Az ENTSO-E közzétette első jelentését a 2025. április 28-án az Ibériai-félszigeten történt áramkimaradás okairól. A vizsgálat sok érdekességet tárt fel és részletesen leírja, hogy milyen láncreakció okozta a blackout-ot.
A francia villamosenergia-rendszer stabilitási kihívásokkal néz szembe, a rendszerben egyre nagyobb az egyensúlyhiány elsősorban a naperőművek robbanásszerű terjedése miatt - hívta fel a figyelmet az Électricité de France (EDF) távozó vezérigazgatója, Luc Rémont, aki ezért az állami támogatási mechanizmusok átalakítását is szükségesnek tartja. Megállapításának extra súlyt ad, hogy Franciaország az Európai Unió egyik legnagyobb áramtermelője és fő áramexportőre, szerepe pedig kiemelkedő az európai ellátásbiztonság fenntartásában.
Az Endesa spanyol energiaszolgáltató vezérigazgatója a múlt heti példátlan áramkimaradás után felszólította a döntéshozókat az atomerőművek adóterheinek felülvizsgálatára és a villamosenergia-hálózati beruházások jobb megtérülésének biztosítására.
A spanyol hálózatüzemeltető nyilatkozata szerint az Ibériai-félszigetet sújtó áramszünet hátterében egy kisebb spanyol régió állhat, ahol feltehetően egy (vagy több) napelempark esett ki a rendszerből. Megdöbbentő, de a Portfolio számításai alapján ebben a térségben található Spanyolország teljes napelemes kapacitásának csaknem egynegyede – így nem meglepő, hogy az innen kiinduló zavar komoly hatással volt az országos ellátásbiztonságra.
Felmerül, hogy Spanyolország és Portugália áramkimaradását egy ritka légköri jelenség okozhatta, bár a spanyol meteorológiai szolgálat (AEMET) közlése szerint nem észleltek semmilyen szokatlan légköri vagy hőmérsékleti jelenséget - tudósított a Live Science.
A brit villamosenergia-hálózat üzemeltetője vizsgálatot indított a vasárnapi megmagyarázhatatlan erőművi meghibásodások ügyében, amelyek órákkal az Ibériai-félszigetet érintő áramszünet előtt történtek - közölte a The Telegraph.
Az európai villamosenergia-hálózati rendszerüzemeltetők szövetsége (ENTSO-E) hétfői jelentésében arra tett javaslatot, hogy Németország egységes áramiacát öt árzónára bontsák fel azért, hogy a különböző régiók eltérő áramtermelési költségei jobban kiütközzenek a piaci árakban, és ez hozná a legnagyobb gazdasági hatékonyságot a lefuttatott szimulációk alapján.
Az év elején drámaian megugró áramárak után áprilisra érezhetően enyhült az európai energiafogyasztók terhe: a kontinens legtöbb országában gyakorlatilag megfeleződtek a nagykereskedelmi villamosenergia-árak a februári csúcsokhoz képest. A háttérben az áll, hogy véget ért a téli fűtési szezon, ezzel együtt pedig jelentősen visszaesett a földgáz iránti kereslet, miközben a napenergia-termelés látványosan megindult.
Egy új kutatás szerint az északi földrajzi szélességi körökön a függőlegesen telepített napelemek jövedelmezőbbek februárban, mint a vízszintes panelek júniusban. A függőleges panelek északon a megtermelt energia nagyobb részét tél végén és tavasz elején adják le, amikor a piaci áramárak jellemzően tetőznek, míg nyáron az árak átlagosan alacsonyabbak az ilyenkor Európa-szerte egyre több országban bőséges napenergia-termelés miatt. A norvégiai esettanulmány szerint a vertikális panelek 2025 februárjában több mint négyszer olyan jövedelmezőek voltak, mint 2024 augusztusában.
Berényi Gábor, a Smart Solar Kft. ügyvezetője előadásában az energiarendszerek átalakulásáról, a decentralizált energiatermelés előretöréséről, valamint az ebből fakadó gazdasági, technológiai és szabályozási kihívásokról beszélt a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 Konferenciáján. Rámutatott, hogy az időjárásfüggő megújulók térnyerése kiszámíthatatlanabbá teszi a villamosenergia-piacot, ami különösen felértékeli a rugalmas fogyasztást, a tárolási megoldásokat és ezzel együtt az optimalizált rendszereket.
Antonio Lopez-Nicolas, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának vezető tisztségviselője a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025 konferenciáján részletesen ismertette az EU új energiapolitikai irányvonalait. A Megfizethető Energiára vonatkozó Akcióterv és a Versenyképességi Iránytű program célja, hogy kezelje az energiaválság utóhatásait, csökkentse a lakossági és ipari terheket, valamint új alapokra helyezze az uniós energiapiacot. A cél: megfizethetőbb, zöldebb és ellenállóbb energiarendszer kialakítása Európa jövője érdekében.
Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal szemben. A brüsszeli uniós testület a villamosenergia-piac reformjára és a közúti fuvarozás szabályozására vonatkozó uniós jogszabályok hiányos átültetése miatt lépett. A testület 26, illetve 16 ország ellen küldött ki hivatalos felszólító levelet, köztük Magyarországnak is.
"Nem tervezzük azt, hogy a negatív áras órákban ne jussanak hozzá a KÁT-os termelők a támogatáshoz" – erősítette meg a KÁT-os szabályozói beavatkozási lépések nyomán Steiner Attila a Mol Campuson a Magyar Megújuló Energia Szövetség által szervezett Green Talks eseményen. A naperőművek további telepítéséről, üzleti-megtérülési kérdéseiről is szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamnedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt találhatók.
Egy kanadai tartomány, Ontario, amely áramot exportál az Egyesült Államokba, hétfőn 25 százalékkal emelte az áram árát három államban, megtorlásul Donald Trump elnök vámtarifái miatt, írja a Bloomberg.
Az Előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) legújabb, mesterséges intelligenciát (AI) alkalmazó modellje forradalmasíthatja az időjárás előrejelzését és ezzel együtt az energiapiacot is. A szuperszámítógépek által készített hagyományos előrejelzések mellett futó AI-eljárás gyorsabban és egyes paraméterekben pontosabban képes megmutatni, milyen idő várható - és mindezt akár két héttel előre. A jobb minőségű előrejelzések pedig nagyban segítik az energiapiaci kereskedőket, infrastruktúra-üzemeltetőket és politikai döntéshozókat abban, hogy a legfrissebb adatok birtokában villámgyorsan és hatékonyan reagáljanak az időjárás-változásokra, ezzel jelentős összegeket megspórolva - írta meg a Bloomberg.
A végéhez közeledő fűtési szezon legnagyobb villamosenergia-rendszerterhelésű időszakaiban rendre jóval átlag alatt termeltek a hazai naperőművek, ami megnövekedett importarányt és ellátási költségeket vont maga után. A bőséges napenergia-termelés időszakaiban előálló magyar áramexport idején pedig rendszeresen átlag alatti árszintek uralkodtak a nagykereskedelmi piacon, noha a legalacsonyabb árak nem a legnagyobb hazai áramexport időszakában alakultak ki. A napenergia-termelést kiegyensúlyozni képes rugalmasabb források nem csak Magyarországra jellemző hiánya a téli rendszerterhelési csúcsok idején is egyértelműen felfelé mutató hatást gyakorolnak az áramárakra.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Az amerikai kötvényhozamok meredeken emelkednek.
Zajlik a magyar bankszektor legnagyobb éves találkozója.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
