Jövőre még brutálisabban költekezhet az MNB
A Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forintot költ el alapítványokra, jelentős pénzügyi vagyont halmozva fel nekik, aminek ők a hozamaiból gazdálkodhatnak. A közvéleményt hosszan foglalkoztatta a kérdés, hogy honnan van a jegybanknak ennyi pénze, amire a leegyszerűsített válasz az, hogy árfolyamnyereségből. A jegybank ugyanis a monetáris politikájának és egyéb tevékenységének (devizaváltások a kormány számára) aktuális melléktermékeként "nyereséges". A jegybank "mérleg szerinti eredménye" normál esetben olyan tartalékba áramolhat, amiből a jövőbeli veszteségeit fedezheti (ha ez nincs, akkor a költségvetésnek kell állnia). Fontos, hogy a jegybanknak nem az a dolga, hogy nyereséges legyen, hanem az, hogy az árstabilitás és a pénzügyi rendszer felett őrködjön.
Ezt a pénzt nem kötelező tehát az államkasszába befizetniük, noha a jegybank igazgatósága dönthetne így. Megjegyzendő viszont, hogy az uniós költségvetési módszertan (ESA) szerint kizárólag a működési (pontosabban tranzakciós) nyereség számolható el államháztartási bevételként, vagyis ennek terhére az állam nemigen költekezhetne. Az adósságfinanszírozást ugyanakkor még így is segíthetné ez az összeg, és a vita egészen pontosan erről szólt.
Erről írt részletes elemzésünket az alábbi linken olvashatják el: Jó, de pontosan honnan jön ez a pénz?
Az MNB tehát nyereséges a jelenlegi kamatkörnyezet mellett, és nagy tartaléka képződött a devizaváltásokkal, amit az állam számára végzett és végez. A mögöttes ügyletekről ugyanakkor igen keveset lehetett eddig tudni, ami rengeteg piaci spekulációnak adott teret. Felröppent olyan hír is, hogy esetleg a jegybank direkt az árfolyamnyereség céljából napon belül váltogatja a devizatartalékát oda-vissza, hogy nyeresége képződjön. Ez ugyanakkor alaptalan feltételezés volt, ugyanis a jegybank a napon belüli váltásokat nem tudná árfolyamnyereségnek elszámolni.
Megkérdeztük a jegybankot, hogy esetleg napon túl ügyletek elképzelhetőek-e, de válaszukban leszögezték: nem hajtottak végre ilyen céllal tranzakciókat. Az árfolyamnyereséget ők leginkább az adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizaigény kielégítésével realizáltak eddig, vagyis akkor, amikor az állam devizát váltott a bankjánál, az MNB-nél. Ezen ügyletek részleteit ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni a jegybank, hiszen abból kikövetkeztethettük volna, hogy volt-e piaci intervenció az elmúlt időszakban és mekkora.
Még nagyobb nyereségük lehet
Jól látható, hogy ezt a 200 milliárdos költekezést az eddigi árfolyamnyereségéből is ki tudja fizetni a jegybank, úgy hogy nyereséges maradjon. A devizahitelek forintosítása pedig erre még egy jó nagy lapáttal rá fog tenni jövő év elején, különösen ha a forint addigra tovább gyengül (a Portfolio által megkérdezett alapkezelők gyengülésre számítanak). Mivel a jegybanki kommunikáció szerint jövő év végéig a jelenlegi 2,1 százalékos szinten kívánják tartani az alapkamatot, ezért a jegybank 2015-ben is igen szabadosan költekezhet majd. Ebből kifolyólag mi azt gondoljuk, hogy ez a történet még egyáltalán nem ért véget.
Ebből van az MNB-nek pénze Az alábbiakban a jegybank nekünk adott teljes válaszát közöljük: 1) Milyen tranzakciókhoz kötődően képződik a jegybank realizált árfolyamnyeresége az idén? 2) A triviális csatornán túl (kormányzati devizaigény kielégítése adósságfinanszírozás céljából) vannak-e más tételek? Az első két kérdés szorosan összefügg, ezért közösen válaszolnánk meg őket. A jegybank árfolyameredményét - a forint és a bekerülési árfolyam mellett - döntően az MNB devizapozíciójának változása határozza meg. A jegybank jelentős mértékű nyitott devizapozícióval rendelkezik, ugyanis a devizaeszközökkel szemben döntően forintforrások állnak. Eredmény realizálására akkor kerül sor, amikor a jegybank nyitott devizapozíciója csökken, praktikusan az MNB devizát ad el. Jelenleg a bekerülési árfolyam az aktuális árfolyamnál alacsonyabb, ezért devizaeladáskor a jegybanknak árfolyamnyeresége keletkezik. Az MNB árfolyamnyereséget valóban alapvetően az adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizaigény kielégítésével realizál, vagyis amikor például egy devizakötvény lejárata vagy a válság kitörése után a nemzetközi szervezetektől felvett devizahitel visszafizetése miatt az állam devizát vásárol az MNB-től. Az államnak ugyanakkor számos más esetben is szüksége van devizára, ami szintén a jegybanki eredmény javulásával jár. Ilyen ügyletek például a devizában kapott fejlesztési hitelek visszafizetése, a devizában denominált államadóssághoz kapcsolódó kamatfizetések, a Magyar Államkincstárral kötött ügyletek (például a devizában teljesített nyugdíj-kifizetések vagy áfa-visszatérítések), illetve az ÁKK deviza-forint relációjú likviditásmenedzsment műveletei (például KESZ-simítás). Az egyes ügyletek mértékére azonban nem áll módunkban adatokat közölni, mivel segítségükkel kikövetkeztethető lenne, hogy az MNB végzett-e a monetáris politika céljait támogató egyéb devizapiaci műveletet (például piacra vezetést). Az MNB a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra sem nyilatkozik az esetleges intervenció tényéről és mértékéről. 3) Kötött-e ügyleteket kifejezetten a nagyobb árfolyamnyereség érdekében az MNB? Történt-e ilyen célból napon belüli deviza eladás majd visszavétel a devizapiacon? Erre határozott nem a válaszunk. Az MNB többször jelezte, hogy alapvetően tartózkodik a devizapiaci folyamatok közvetlen, aktív beavatkozással történő befolyásolásától, meglátása szerint az árfolyam alakulását ugyanis alapvetően a piaci kereslet és kínálat viszonya kell, hogy meghatározza. Az MNB-nek emellett eredménycélja sincs, a jegybanki árfolyameredményt alapvetően a monetáris politika céljai és választott eszközei, valamint a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok révén kialakuló árfolyam és állami deviza-tranzakciók határozzák meg. Érdemes itt még azt is hangsúlyozni, hogy a napon belüli devizaeladás majd visszavétel nem jelent az MNB számára árfolyamnyereséget, mivel az árfolyameredmény realizálásához a napi devizapozíció csökkenése szükséges (a napon belüli tranzakciók pedig kiütik egymást). Az MNB törvényi mandátumával ugyanakkor az sem lenne összhangban, ha az MNB - eredményrealizálás céljából - néhány napos futamidejű pozícióvállalással eltérő irányban befolyásolná az árfolyamot.
Kijev közzétette a bizonyítékot: így történhetett a légtérsértés a magyar határnál
Kétszer is berepülhetett Ukrajnába a magyar drón.
Bevallotta az európai szélsőjobboldali vezér, végig az oroszok zsebében volt
Pénzért cserébe Oroszországot támogató nyilatkozatokat tett az Európai Parlamentben.
Kész a terv Brüsszelben, lábjegyzetbe se kerülhet a magyar kormány
Drasztikus lépésre készülnek.
Egy atomhatalom már Oroszországgal készül a mindent elsöprő invázióra
Derült ki egy 800 oldalas kiszivárgott jelentésből.
Vasúti káosz és dróntámadás Ukrajnában: nemzetközi járatok is érintettek
Orosz csapások okoztak súlyos károkat Odessza közelében.
Agrárgazdaság átadása: a generációváltás és a vagyontervezés kulcsa az agráriumban
Az agrárgazdaság átadása az elmúlt években az agrárium egyik legaktuálisabb kérdésévé vált. A rendszerváltás idején önálló gazdálkodóvá vált generáció mára elérte vagy hamarosan

Clorox Company - elemzés
Kereskedési célpontokat keresgéltem, most éppen a magas ROIC, az elfogadható osztalékhozam és a chart alapon jó beszállási lehetőségek voltak a legfontosabb szempontjaim. Így találtam rá a C
A kertészkedés egészséges, és nem csak a friss zöldségek miatt
Friss kutatások szerint már heti két és fél óra kertészkedés is elegendő lehet ahhoz, hogy csökkentsük a túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és más egészs
Magyar ingatlanpiac: hórukk országban mérsékelt verseny
A héten Zsolt pihenőt kapott, Balázs és Ádám pedig Tibor Dávid Masterplast CEO-val beszélgetett a magyar ingatlanpiac évtizedes kérdéseiről. Dögunalmas szakmai adásunkban szó lesz a... The p

Külföldre költözés matematikája
Hamarosan itt a választás, ilyenkor sokan szokták megfogadni, hogy valamilyen eredmény esetén emigrálnak. Ezeket általában nem kell komolyan venni, valószínűleg üres lenne az ország, ha tényl
A baby boomer generáció gazdasági jelentősége
Kulcsszereplők a jövő gazdasági növekedésében.
Megnyílt a biogáz-kassza: 40 milliárd támogatás kerül szétosztásra
A most megjelent felhívás a biogáz- és biometán-projektek teljes értékláncát támogatja: az alapanyag-logisztikát és tárolást, az előkészítést, a fermentorokat és gázkezelést, valamint

Mindent a TBSZ-ről: Ha érdekel a megtakarításaid jövője, hallgasd meg élő webinarunkat!
Mindent a TBSZ-ről – webinár 60 percben, ebédszünet alatt! Ha még nem hallottál róla, vagy már találkoztál a fogalommal, de nem vagy biztos a részletekben,... The post Mindent a TBSZ-ről:



A magyar mezőgazdaság életben maradása múlik ezen: víz nélkül nem fog menni
Túl sok függ az időjárás szeszélyeitől.
Ismét téma a nyugdíjemelés: kik kaphatnának sokkal többet havonta?
Mi az a minimálnyugdíj, és hogy lehetne hatékonyan alkalmazni?
Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.