Bezárt szénerőműből szupermodern adatközpont? Így hasznosítják újra Európa energetikai romjait

Európa-szerte számos technológiai óriás – köztük a Microsoft és az Amazon – már aktívan dolgozik azon, hogy

elöregedett szén- és gázerőművek helyére adatközpontokat telepítsen

- írja a Reuters.

Ezek a telephelyek nem véletlenül kerültek célkeresztbe: meglévő villamosenergia-infrastruktúrájuk és vízhűtési kapacitásaik lehetővé teszik a gyorsabb kivitelezést, miközben minimalizálják az engedélyezési és hálózati csatlakozási akadályokat.

Ez egy hatalmas lehetőség, hogy gyorsabban megvalósulhassanak ezek a projektek, hiszen minden megvan helyben

– mondta Bobby Hollis, a Microsoft energiaügyi alelnöke. Hasonlóan vélekedik az Amazon is. Lindsay McQuade, az Amazon EMEA régió energiaügyi igazgatója szerint „az adatközpontok engedélyezése várhatóan gyorsabban fog haladni a régi telephelyeken, ahol az infrastruktúra nagy része már a helyén van.”

A két legnagyobb kihívás az új adatközpontok esetében Európában

a hosszú csatlakozási idők és a létesítési engedélyeztetés lassúsága.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum.

Információ és jelentkezés

A Synergy Research Group szerint a kontinensen a hálózati csatlakozások akár 10 évig is elhúzódhatnak, szemben az Egyesült Államokkal vagy Ázsiával. Ezért is vonzóak a már meglévő, forgalomból kivont erőművi telephelyek, amelyekben:

• megvan a villamos hálózathoz való csatlakozás,

• rendelkezésre áll ipari szintű vízellátás és hűtési kapacitás, és

• gyakran rendelkeznek már engedélyekkel, így megspórolható az arra fordított idő.

Ráadásul Sam Huntington, az S&P Global Commodity Insights kutatási igazgatója szerint

a technológiai vállalatok hajlandóak többet fizetni a hamarabb beindítható projektekért, mivel egy gyorsan növekvő iparágban versenyeznek a piaci részesedésért.

Az ilyen jellegű projektek nemcsak a technológiai cégek számára jelentenek előnyt, hanem a hálózatüzemeltetők számára is. Az új adatközpontok telepítése általában nagy terhet ró a villamosenergia-hálózatokra, hiszen azok folyamatos és nagy mennyiségű áramot igényelnek. Az EDF, a Drax, az Engie, az Enel, az RWE vagy a portugál EDP már aktívan dolgoznak ilyen újrahasznosítási projekteken, hogy optimalizálják meglévő eszközeik értékét és elkerüljék a teljes leállítás költségeit.

A brit Drax például egy mérőóra mögötti (on-site) konstrukcióval kínál közvetlen áramellátást egy adatközpont számára egy biomasszává alakított szénerőmű helyén. Ekkor az energiafogyasztó – például egy adatközpont – közvetlenül az adott telephelyre telepített erőműtől (legyen az nap, szél vagy bármi egyéb) kapja az áramot, anélkül hogy az átmenne a villamosenergia-hálózaton.

Sőt, az adatközpontok nemcsak energiafogyasztók,

hanem stabil bevételi forrásai is lehetnek az energetikai vállalatoknak.

Ugyanis azok hajlandók prémiumot - nem is kicsit - fizetni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiáért. „A technológiai cégek megawattóránként akár 20 eurós prémiumot is fizetnek az alacsony karbonintenzitású áramért” – mondta Gregory LeBourg, a francia OVH környezetvédelmi programigazgatója. Egy nagy adatközpontnak éves szinten több száz megawatt villamosenergiára is szüksége lehet – így a zöld prémium potenciálisan több százmillió, akár milliárd eurós hosszú távú szerződéseket is jelenthet - mutat rá a szakértő.

Ez lehetővé teszi, hogy a közműszolgáltatók megtérítsék megújuló energiába fektetett beruházásaikat, és stabil cash-flowt generáljanak az egyébként leállításra ítélt létesítményekből. Tehát az új modell nemcsak ingatlanhasznosításról szól, hanem stratégiai, hosszú távú együttműködésről. A közműszolgáltatók bérbe adják a már használaton kívüli telephelyeket, vagy saját beruházásban építik meg az adatközpontokat, amelyekhez hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződéseket (PPA) kötnek.

Sokkal többről van szó, mint egy kihasználatlan földterület értékesítéséről. Ezek az ügyletek stabil, magas árrésű bevételi lehetőségeket jelentenek

– hangsúlyozta Simon Stanton, az RWE globális partnerségekért és tranzakciókért felelős vezetője. „Sokkal inkább hosszú távú kapcsolatról van szó, amely lehetővé teszi a kockázatcsökkentést és az infrastrukturális beruházások fedezetét” – tette hozzá.

A jövő egy még ambiciózusabb koncepciót is tartogat: az úgynevezett "energiaparkok" létrehozását. Ezekben az adatközpontokat közvetlenül új megújuló kapacitásokhoz csatlakoztatnák, hálózati tartalékot biztosítva vészhelyzetek esetére. Az Engie például 2030-ra meg kívánja duplázni a megújuló portfólióját a jelenlegi 46 GW-ról, és ehhez világszerte már 40 telephelyet azonosított, amelyeket adatközpont-fejlesztőknek kínál eladásra – köztük a 2017-ben bezárt ausztrál Hazelwood szénerőművet is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images