Jövőre még brutálisabban költekezhet az MNB
A Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forintot költ el alapítványokra, jelentős pénzügyi vagyont halmozva fel nekik, aminek ők a hozamaiból gazdálkodhatnak. A közvéleményt hosszan foglalkoztatta a kérdés, hogy honnan van a jegybanknak ennyi pénze, amire a leegyszerűsített válasz az, hogy árfolyamnyereségből. A jegybank ugyanis a monetáris politikájának és egyéb tevékenységének (devizaváltások a kormány számára) aktuális melléktermékeként "nyereséges". A jegybank "mérleg szerinti eredménye" normál esetben olyan tartalékba áramolhat, amiből a jövőbeli veszteségeit fedezheti (ha ez nincs, akkor a költségvetésnek kell állnia). Fontos, hogy a jegybanknak nem az a dolga, hogy nyereséges legyen, hanem az, hogy az árstabilitás és a pénzügyi rendszer felett őrködjön.
Ezt a pénzt nem kötelező tehát az államkasszába befizetniük, noha a jegybank igazgatósága dönthetne így. Megjegyzendő viszont, hogy az uniós költségvetési módszertan (ESA) szerint kizárólag a működési (pontosabban tranzakciós) nyereség számolható el államháztartási bevételként, vagyis ennek terhére az állam nemigen költekezhetne. Az adósságfinanszírozást ugyanakkor még így is segíthetné ez az összeg, és a vita egészen pontosan erről szólt.
Erről írt részletes elemzésünket az alábbi linken olvashatják el: Jó, de pontosan honnan jön ez a pénz?
Az MNB tehát nyereséges a jelenlegi kamatkörnyezet mellett, és nagy tartaléka képződött a devizaváltásokkal, amit az állam számára végzett és végez. A mögöttes ügyletekről ugyanakkor igen keveset lehetett eddig tudni, ami rengeteg piaci spekulációnak adott teret. Felröppent olyan hír is, hogy esetleg a jegybank direkt az árfolyamnyereség céljából napon belül váltogatja a devizatartalékát oda-vissza, hogy nyeresége képződjön. Ez ugyanakkor alaptalan feltételezés volt, ugyanis a jegybank a napon belüli váltásokat nem tudná árfolyamnyereségnek elszámolni.
Megkérdeztük a jegybankot, hogy esetleg napon túl ügyletek elképzelhetőek-e, de válaszukban leszögezték: nem hajtottak végre ilyen céllal tranzakciókat. Az árfolyamnyereséget ők leginkább az adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizaigény kielégítésével realizáltak eddig, vagyis akkor, amikor az állam devizát váltott a bankjánál, az MNB-nél. Ezen ügyletek részleteit ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni a jegybank, hiszen abból kikövetkeztethettük volna, hogy volt-e piaci intervenció az elmúlt időszakban és mekkora.
Még nagyobb nyereségük lehet
Jól látható, hogy ezt a 200 milliárdos költekezést az eddigi árfolyamnyereségéből is ki tudja fizetni a jegybank, úgy hogy nyereséges maradjon. A devizahitelek forintosítása pedig erre még egy jó nagy lapáttal rá fog tenni jövő év elején, különösen ha a forint addigra tovább gyengül (a Portfolio által megkérdezett alapkezelők gyengülésre számítanak). Mivel a jegybanki kommunikáció szerint jövő év végéig a jelenlegi 2,1 százalékos szinten kívánják tartani az alapkamatot, ezért a jegybank 2015-ben is igen szabadosan költekezhet majd. Ebből kifolyólag mi azt gondoljuk, hogy ez a történet még egyáltalán nem ért véget.
Ebből van az MNB-nek pénze Az alábbiakban a jegybank nekünk adott teljes válaszát közöljük: 1) Milyen tranzakciókhoz kötődően képződik a jegybank realizált árfolyamnyeresége az idén? 2) A triviális csatornán túl (kormányzati devizaigény kielégítése adósságfinanszírozás céljából) vannak-e más tételek? Az első két kérdés szorosan összefügg, ezért közösen válaszolnánk meg őket. A jegybank árfolyameredményét - a forint és a bekerülési árfolyam mellett - döntően az MNB devizapozíciójának változása határozza meg. A jegybank jelentős mértékű nyitott devizapozícióval rendelkezik, ugyanis a devizaeszközökkel szemben döntően forintforrások állnak. Eredmény realizálására akkor kerül sor, amikor a jegybank nyitott devizapozíciója csökken, praktikusan az MNB devizát ad el. Jelenleg a bekerülési árfolyam az aktuális árfolyamnál alacsonyabb, ezért devizaeladáskor a jegybanknak árfolyamnyeresége keletkezik. Az MNB árfolyamnyereséget valóban alapvetően az adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizaigény kielégítésével realizál, vagyis amikor például egy devizakötvény lejárata vagy a válság kitörése után a nemzetközi szervezetektől felvett devizahitel visszafizetése miatt az állam devizát vásárol az MNB-től. Az államnak ugyanakkor számos más esetben is szüksége van devizára, ami szintén a jegybanki eredmény javulásával jár. Ilyen ügyletek például a devizában kapott fejlesztési hitelek visszafizetése, a devizában denominált államadóssághoz kapcsolódó kamatfizetések, a Magyar Államkincstárral kötött ügyletek (például a devizában teljesített nyugdíj-kifizetések vagy áfa-visszatérítések), illetve az ÁKK deviza-forint relációjú likviditásmenedzsment műveletei (például KESZ-simítás). Az egyes ügyletek mértékére azonban nem áll módunkban adatokat közölni, mivel segítségükkel kikövetkeztethető lenne, hogy az MNB végzett-e a monetáris politika céljait támogató egyéb devizapiaci műveletet (például piacra vezetést). Az MNB a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra sem nyilatkozik az esetleges intervenció tényéről és mértékéről. 3) Kötött-e ügyleteket kifejezetten a nagyobb árfolyamnyereség érdekében az MNB? Történt-e ilyen célból napon belüli deviza eladás majd visszavétel a devizapiacon? Erre határozott nem a válaszunk. Az MNB többször jelezte, hogy alapvetően tartózkodik a devizapiaci folyamatok közvetlen, aktív beavatkozással történő befolyásolásától, meglátása szerint az árfolyam alakulását ugyanis alapvetően a piaci kereslet és kínálat viszonya kell, hogy meghatározza. Az MNB-nek emellett eredménycélja sincs, a jegybanki árfolyameredményt alapvetően a monetáris politika céljai és választott eszközei, valamint a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok révén kialakuló árfolyam és állami deviza-tranzakciók határozzák meg. Érdemes itt még azt is hangsúlyozni, hogy a napon belüli devizaeladás majd visszavétel nem jelent az MNB számára árfolyamnyereséget, mivel az árfolyameredmény realizálásához a napi devizapozíció csökkenése szükséges (a napon belüli tranzakciók pedig kiütik egymást). Az MNB törvényi mandátumával ugyanakkor az sem lenne összhangban, ha az MNB - eredményrealizálás céljából - néhány napos futamidejű pozícióvállalással eltérő irányban befolyásolná az árfolyamot.
Súlyos vád érkezett Oroszországgal szemben – Háborús híreink szombaton
Zelenszkij szerint aláássák a béketárgyalásokat.
Teljes csendben a kormány kiemelt beruházássá nyilvánítja Rákosrendezőt
A területet hamarosan le is zárják.
Mindenre fény derül: nem lehet tovább titkolni a fizetéseket
Egy év, és élesedik a szabály.
Mutatunk egy olyan területet Magyarországon, ami busás haszonnal kecsegtet
Eljött az villamosenergia-tárolók kora.
Végleg bedobta a törölközőt Elon Musk? – Elbukott a techguru, botrányos véget ért a DOGE-hivatal
Ennyi volt a fehér házi karrier.
Politika, ha eszünk, politika, ha nem eszünk
Politika, ha eszünk, politika, ha nem eszünk, ...és megáll az eszünk Az emberek nem isznak tejet, nem zabálnak húst. Ami növényi: az jöhet, ami állati:...
The post Politika, ha eszünk, politika
Vajon feltámad-e végre a szél?
Miközben egy másfél évvel ezelőtti jogszabálymódosítás nyomán lehetővé vált, hogy újra szélerőművek épüljenek Magyarországon, itthon és globálisan egyaránt a
Bérlet helyett menetjegy?
A használat és a költség örök problémája, hogy gyakorlatban sokszor elválnak egymástól. Ez pedig szinte mindig kedvezőtlen eredményhez vezet. Nagyon sok ilyen helyzet van az életünkben; pél
Everything Wrong with Retail Investors and Why It Is Not Just Psychology
Retail investors are often portrayed as naïve actors in financial markets: less informed, overly emotional, and prone to predictable mistakes. In the hands of the wrong actor, the retail crowd may not jus
A vételár kalkuláció véglegesítése a cégértékesítések során - tranzakció zárási mechanizmusok
A cégértékesítés egyik legkritikusabb pontja, amely az eladók és vevők döntéseit leginkább befolyásolja, a tranzakciós Vételár meghatározása és annak véglegesítési mechanizmusa. Fontos
Dr. Robot rendel - az AI új szerepe az egészségügyben
A diagnosztikától az adminisztrációig, a személyre szabott terápiáktól a betegutak optimalizálásáig egyre több területen kap szerepet az AI. De vajon mennyire bízhatjuk rá magunkat egy...
Th
Innováció határok nélkül: új korszak a magyar-koreai kutatás-fejlesztésben
2025-ben új lendületet kap a magyar és dél-koreai kutatók, fejlesztők és vállalatok közötti együttműködés: megjelent a 2025-1.2.3-TÉT-IPARI-KR kódszámú pályázati felhívás, amely a ké
Milyen MI-stratégiára lenne szüksége az USA-nak?
Eric Schmidt a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének biztonsági és energiaellátási kockázatairól beszélt az amerikai Képviselőházban.


- Megjött a Moody's friss ítélete Magyarországról
- Megérkeztek a havi 3 millió forintos fizetések Magyarországra! - Az 1 millió elérése már gyerekjáték?
- Kijöttek a friss állampapíradatok: olyan történt, amire kevesen számítottak
- Az egész világ egyetlen vadászgépről beszél: azt mondják, a legmodernebb európai gépeket győzte le a J-10C
- Drámai időjárás-előrejelzés érkezett: ekkor robbanhat be a pokolian forró nyár Magyarországon
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa
Fedezd fel az ETF-ek izgalmas világát, és tudd meg, miért válhatnak a befektetők kedvenceivé!
Aggasztó az ázsiai lódarázs gyors terjedése, bárhol felbukkanhat a veszélyes rovar
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Katasztrófa Parajdon: fogad még valaha látogatókat a sóbánya?
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
Meddig nőhet még a magánegészségügy?
Miklós Mártonnal, az Ezüstfény magánklinika ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen