Nagy Márton: A bankok szénné keresték magukat

A miniszter gazdaságot és költségvetést bemutató beszédét követően érkeznek a képviselői kérdések, várhatóan ezeket egyben teszik fel a politikusok, és ezekre később válaszol Nagy Márton. A sort Vajda Zoltán kezdte, aki a költségvetési bizottság MSZP-s elnöke. Az ellenzéki politikus szembesítette a minisztert a magyar gazdaság növekedésének leszakadásával, valamint azzal is, hogy a magyar gazdaság finanszírozása a legmagasabbak között van az EU-ban és szerinte ez a kiszámíthatatlan magyar gazdaságpolitikával függ össze. Emellett válaszokat szeretne kapni a magyar kormány és az USA kormánya között megkötött pénzügyi védőhálóról szóló megállapodásról is.

Tóth Endre momentumos képviselő azt is felvetette, hogy a gazdaságpolitika kudarcai miatt nem gondolkodott-e el a miniszter a lemondáson.

A jövő évi büdzsé ügyekről is szólt.

Fontos, hogy a bankoktól több pénzt vegyük el és ezt a termelő vállalatok felé csatornázzuk át,

a Demján Sándor Programba, valamint az adócsökkentések irányába - említette példaként.

Szektorból szektorba, bankrendszertől a termelő szektorokba - ismertette az átirányítást. A bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szedünk be - jelezte.

A bankszektor jövedelmezősége kiemelkedő amellett is, hogy van rajtuk bankadó, és extraprofitadó, ezért az extraprofitadó duplázását is elviselik - mondta.

Parkoltatják az emberek pénzét, szénné keresték magukat a bankok, ezért nem kell bankot csinálni

- értékelte.

Ismertette a költségvetési politika alapelveit is:

• A költségvetési hiány nem növekedhet. Ezt a kormány most maximálisan kihasználta. De nem lehet túl lazítani.
• Az államadósság fenntartható pályán van értékelése szerint.
• Az unió által aktivált nemzeti védelmi záradék mozgásterét ne lépje túl a kormány. Ha ez megtörténne, akkor a túlzottdeficit-eljárás következményei élesednének.

Azt a mezsgyét találtuk meg, ahol a költségvetési hiány a fenti alapelveknek megfelel, és nincs hitelminősítői, vagy uniós negatív reakció. És emellett átmenetileg képes fenntartani a gazdasági növekedést a kormány - magyarázta a tárcavezető.

A költségvetés elsődleges egyenlege átmenetileg 1% mínuszra megy. A Moody's legutóbbi döntésével nem változtatott a magyar adósbesoroláson, a Fitch értékelése most pénteken érkezik, és legutóbb az S&P sem lépett - sorolta. Bezzeg Románia, ahol a költségvetés hatalmas bajban van. Ez az ára annak, ha valaki túlmegy egy határon - értékelte.

Az 5%-os költségvetési hiánnyal hatodik Magyarország hátulról, de ez nem a büszkeség jele - fogalmazott.

A magyar elsődleges költségvetési egyenleg -1,1% a GDP arányában, ami a középmezőnyre elegendő. Ezt az egyenleget nézik a hitelminősítők is, 2026-ban az első harmadban lesz a magyar érték - mondta. A kamatkiadások ügye menedzselhető - fűzte hozzá.

A kormány intézkedései 1,5 százalékponttal csökkentik az inflációt - ismertette. Szerinte a jövő év első negyedévében akár 2-essel is kezdődhetnek az áremelkedési ütem adatai.

Az átlagos infláció jövőre 3,6%-ra várható, ennyivel emelkednek januárban a nyugdíjak is ennek megfelelően - részletezte.

Szerinte a piac is szokta mondani, hogy gazdasági növekedés vár a magyar gazdaságra, ezért ha ez nem következik be, akkor ők is tévednek, nem csak a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Idén 0,5%-os, jövőre 3%-os növekedés várható - ismertette.

Ha nem lenne a költségvetésnek ösztönző politikája, akkor a GDP-növekedés már rég negatív lenne. A fogyasztás 2 százalékponttal húzza feljebb a növekedést - ismertette a miniszter.

A kormánynak tehát igenis van ösztönző politikája - húzta alá. Azért nincs 2%-os GDP-növekedés idehaza, mert a német gazdaság szenvedése ezt elviszi - tette hozzá.

Szerinte nemcsak az NGM nem találta el a gazdasági növekedés várható mértéke, hanem a piaci szereplők sem. Kiemelte, hogy 3,5%-os növekedéssel tervezték meg a 2025-ös költségvetést tavaly, amikor az elemzői konszenzus 3,3% volt.

Ennek a gazdaságpolitikának az ára, hogy magasabb hiányra van szükség - ismerte el az anticiklikus fiskális politika hatása kapcsán. Ezen a ponton megemlítette, hogy a kormány legutóbb 5%-ra emelte az idei és jövő évi hiánycélt.

Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen

- értékelte.

Ez az optimális policy mix, nagyjából ezt az 5%-os hiányszámot tudjuk tartani. Úgy, hogy ne legyen vagy kicsi legyen a hitelminősítőkre gyakorolt hatása - mondta.

Szerinte a piac elfogadta a hiány megemelésének hírét.

Megemlítette azt is, hogy az államadósság stagnálhat idén és jövőre. A gazdasági növekedés jövőre már segít az államadósság tekintetében - mondta.

Elmondása szerint a monetáris politika erős szigort folytat, és ennek van gazdasági áldozata, de cserébe leszorítja az inflációt

- értékelte Nagy Márton.

Emiatt is szükség van az anticiklikus fiskális politikára, vagyis a jelenlegi helyzetben az ösztönzésre - mondta.

Ezt az ösztönzést a reálbérek növekedésén tudja elérni a kormányt. Rövid távon ezért segíthet a növekedésen a fogyasztásra épített gazdaságpolitika. De hosszabb távon csakis a beruházások növekedése segíthet - érzékeltette.

Szerinte ezért nincs probléma a munkaerőpiacon és szép bérkonvergencia valósul meg a magyar gazdaságban.

A napirendi pontok elfogadása után elindul a bizottsági meghallgatás.

Nagy Márton a gazdaság helyzetének bemutatásával kezdte beszédét. A költségvetési politika egy gazdaságpolitikai eszköz, amelyet a kormány arra használ, hogy a különböző céljait elérje - mondta a miniszter. Az egyik ilyen cél a gazdaság beindítása, fejlesztése és a növekedésének felpörgetése - tette hozzá.

A háború kérdésköre nem ad jelenleg se fizikai biztonságot, se költségvetési biztonságot. Emellett a német recesszió is visszaveti a magyar ipart és beruházásokat. Ebben a helyzetben a kormány feladata, hogy a gazdaságot mégis növekedésben tartsa és ellensúlyozza ezeket a negatív hatásokat - magyarázta.

A meghallgatás azért is lehet fontos, mert az elmúlt hetekben ismét a figyelem középpontjába kerültek a költségvetési ügyek, főleg azt követően, hogy a kormány megemelte az idei és a jövő évi hiánycélját is 5%-ra, de

az elemzői konszenzus az az, hogy a költségvetési pálya a következő hónapokba tovább romolhat,

ugyanis érkezhetnek még a parlamenti választások előtt újabb gazdaságpolitikai lépések.

Az új, megemelt költségvetési hiánypálya az első tesztjén tulajdonképpen már át is ment, ugyanis múlt pénteken a Moody's hitelminősítő nem lépett semmilyen negatívat Magyarország államadósság-besorolását illetően.

Nagy Márton beszámolójáról és a képviselői kérdésekre adott válaszáról élőben tudósítunk a helyszínről.

Címlapkép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az éves meghallgatásán az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának ülésén az Országház Nagy Imre termében 2025. november 27-én. Balról Kisgergely Kornél államháztartásért felelős államtitkár. Forrása: MTI Fotó/Kovács Attila