mindazon vállalkozásokat, amelyek üzleti modellje, azaz magának a monetizálható értékteremtésnek a folyamata és logikája már a digitális technológiákra épül. Másrészt pedig nem felejthetjük el, hogy a vállalkozások egyre szélesebb körben alkalmaznak digitális technológiát a napi operatív tevékenységük során, ami sok esetben a meglévő vállalati folyamatok új digitális eszközök bevonásával történő lebonyolítását jelenti. Ma már a vállalaton belül megvalósuló többoldalú kommunikáció nélkülözhetetlen egy projekt sikerességéhez. 

A multidiszciplináris párbeszéd segít egymáshoz közelebb hozni a különböző területek álláspontját, de a gyorsan változó digitális világban az egyes területeken belül is eltérő megközelítésre lehet szükség. A jogi megfelelőség hogyan biztosítható ezen körülmények között, mely jogszabályok, milyen tudásanyag ismeretére van szükség?

F.J.: Hiába ismeri valaki a széles körben emlegetett AI Act-et, vagy a Data Act-et, vagy akár még a GDPR-t is behatóan, ha nem igazodik el az adat-ökoszisztémában. Szinte minden változik és átalakul a vállalatok külső gazdasági és jogi környezetében, illetve a belső működési folyamataiban. A vállalati versenyképesség mint cél azonban állandónak tekinthető, ez a digitális piacokon sem változott.

Ehhez elengedhetetlen a digitális gazdaságot érintő dinamikusan változó jogalkotásban történő eligazodás, továbbá ehhez szorosan kapcsolódva az újonnan megjelenő, a digitális szabályozási területeken átívelő szabályozási tematikák szabályozási összefüggéseinek, a szabályozási ökoszisztémáknak a feltérképezése. A versenyképesség növeléséhez, de legalábbis szinten tartásához nélkülözhetetlen az innováció fenntartása a fejlesztésben, a technológiai megoldások előnyeinek kihasználása a működési modellben.

Egy ilyen rendkívül jelentős versenyképességi tényezőként azonosítható be a legaltech megoldások alkalmazása.

Az adminisztratív folyamatok támogatására már nagyon jó AI alapú irodai hatékonyságot növelő eszközök érhetők el, akár szerződés- és dokumentumkezelő rendszerek, de léteznek már nagyon jó ipari alkalmazások is, amelyek adatokat gyűjtenek és dolgoznak fel. Ezeknek az eszközöknek a szerepe és használata megkerülhetetlen.

Mi volt az a hatás, élmény, amely miatt elkezdtek a jog-IT-üzlet közötti párbeszéd gyakorlati elősegítésével foglalkozni?

F.J.: Szakmai pályafutásomat a Gazdasági Versenyhivatal Versenypolitikai Irodáján kezdtem. A versenyjog egy közgazdasági racionáléra épül, melynek nyomán összetett gazdasági viszonyokat kell értelmezni, és ahhoz, hogy a döntés megalapozott legyen, egyszerre van szükség közgazdasági és jogi szemlélet alkalmazására. A megközelítés, hogy a jogszabályok formájában megjelenő szabályozási elemeket szélesebb kontextusban (law in context) kell szemlélni, innen származik. A jog az őt körülvevő gazdasági és társadalmi viszonyrendszerben értelmezhető, ezért is a konferencia egyik fő üzenete a párbeszéd a különféle területek között.

Később a gyakorlatban egy ponton azt érzékeltem, hogy az a logika, amit korábban követtem, nem fog működni az olyan típusú projekteknél, mint egy startup mentorálása, egy AI alapú egészségügyi tanácsadó rendszer engedélyeztetése, vagy egy webshopfejlesztés. Elkezdtem azzal foglalkozni, hogy ez a logika miért nem működik és mondjuk egy webshop fejlesztésénél miért ért sokszor teljesen mást abból a fejlesztő, a UX designer, a logisztikai vezető, a fulfilment szolgáltató és a fogyasztóvédelmi referens, amit mondok,

egyáltalán miért működik másképp a vállalkozás a digitális gazdaságban.

Ezekből a kérdésekből kiindulva született meg a Pillanatkép a digitális piacok szabályozásáról című könyv. 

Kézdi Katalin
Wolters Kluwer Hungary Kft., ügyvezető igazgató
1987-ben az akkori Vendéglátóipari Főiskolán szerezte meg első diplomáját, majd a Marx Károly Tudományegyetem Idegenforgalmi szakközgazdász szakon folytatta tanulmányait. Az Edutus Főiskolán online ma
Tovább
1987-ben az akkori Vendéglátóipari Főiskolán szerezte meg első diplomáját, majd a Marx Károly Tudományegyetem Idegenforgalmi szakközgazdász szakon folytatta tanulmányait. Az Edutus Főiskolán online ma Tovább

K.K.: Ez a kutatási eredményeket összefoglaló könyv az üzleti gondolkodók nyelvén írja le mindazt, amit a jogból és a technológiából a cég vezetőinek esszenciálisan meg kell érteniük ahhoz, hogy jogkövető és versenyképes módon tudjanak működni. A tanulmány egyfajta tükröt tartott elém, magam is megdöbbentem, hogy mennyi mindennel nem vagyok tisztában és mennyi másra is kellene még figyelnem. Mi egy száz fős cég vagyunk, rengeteg fejlesztést, innovációt viszünk, egyebek között hozzánk tartozik a jogi alapinfrastuktúraként működő Jogtár, tehát nem lehet azt mondani, hogy ne lennék naprakész a változások nyomon követésében. Ennek ellenére egy olyan világot tudott megmutatni ez a tanulmány, amitől, mint a vállalat felelős vezetője egyszerűen halálra rémültem és azt mondtam, hogy a szabályos működéshez segítségre és támpontokra van szükségem.  

Sok időt és erőforrást visz el, ha hiányzik a vállalati tudatosság, ugyanakkor azért nehéz erre a tudatosságra időt és energiát fordítani, mert a vállalatvezetők azzal vannak elfoglalva, hogy tartsák a ritmust a gazdaság gyors változásaival. Hogyan lehet ebben egyensúlyt teremteni?

F.J.: Az eligazodás két szinten kell, hogy megtörténjen. Egyrészt a piac elvárásainak nagyon gyorsan kell megfelelni, másrészt hihetetlenül kitágult a lehetőségek köre, tehát mindenre is lehet már alkalmazást fejleszteni. Ha a vállalatvezető a piacon el is igazodik és megvan az igény, megvan a szolgáltatás, akkor még mindig nagyon fontos az eligazodásnak egy másik szintje is,

hogy mekkora az adott területet érintő szabályozásban a mozgástér, mert amit lehet, azt nem mindig szabad vagy „illik”, értve ezalatt, hogy mit enged meg a piaci etika.

A fejlesztőkhöz nem szükségképpen jut el a vonatkozó jogszabályok tartalma, nem is tekintik feladatuknak a jogi-etikai elemzést, lefejlesztik, amit kérnek tőlük. De ha a fejlesztő projektkörnyezetében nincs megfelelően meghatározva a jogi-szabályozási mozgástér, hiányzik ez a fajta korai tudatosság, a “Compliance by Design”, akkor biztosan nem lehet a fejlesztési folyamatot jó irányba állítani, megfelelő inputokkal ellátni. Ha nem visszük be a tervezésbe ezeket a szempontokat, és nem kezdünk el egymással idejekorán hatékonyan beszélgetni, akkor úgy járhatunk, hogy az innováció nem fog tudni időben piacra kerülni és lemaradunk a versenyben. Rendkívül sok időt lehet veszíteni így. Ahhoz, hogy egy vállalkozás a piacon és a mozgástérben biztonságosan és jogszerűen eligazodjon, tudatosságra és párbeszédre, compliance alapú gondolkodásra van szükség. 

Ha vezetőként felismerjük a problémát, hol találhatunk támogatást ennek a gondolkodásmódnak az elsajátításához?

K.K.: Amikor vállalatvezetőként elkezdtem ezzel foglalkozni, nagyon kevés információt találtam arról, hogy egyáltalán merre induljak el. Egyfajta vákuum van körülöttünk, de a fájdalmat már mindenki érzi, ezért gondolom, hogy nagyon időszerű a Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencia. Szerintem egyre többen vagyunk, akik legalábbis elbizonytalanodtunk és keressük azokat a lehetőségeket, ahol a digitális gazdaság kulcsterületeit képviselő szakemberekkel egy platformon lehet találkozni. Ezzel kapcsolatban elkezdtünk egy közösséget is építeni, ami két kulcselemre épül: a DigitalCompliance a digitális gazdaság jogi-szabályozási kérdéseiben való eligazodásra, a LegalTech pedig a gazdasági szereplők jogi-szabályozási környezethez való adaptációs hatékonyságát növelő innovatív megoldásokra. 

A meetup-okon arról beszélgetünk, hogy a digitális technológia hogyan alkalmazható az irodai folyamatokban, vagy, hogy hogyan vezessünk egy projektet, illetve a projekt jogi oldalát digitális technológiákra alapozva. Több egyetemen is kezdeményezőként bekapcsolódtunk már a legaltech képzésbe, a digitális compliance területen az alap- és a posztgraduális képzésekben is részt veszünk. A közösségi médiában elindítottuk a ‘Future Ready Lawyer’ irányzatot, amire szintén van nyitottság, de a Jogászvilágban is rengeteg releváns témáról publikálunk.

F.J.: Egy organikus folyamat eredményeként és Katalin integratív személyiségének is köszönhetően érzékelhetően formálódik egy olyan kezdeményezés is, amely olyan szakemberek kapcsolódására irányul, akik képesek az egyes területek közötti tolmácsolásra.

Új jogi szakmák születnek, mint például a legal engineer. Meg kell keresni azokat a szakmák közötti tolmácsokat, akik az adott vállalkozás gazdasági tevékenységéhez igazodni tudnak.

Ha nincs ilyen, akkor a vállalat vezetőinek felelősségének tekinthető, hogy kiképezzenek egy ilyen szakembert, hogy meglegyen vállalaton belül az a tudás, ami által biztonságosan el tudnak igazodni a jogi compliance során.

2025 júniusától az EU irányelvei alapján a webes akadálymentesítés a webáruházak számára is kötelező elvárás lesz. Ez milyen változást fog magával hozni a cégek életébe?

K.K.: Számomra sokkoló volt, amikor azzal szembesültem, hogy egy fogyatékossággal élő személy, a jogszabály és én magam mennyire mást értünk akadálymentességen. Egy meetup-on fogalmazódott meg bennem, hogy vajon csak én nem tudom, hogy a vonatkozó jogszabály 2025-től hatályba lép?

F.J.: Társadalmi felelősség, hogy azok is hozzáférjenek a digitális világhoz, akik akadálymentességi igénnyel élnek. A digitális akadálymentesség ugyanis hangsúlyosan nem csupán arról szól, hogy a látássérültek számára is érzékelhetővé váljon az internet. Ez egy webdesign filozófia jogszabályba öntve azzal a céllal, hogy mindenki egyenlő eséllyel legyen jelen a digitális világban, így például az idősebbek is megfelelő kontrasztokat alkalmazó és jól strukturált felületeken biztonsággal tudjanak végrehajtani online tranzakciókat vagy egy kézzel, mozgó járműben is be lehessen ütni a „nem vagyok robot” ellenőrzésére szolgáló capcha-t. Ha ezt a webdesign filozófiát megfelelően értelmezzük és elhelyezzük a „law in context” megközelítésben, akkor a nap végén arról szól, hogy a weboldalak sokkal jobbak és használhatóbbak lesznek, és az ügyfélpanasz is sokkal kevesebb lesz, mert az ügyfélélménybe a jó vásárlási folyamat (customer journey) is beletartozik, melynek eredményeként azt találja meg a felhasználó, amit keres.

A digitális akadálymentesség tehát egy társadalmi és gazdasági probléma, amely jogszabályi kereteket öltött, és ha kontextusban tekintjük, akkor a jogszabálynak való megfeleléshez szükséges fejlesztéseket nem azért kell elvégezni, mert előírás, hanem azért, mert érdemes, hiszen valóban jobb lehet egy vállalkozás weboldala, ha igyekszik ezeknek megfelelni úgy, hogy a különböző területek együttgondolkodásának eredményére tekintettel van.

Időpont: 2024. május 8.

Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel

Körüljárjuk, hogyan hat a LegalTech és a DigitalCompliance a versenyképességre és melyek a digitális térben való jelenlétet meghatározó legfontosabb jogi-szabályozási területek. Vegyen részt Ön is a jogi, üzleti, informatikai és kiberbiztonsági területek aktív párbeszédében.

Címlapkép: Getty Images

Kiszámoló

Mindent a CSOK Pluszról

Hitelügyintéző Gáborunk új videót csinált a CSOK Pluszról, ha gondolkodtál azon, hogy igénybe vedd, akkor érdemes végignézned. Ha kérdésed van, keresd meg őt, a honlapján megtalálod a tel

Holdblog

Gombnyomásra működünk, mint a gépek

Emlékeinket, akár egy gép funkcióit, gyakorlatilag gombnyomásra elő lehet hívni. És nemcsak mi: külön szakma, külön tudomány, hogyan kell mások gombjait céltudatosan nyomogatni. De kik,... T

KonyhaKontrolling

Álom a megfizethető lakhatás

A naiv emberek körében terjeng a megfizethető lakhatás álma, amivel ráadásul szavazatokat is lehet vásárolni. Bár a politika mindig is teljesíthetetlen ígéretek játszótere volt, fontos, hogy

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyetlen lépéssel magára haragította Oroszország a világ egyik legerősebb katonai hatalmát: fontos szövetségest nyerhet Ukrajna
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Private Health Forum 2024
2024. szeptember 26.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Ez is érdekelhet
green awards díjátadó