Nem csupán modern, térben és időben kötetlen munkakörnyezetre, változatos feladatokra vágynak a Z-generáció tagja, de kiemelten magas fizetést is elvárnak – cserébe hajlandóak akár éjt nappallá téve dolgozni, hogy a Covid sújtotta évek után most az infláció megélhetésgyilkos hatásait ellensúlyozzák. Közben szakmailag igencsak támogatásra, mentorálásra szorulnak, amit általában nem kapnak meg.
Túlóra-hegyek, kiégéshez vezető krónikus stressz, a munka-magánélet egyensúlyának felborulása – a szabályozatlan vagy rosszul szabályozott hibrid munkarend és a nyakló nélküli kötetlen munkavégzés rengeteg hátránnyal jár. Hogyan ne dolgozzuk magunkat halálra a poszt-Covid érában? Mit tehetnek a cégek, és mit tehetünk mi önmagunkért?
Vajon tényleg akkora katasztrófa, ha az embernek megszűnik a munkahelye? Lehet-e pozitívan tekinteni arra a helyzetre, amikor egzisztenciális biztonságunk meginog? Megváltozhat-e az emberek hozzáállása a kirúgásokhoz?
Bár egyelőre utópisztikusnak tűnik, eljöhet a kor, amelyben pontosan szerepelni fog a felkínált munkabér összege az álláshirdetésekben. Mostanában egyre több fiatal teszi közzé önként és büszkén, hogy mennyit keres - igaz, még csak a másodállásában. A tengerentúlon pedig kormányzati szigorral bírják rá a vállalatokat, hogy tegyék átláthatóbbá bérezési rendszerüket.
A mesterséges intelligencia térnyerése nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre nem sodorja veszélybe a munkahelyeket, nem okoz tömeges munkanélküliséget, de az kétségtelen, hogy szépen lassan minden dolgozó életére hatással lesz, ahogy beépül a munkafolyamatokba. Akik megfelelően alkalmazzák, sok pénzt kereshetnek vele, a lemaradók viszont idővel gondba kerülhetnek.
Szinte beláthatatlanok a következményei az EU átlátható bérezést erőltető jogszabálytervezetének. Jókora munkahelyi konfliktusok, tisztázatlan jogi helyzetek, GDPR-problémák várhatók. A cél nemes, de a valóság és a munkaerőpiac ennél sokkal bonyolultabb.
A finom manipuláció mesterei. Bár ők az agresszorok, áldozatként tüntetik fel magukat. Aláássák a bizalmat, megmérgezik a kellemes légkört a munkahelyeken. A passzív-agresszív kollégákat nem könnyű kezelni, de ha megértjük tetteik mozgatórugóit és megszabjuk saját határainkat, máris sokat tettünk lelki egészségünk megőrzéséért.
Bóknak álcázott alattomos célzások. Fontos információmorzsák szándékos visszatartása. Félreértelmezhető, homályos válaszok. A csapat többi tagjával való együttműködés megtagadása. Felelősséghárítás. A határok folyamatos - és szükségtelen - feszegetése. Figyelmen kívül hagyott határidők. A passzív-agresszív viselkedésmintát követő kollégák nemcsak az csapategységet veszélyeztetik, hanem a konfliktushelyzetek folyamatos generálásával tulajdonképpen az egész szervezet működését.
A hibrid és távmunka körülményei között a kollégákkal folytatott pletykálkodás, sugdolózás is digitalizálódott. Csakhogy mindez igencsak kockázatos lehet a munkavállalók és az őket megfigyelni vágyó cégek szempontjából.
A vállalatok mostanáig hajlamosak voltak úgy gondolni a kiégésre, mint a munkavállaló felelősségére. Csakhogy a burnout valójában szervezeti probléma, amin a szusiséf és a vállalati mosoda egyáltalán nem segít.
Barátokkal együttdolgozni a nappaliban vagy heti egyszer bejárni a hibrid modellben működő irodába, ahol már egy bögrét sem hagyhat az ember az asztalán: máig tartanak a koronavírus-járvány hatásai, ha a munkahelyi terek újraértelmezéséről van szó.
Kimerültség, cinizmus, eredménytelenség érzés. Közöny, apátia, rutinszerű, unott munkavégzés. Egyre több konfliktus, kiüresedő kapcsolatok - a Covid óta világszerte egyre drasztikusabb méreteket ölt a kiégés (burnout) problémája. De hogyan jutottunk el a csupán néhány managert érintő millió dolláros antarktiszi sabbaticalektől a magukba forduló home officerek tömegéig?
Folyton számon kérnek, ellenőriznek? Félreérthetően, következetlenül és agresszívan kommunikálnak, hárítják a felelősséget? Kiszámíthatatlanul és aránytalanul osztják el a munkaterheket a kollégák között? Mindig másokra mutogatnak, ha egy-egy döntésük rosszul sül el, és elérhetetlenek, ha krízisszituáció adódik? A rossz főnökök számos megjelenési formában keserítik meg beosztottjaik életét, rombolják a szervezet hatékonyságát, amelyben ténykednek. Bemutatjuk, hogy honnan ismerszik meg a rossz vezető, és mit tehetünk, ha a csapdájába kerültünk.
Rengeteg munkavállaló megtartási stratégia létezik, de a HR világa várhatóan a dolgozói élmény javítására fog összpontosítani a következő időszakban. A cégeknek olyan megközelítést kell kidolgozniuk, amely érdemben foglalkozik az emberek aggodalmaival és válaszokat ad - vagy legalábbis keres - aktuális problémáikra. Azok a cégek, amelyek nem tudnak lépést tartani a változó igényekkel, könnyen hoppon maradhatnak - még akkor is, ha versenyképes bért adnak.
Történelmi magasságba emelkedő, közel 8 százalékos infláció mellett soha nem látott mértékben csökkentek a reálbérek Németországban tavaly. Az Európai Unió legnagyobb gazdasága mindeközben a valaha mért legsúlyosabb munkaerőhiánnyal küzd, a francia út - a nyugdíjkorhatár emelése - helyett azonban a kormány inkább a bevándorlók révén oldaná meg a strukturális gondokat.
Miközben a világban minden a magas inflációról szól, szép csendben egészen extrém munkaerőpiaci rekordok sora születik: 20 éve nem látott szintre süllyedtek a munkanélküliségi mutatók, miközben nem ritkák a 70% körüli foglalkoztatottsági ráták sem.
2023-ban világszerte folytatódnak azok a kísérletek, amelyeknek a koronavírus-járvány adott óriási lendületet: a vállalatok olyan modelleket próbálnak ki a munkaidőre, a rugalmas beosztásra, a feladatkörök átstrukturálására vonatkozóan, amelyekre mindeddig nem volt példa. Az Egyesült Államokban kibontakozó trend szerint pedig akár nyilvános posztokban is érdemes megköszönni a közös munkát és tapasztalatokat, ha kirúgják az embert.
Megélhetési válság, áremelkedés, az országokat szabadon váltogató digitális nomádok speciális elvárásai, a bérek átláthatóságára vonatkozó egyre szigorúbb elvárások. Hosszú ideje nem látott feladványokra kell idén választ adniuk a vállalatoknak és vezetőiknek.
A rövidített munkaidős rendszerek nemcsak a foglalkoztatottságot – és ezáltal a vásárlóerő megfelelő szintjét – tartják fenn, de lehetőséget teremtenek a gazdasági válságok hatásainak tompítására is. Azoknál a cégeknél, ahol rugalmasságot biztosítanak az alkalmazottaknak, nemcsak elégedettebbek és hűségesebbek a munkatársak, hanem a termelékenység is növekszik – derül ki az ILO friss jelentéséből.
Nézegettem a számláimat ma, és az Ersténél észrevettem egy soha nem látott részvényt a portfóliómban. Solvenum...
Hétfő reggel a lányokon matrózblúz, a fiúkon öltöny, előttük egy kitöltendő gondolattérkép Ady Endre veresiről....
Az éves TAO (Társasági adó) és HIPA (helyi iparűzési adó) bevallással kapcsolatban az RSM szakértőihez érkező... 
Folytatódik a HOLD Alapkezelő és a Bankmonitor eseménysorozata: a következő, élő rendezvényen, a Mercure Budapest... 
A 2021 utolsó óráiban közzétett taxonómiai tervezetében az Európai Bizottság beharangozta, hogy a nukleáris energia-...
Tegnap zárás után jelentett. Kicsit jobbak lettek a Q1-es számai a vártnál és elég jó előrejelzést mondtak 2024-re....
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
