Bajban a magyar agrárgazdaság? Kiderült, mire számíthatunk 2026-ban

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója és a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke elmondta, hogy Magyarországon a mezőgazdaság volt az az ágazat volt, ami elsőként élt a Növekedési Hitel Program (NHP) kínálta lehetőségekkel. A szakember szerint a 2010-es évek pénzügyi konjunktúrája meghozta az eredményét, és 2017-2018-tól kezdett el igazán jól teljesíteni a mezőgazdasági ágazat. Jelenleg ugyanakkor mind a vállalati szektor, mind az agrárszektor hitelállománya csökken, de az ágazat szereplői a most tapasztalható beruházási hullámtól várják a fellendülést. Hollósi Dávid rámutatott, hogy az agrárium hitelállománya körülbelül 30 milliárddal csökkent, az élelmiszeriparé viszont szinte ugyanennyivel nőtt, és a mezőgazdasági szegmens a hitel/betét, hitel/árbevétel és hitel/eredmény arányban is jó képet mutat.

A szakember beszélt arról is, hogy az aszály és a klímaváltozás miatt jelenleg a szántóföldi növénytermesztés válságban van. Mint fogalmazott,

a kukorica vetésterülete és termésmennyisége is folyamatosan csökken, ráadásul onnan (Lengyelország) veszünk kukoricát, ahová korábban szállítottunk.

Hollósi Dávid szintén komoly problémaként jelölte meg - egyebek mellett - az elaprózott birtokméretet, a támogatás-függőséget, a generációváltást és a szövetkezés teljes hiányát. A szakember szerint az állattartók 60%-a az elmúlt 15 évben befejezte a tevékenységét, és valószínűleg ugyanez a folyamat fog lejátszódni a szántóföldi növénytermesztőknél is. Ezért a tömegtermelésre és alapanyag-előállításra épülő agrárium helyett a készterméket előállító rendszerre kell átállni.

Jó hír azonban, hogy a mezőgazdasági ágazat kockázati profilja továbbra is stabil: a vállalati szektorhoz képest itt a legalacsonyabb a csődráta. Az ágazat legkisebb szereplői sokkal komolyabb forrásállománnyal rendelkeznek, mint amennyi hitellel élnek. Hollósi Dávid elmondta, hogy az agrárhitelezés az Agrár Széchenyi Kártyára és hasonló konstrukciókra épül. És hogy mi lehet a megoldás? Hollósi Dávid szerint

aki ebben a ciklusban nem fejleszt, az az exit útjára lépett. Létre fognak jönni a hosszú távon nyertes vállalkozások, amelyek koncentrált termelési méretekkel rendelkeznek, alkalmazkodóképesek és valóban piacra termelnek.

Ha beindulnak a fejlesztések, jövőre akár 2%-os gazdasági növekedés is lehet

Cselovszki Róbert, az Erste Bank Hungary vállalati és pénzügyi piacok vezérigazgató-helyettese szerint idén a gazdasági növekedést illetően a 0% és a 6%-os növekedés között mindenféle szám elhangzott, de végül 0,2%-os növekedés lett. Ennek okai között található, hogy a nagy beruházások nem történtek meg, az agráriumban az aszály sokak terveit keresztül húzta, Donald Trump amerikai elnök adócsomagja komoly nehézségeket okozott az EU-ban is. Összességében, ami indokolta volna a gazdaságban a változást, az nem történt meg. Emiatt viszont az óvatosság dominál az ágazat szereplői között: ha nincs, aki megvegye a terméket, akkor kivárás van. Nehézség továbbá, hogy nálunk a kiskereskedelmi forgalom viszi a hátán a gazdasági növekedést. Cselovszki Róbert ugyanakkor úgy látta, hogy bár az idei gazdasági növekedés 0,2% lesz, jövőre 2%-ot jósolnak. De ha az idei beruházások, fejlesztések nem fordulnak termőre, akkor akár jövőre 0,3-0,5%-os csökkenés is lehet. A szakember szerint ugyanakkor ameddig itthon ez a kamatszint van, addig a forint stabilnak mondható. Mint fogalmazott,

jelenleg Magyarországon bármi történik, a forint a mostani szinten stabilizálódik.

Győr Tamás, a CIB Bank KKV üzletágigazgatója is úgy látta, hogy jövőre összejöhet a 2%-os gazdasági növekedés. Kérdés azonban, hogy mekkora lesz ebből a kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) részesedése? A szakember szerint erősebb fogyasztás várható jövőre, de szeretné, ha ebben a 2%-os prognosztizált növekedésben benne lenne az ipar is. Győr Tamás szerint jól járt, aki az elmúlt egy évben euró hitelt vett fel. A szakértő ugyanakkor úgy látta, hogy jelenleg a mezőgazdasági ágazat szereplői kettős dilemmával szembesültek: egyrészt bele merjenek-e vágni egy beruházásba, ha nem tudják, lesz-e vevője? Másfelől viszont mikor ruházzanak be, ha nem most? Győr Tamás beszélt arról is, hogy olyan ügyfélkörrel dolgoznak, akik hatékonyak, méretgazdaságosságot állítanak be és alkalmazkodóak.

De 2028-ban meg fog változni a támogatási rendszer, és még nem lehet tudni, mi lesz onnantól

- jelezte Győr Tamás.

Laurinyecz Anita, az UniCredit Bank Hungary igazgatója szerint a jövő évi gazdasági növekedés erősen fogyasztás-vezérelt lesz, így ebből várhatóan azok az ágazatok fognak profitálni, amelyek a fogyasztókhoz közel vannak. A szakember beszélt arról is, hogy az agrárium és élelmiszeripar ciklikus ágazatok, így közvetett módon fognak tudni profitálni ebből a gazdasági növekedésből. Laurinyecz Anita szerint ugyanakkor az ágazaton belül erős a globális árnyomás, és a költségoldalon a termelési költségek, bérköltségek kigazdálkodása sokaknak problémát jelenthet majd. A szakember jelezte, hogy nem baj, ha egy bank 3%-nál nagyobb kamatra ad hitelt, de az lenne a jó, ha egy beruházás nem a hitelköltségektől függne, hanem a megtérüléstől. Ráadásul, ez a 3%-os hitel se jut mindenkinek, ugyanis ez feltételekhez kötött, és vannak olyan piaci szereplők, akik ezt se igényelhetik.

Azok a legjobb projektek, ahol az ügyfél a támogatási döntéstől függetlenül, akár a támogatási kérelem benyújtását követően megkezdi a megvalósítást - szögezte le Laurinyecz Anita.

A szakember szerint közép- és hosszú távon a klímaváltozás érinti a legjobban az agráriumot az EU-ban, de ezt csak az ágazat közepes és nagyobb szereplői fogják tudni ellensúlyozni,

akik tudatos fenntarthatósági stratégiával rendelkeznek. A bio és organikus termékek kapcsán a Laurinyecz Anita úgy vélte, hogy ahhoz, hogy ezeket a termékeket a magyar piacon lehessen értékesíteni, a jelenleginél sokkal erősebb fogyasztói réteg kell.

Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank ügyvezető igazgatója elmondta, hogy náluk várhatóan 10%-kal fog nőni az agrárium hitelállománya. A szakember szerint három oka van, ami nem változik hosszú távon, és ami miatt az ágazat ilyen kiemelt jelentőséggel bír: a magas hazai tulajdonosi arány, ami a hazai bankokra támaszkodik a finanszírozásban, illetve a beruházások magas eszközigénye. Takáts Zsolt úgy látja, hogy a jövőben az agrárium hitelkereslete magasabb lesz, mint a GDP-ben betöltött arány. A szakértő beszélt arról is, hogy a 2026-ra prognosztizált 2%-os növekedésnek három motorja lehet: a lakossági hangulatjavító intézkedések, a nagy beruházások beindulása és a német gazdaság fellendülése. Takáts Zsolt szerint ráadásul a KAP ST beruházások hatása is jelentkezni fog, még ha nem is az első negyedévben, de a másodikban már biztosan. A szakember a forint vagy euró alapú hitel kérdése kapcsán rámutatott, hogy akinek eurós árbevétele van, annak ilyen hitelre lehet szüksége, és fordítva. Mint mondta,

azok az ügyfelek maguknak növelnek költséget, akik nem ülnek le a szakértő bankjukkal konzultálni. Minden támogatási lehetőséget ki kell használni, amikor egy döntést meghoznak az ügyfelek.

Takáts Zsolt szerint a piaci kamatszint egy adottság: az ember úgy fogja beárazni a termékeit, hogy ezt beleépíti az árakba. Aki azonban a saját szegmensén belül, a saját paicán a jobbak között van, az képes lesz a fejlődésre. A szakértő úgy látta, hogy a versenyképesség az alábbi elemekből áll: méret, vertikális integráció (több lábon kell állni), valamint magas hozzáadott értékű speciális termék előállítása (biotermék).

Hollósi Dávid szerint nagyon fura, volt időszak, amikor a bankok tukmálták a hitelt az ügyfelekre, és volt, amikor az ügyfelek álltak sorban a bankoknál. Most azonban mindkét fél azt mondja, hogy „nem biztos, hogy kellene”. A szakember rámutatott, nem normális és nem fenntartható, hogy a vállalati szektorban nincsenek beruházások, és hogy a lakossági bizalmi indexe magasabb, mint a vállalati szektoré. Hollósi Dávid úgy vélte, hogy a mezőgazdaság nagy kérdése, hogy milyen hatékonyan, milyen önköltséggel tud előállítani az ember és azt milyen áron tudja eladni. A szakértő beszélt arról is, hogy náluk főleg kistermelők vannak, és miattuk aggódnak a legjobban. A kis vállalatok lassan kiszorulnak a banki finanszírozásból, és ez nagy versenyhátrányt jelent számukra.

A közepes és nagyvállalatok miatt nem aggódik, de kicsiknél csendes csődök lesznek, amelynek során vagy környékbeli nagyvállalat vásárolja fel őket, vagy megtartják a földjeiket, eszközeiket, de átengedik bérművelésre. Hollósi Dávid szerint a banki szegmensben is konszolidáció lesz. Ha a szántóföldi növénytermesztés fele kiesik, akkor az az ágazat kisebb lesz, de meg is fognak erősödni szereplők: nagyobbak lesznek, mérethatékonyabbak, de kevesebben is lesznek.

Címlapkép forrása: Portfolio