Gazdaság

Lesz-e ebből magyar felemelkedés?

Kevés dolog valósult meg a rendszerváltozás gazdasági illúzióiból Magyarországon. 20-25 évvel a rendszerváltozás után már teljesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózási folyamatunk elakadt, a régióban pedig egyre hátrébb csúszunk vissza. Nem lettünk sikeres ország, és utólag visszanézve sokkal jobban értjük, milyen okok vezettek ide. Kétrészes írásom első felében vázlatosan áttekintem, miként változott a felzárkózási kilátásainkról szóló felfogásunk, értékelésünk az évek során, a második részben pedig arról írok, hogy melyek azok a tényezők, amelyek megváltoztatása nélkül a konvergencia továbbra is ábránd maradhat. Természetesen ebben a kérdésben nincsenek örök igazságok, csak folyamatosan változó ismereteink. Ezek azonban jelenleg arra mutatnak, hogy ha egyszer majd a gazdaságpolitika elégedetten hátradől a nagy átalakítások után, meglepődve fogja tapasztalni, hogy továbbra sincs érdemi felzárkózás.

1 2 3

Alkalmazkodjunk a válsághoz!.
Makrostabilitás kockázatokkal

Sorba véve a növekedési kihívásainkat kezdjük először a válság során felgyűlt tapasztalatokkal! A Lehman-válság előtt az utolsó mentségünk a "nem-növekedésre" a makrostabilitás megbomlása volt. Azóta a makrogazdasági egyensúly irányába való elmozdulásunk sok mutató szerint látványos volt, ugyanakkor ellentmondásos is. A nemzetgazdaság külső adóssága csökken, a folyó fizetési mérleg többletes, az államháztartás hiánya tavaly alacsony szintre süllyedt.

Igen ám, de az államadósságunk gyakorlatilag nem csökkent, sőt, a magánnyugdíjpénztárak államosítása nélkül érdemben emelkedett volna. Ezzel a lépéssel ráadásul további implicit államadósságot vett a nyakába az állam, amikor az egykori pénztártagokat teljes egészében az állami nyugdíjrendszerbe terelte vissza. Miközben a lakosság nettó megtakarításai lassan emelkednek (és így hozzájárulnak az ország finanszírozási képességének javulásához), azok egyre inkább az állam hiányának finanszírozására fordítódnak, sajátos kiszorítási hatást okozva ezzel.

Rókafogta csuka helyzet az is, hogy a költségvetési egyensúlyt - elsősorban a politikai korlátok miatt - csak növekedés mellett lehet megtartani. Ezt mutatja, hogy a jövő évi költségvetés esetében újra veszélyben van a 3%-os limit (miközben az eredeti tervek szerint már 2% körül kellene lennie), vagy hogy figyelni kell az év végi adósságkezelésnél, hogy a kormány ne sértse meg a saját alkotmányos adósságszabályát. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az alkamazkodási folyamat (különösen a banki forráskivonás területén) a növekedés szempontjából túlságosan gyorsan zajlik, nem utolsósorban a gazdaságpolitika döntéseinek eredményeképpen.

Elmaradt a szerkezeti fordulat

Ezzel együtt a válság valószínűleg nem a makrostabilitási csatornán keresztül gyakorolja a legnagyobb hatást a hosszú távú növekedési kilátásokra. Ennél jóval nagyobb változást jelenthet a tőkeellátottság meghatározó tényezőinek változása. Például a bankok globális mérlegzsugorodása vagy a Bázel III. szabályozás azt sejteti, hogy a külső forrásbevonás lehetőségei beszűkülnek.

A folyamat ellensúlyozásához a belső források aktivizálására lenne szükség. Ehhez az kellene, hogy a bankrendszer betéti forrásai folyamatosan bővüljenek, és ezt a pénzintézetek ne a külső (főleg anyabanki) források minél gyorsabb kivonására használják fel. Nálunk egyik sem valósult meg.

Lesz-e ebből magyar felemelkedés?
Ahogy az alábbi ábrán láthatjuk, a válság során a hitel/betét arány törvényszerű csökkenését kizárólag a hitelezés leállásása szolgálta, a betétek gyarapodása egyáltalán nem. Az állampapírokkal való erős kamatverseny után most már az alacsony irányadó kamat is nehézzé teszi az egészséges folyamat megindulását. Ehhez jött még a bankok adóztatása, végtörlesztéssel sújtása, az IMF kiebrudalásával együtt a bécsi kezdeményezés ablakon való kidobása, valamint a külföldibank-ellenes retorika, ami minden érdekelt szereplőt meggyőzhetett arról, hogy érdemes a gyors forráskivonásban gondolkodni. A folyamat már a betétcsökkenésnél tart, ami mellett úgy zsugorodnak a banki mérlegek, hogy közben a hitel/betét arány sem javul.

Lesz-e ebből magyar felemelkedés?
Vagyis az a szerkezetátalakulási folyamat, ami a belső forrásokra támaszkodó növekedéshez szükséges, egyelőre nem indult el. Pedig már csak azért is szükség lenne rá, mert könnyen lehet, hogy a válság során sérült a növekedési potenciálunk. (Pontosabban nem csupán a potenciális növekedésünk esett vissza, hanem az a potenciális kibocsátási szint, amire normál esetben a gazdaságunk képes.)

Lesz-e ebből magyar felemelkedés?
Erre utal, hogy az exportunk az utóbbi két évben euróban számolva gyakorlatilag stagnált, az exportpiaci részesedésünk pedig - ellentétben a régiós versenytársakéval - csökkent. A fellendülést is mindössze néhány, több éve meghozott beruházási döntéstől remélhetjük, pontosabban a betelepült autóipari gyárak régóta eltervezett kapacitásbővítéseitől.

A modellváltás sikertelenségére utal az is, hogy a beruházási ráta évek óta megfigyelhető csökkenése a válság végével sem múlt el - szintén ellentmondva a régiós trendnek. Néhány szektorban már az amrtizációs szint közelében van a mutató, és aligha kell magyarázni, hogy a piaci forrásbevonásnak csak igen korlátozottan (valamint nagy költséggel és kockázatokkal) lehet alternatívája a Növekedési Hitel Program.

Lesz-e ebből magyar felemelkedés?
Összefoglalva: nem valószínű, hogy a magyar gazdaság folyamatai a válság éveiben olyan irányba haladtak, amelyek a középtávú növekedés szempontjából üdvösek lennének. Ettől persze még reménykedhetünk, hiszen a válság során elszenvedett károk egy idő után maguktól is enyhülhetnek, hosszabb távon egyéb tényezők sokkal fontosabbak. De vajon azok jobb perspektívát mutatnak-e?
Ez a cikk folytatódik
1 2 3
Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Ez is érdekelhet
vallalati energiamenedzsment naperomu szeleromu