A koronavírus-járvány alatt terjedt el a gyakorlat, de az elszabadult infláció időszakában is nagy segítséget nyújt az embereknek, ha a hagyományos állásuk mellett szert tudnak tenni valamilyen passzív jövedelemre. Az influenszerek és az online webshopok, szolgáltatások világában ehhez már koránt sincs szükség nagy vagyonra és bérbeadható ingatlanokra.
Ha magas az infláció, akkor gyakran szembesülnek a cégvezetők a munkatársak fizetésemelésre vontakozó igényeivel, különösen az év vége felé. Hogyan érdemes kérni, és mit ajánlhat fel az a cég, amelyik már nem tud kigazdálkodni egy újabb 10-15%-os bérfejlesztést?
Egyes munkáltatók egyenesen megtiltják az olyan mesterséges intelligencia alapú eszközök használatát, mint az OpenAI ChatGPT-je. Azok az alkalmazottak viszont, akik megszerették ezt a technológiát - például mert úgy érzik, hogy nagyban megkönnyíti és gyorsítja a munkájukat -, megtalálják a módját, hogy diszkréten visszacsatornázzák őket a mindennapjaikba.
Támogatást a menopauza időszakának átvészeléséhez, idősgondozási segítséget, egészségügyi szűréseket szeretnének az X generációs munkavállalók. Egyre többen meg is kapják ezeket, és még munkáltatóik is profitálnak belőle.
Magyarországon az érzelmi vagy mentális problémákkal küzdők háromnegyede nem kap segítséget szakembertől, miközben továbbra is az európai toplista éllovasai között vagyunk az öngyilkosok arányát tekintve. Mikor és hogyan jelezzük a munkahelyünkön, ha mentális nehézségekkel teli időszakba kerültünk?
Az ember, ha állást keres, általában megírja vagy frissíti az önéletrajzát, esetleg átnézeti egy szakemberrel, majd benyújtja minél több munkahelyre, és izgatottan várakozik. Mások viszont egyenesen megkeresik a kiszemelt cég vezetőjét vagy HR-főnökét, rácsetelnek, Messenger üzenetet, TikTok-videót küldenek neki, és igyekeznek levenni az illetőt a lábáról. A technika, bár elsőre merőben szokatlannak tűnhet, működik.
Elcsépelt kifejezés lett a "toxikus munkahely", és a jelentése annyira kiszélesedett, hogy a jelentése egyre homályosabbá vált. Szakértők szerint ezt a jelzős szerkezetet csak a legkirívóbb viselkedésformákra kellene fenntartani. Azokra, amelyek valóban és egyértelműen elfogadhatatlanok a munkahelyeken belül és kívül is.
Sok egykor nyüzsgő irodaház kong az ürességtől világszerte. A koronavírus-járvány nyomán járó hibrid érában újra kell értelmezni a bérlemények helyét, területét, kialakítását is - ez azonban nem mindenkinek fog sikerülni. Az open office-okat számos nagyvárosban szellem office-ok vagy lakóparkok válthatják fel.
Egyensúlyba hoz és ott is tart: olcsóbb, hatékonyabb, de motivációs szempontból is számos pozitívumot rejt magában, ráadásul még a környezetre is jótékony hatást gyakorol a hibrid munkavégzés. Mit és hogyan profitálhatnak az egyének és a cégek a Covid hozta újhullámos megoldásokból?
Jelentős időveszteséget okoz minden egyes nap, sokba kerül, az ember elfárad közben és olyan negatív hatások érik, mint a környezetszennyezés vagy a forgalmi dugók miatt érzett stressz, ha minden nap be kell járni a munkába. A legnagyobb feladvány a munkaadók számára az, hogy ma már egyre több dolgozó elvárása, hogy ne kelljen szembenéznie a napi bejárással.
A végtelenített home office-nak számos előnye van, de talán még több hátránya. Az ember szociálisan izolálódik, magára maradt a problémáival - legyenek azok inspirációsak, motivációsak vagy egyszerűen csak technikaiak -, de gyakran a karrierutak is elzáródnak előtte, nem beszélve a hiányzó mentorálásról. Mi lehet a megoldás?
A Z-generációs munkavállalók egy rendkívül nehéz időszakban kezdték a karrierjüket, az AI azonban hirtelen felértékelte képességeiket, és most akár idősebb kollégáik mentorává is előléphetnek. Vajon az, hogy - ahogy más digitális eszközöket, úgy - a mesterséges intelligenciát is magától értetődő természetességgel használják, segít majd nekik előrejutni karrierjükben hosszú távon?
Ma már egyre több közösségi médiás tartalomkészítő keres irtózatos pénzeket. Influenszerként vállalkozásokat működtetnek, embereket foglalkoztatnak, professzionális márkaépítést végeznek. Legtöbbjük kreatív igazgató, tehetségkutató, szerkesztő, rendezvényszervező, közösségimédia-menedzser, termékfejlesztő és értékesítési szakember egy személyben. Itt az ideje, hogy munkájukat valódi teljesítményként ismerjék el?
A szakszervezeti tagság jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. A fiatal munkavállalók azonban szervezkednek, és arra kényszerítik a vállalatokat, hogy felnőjenek a feladathoz, ami a jobb körülmények megteremtését illeti. A Z-generáció kreativitása, és az ennek nyomán születő a mémek pedig kifogják a szelet a félelemmel teli konfliktuskezelési kultúra hajójából.
Nem mindenhol vált rugalmasabbá a munkavégzés a koronavírus-járvány hatására. Számos helyen még keményebbé vált a munka: kémszoftverekkel figyelik az embereket, akik még a szabadságukon is dolgoznak, míg máshol ragaszkodnak az irodai munkavégzéshez, illetve a túlórákhoz.
Míg egyes vállalatok fenyegetésekkel és ultimátumokkal igyekeznek visszaterelni a kollégákat az irodába, mások épp ellenkezőleg: pluszjuttatásokkal, vonzó közeggel és - az ingázás terhéért cserébe - rövidített munkaidővel ösztönöznek.
Elmúltak azok az idők, amikor a munkavállalók úton-útfélen azzal dicsekedtek, milyen nagy nevű cégnél dolgoznak. Most már inkább saját magukat helyezik előtérbe.
A közösségimédia-központú közönség egyre inkább megköveteli a hírességektől, közszereplőktől és a vállalatok első embereitől, hogy szükség esetén nyilvánosan is bocsánatot kérjenek. Az új trend szerint a vezetők által elkövetett baklövésekkel, a tömeges elbocsátásokkal, rasszista vagy gyűlöletkeltő esetekkel kapcsolatos megnyilvánulások nem tabuk többé. De vajon hosszú távon kinek jó és hova vezet mindez?
Korántsem lázadás, de markáns fellépés zajlik a kizsigerelő munkakultúra, az emberi igényeket és vágyakat figyelmen kívül hagyó vállalati működés ellen. A "csendes felmondás", vagyis quiet quitting vírusszerűen kezdett terjedni tavaly, mostanra azonban mintha kifogta volna a mozgalom vitorlájából a szelet az infláció és a megélhetési nehézségek növekedése. Ez azonban csak a látszat.
A piros zászlók, vagyis red flagek azok a jelek egy munkahelyen, amelyeket észlelve a sokat próbált munkavállalók például azonnal menekülőre fogják, ha tehetik. Nárcisztikus, agresszív, zaklató vezetőket, rosszul működő belső folyamatokat, visszaéléseket, a jogszabályok be nem tartását, irreális mértékű túlmunkát, mérgező közeget jeleznek.
Még a héten megszületik a döntés a spot Ethereum ETF-ekről, a piac pesszimista. Nehéz nem politikai munkát látni... 
Megjelent az MNB Lakáspiaci jelentésének legfrissebb, 2024. májusi kiadványa. A dokumentumban a jegybank többek között...
Alig van európai szereplő a világ legfejlettebb startupvárosai közt, de legalább a leggyorsabban fejlődő ökoszisztémák...
Az Európai Unió Bírósága arról döntött (C-746/22), hogy nem felel meg az Európai Unió joggyakorlatának az a magyar... 
Megjelent idehaza Carl Menger A közgazdaságtan alapelvei című 1871-es klasszikus műve. Tolle, lege!
Nemrég írtam a Solventumról, levált az MMM-ről és áprilisban a tőzsdére ment. Minden MMM részvényes a 4 részvénye...
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
