Elsöprő háború közelít Magyarország felé - Jönnek az új Uberek?

2016. március 3. 05:50    
nyomtatás
 
Miközben az Ubert szerte a világ nagyvárosaiban - Budapestet is beleértve - megpróbálják tűzzel-vassal kiszorítani az emberek hétköznapjaiból, azért az Uber köszöni szépen, jól van: a világ legértékesebb "startupja" lett a maga 62,5 milliárd dolláros értékeltségével. De az Uber nincs egyedül, a sharing economy cégek komplett iparágakat rombolnak porig, és építenek fel újra az alapoktól. Munkahelyeket tesznek tönkre, és új munkahelyeket teremtenek. Adót "optimalizálnak" és pörgetik a gazdaságokat. Nemcsak kis "jófej startupok", hanem kőkemény üzleti érdekek működtette multik is vannak közöttük szép számmal. Az Uber, az Airbnb vagy a Lending Club csak egy-egy kirívóan sikeres főszereplője ennek az új modellnek. De jó ez nekünk, vagy sem? Hogyan lehet őket kordában tartani, vagy kell-e egyáltalán?

Hasonló izgalmas témákról is szó lesz a Portfolio Pénzügyi IT 2016 konferenciáján. Ne maradjon le, regisztráljon Ön is!



Kereskedés BMW-részvényekkel a Portfolio Online Tőzsdén!



Ezek is csak pénzből élnek

 1 2 3 4 5 következő oldal  >

Könyvtár vs. könyvmegosztó platformok


A sharing economy, azaz a megosztáson alapuló közösségi gazdaság nem teljesen új társadalmi-gazdasági találmány, sokkal inkább arról van szó, hogy az

új technológiák, a digitalizáció és az emberi kreativitás olyan távlatokat nyitott meg egy megosztáson alapuló modell előtt, hogy az már tényleg iparágak működését forgatja fel.


Bizonyos értelemben egy állami könyvtár is sharing economy elven működik, itt is egy szűkösen rendelkezésre álló, de - mivel legtöbbször egy könyvet egyszer olvasunk el egy életben - alacsony kihasználtságú eszközt osztanak meg egymással az emberek, ami végül is az egész modell alapja. Mégis az olyan könyvmegosztó platformokat működtető cégeket hívjuk sharing economy startupnak, mint például Magyarországon a Rukkola. Szóval mi is a különbség?

Összefoglalva egy sharing economy közösségben résztvevők
  • megosztják egymással kihasználatlan kapacitásaikat, erőforrásaikat, tárgyaikat,
  • legtöbbször mindezt egy IT-platformon keresztül teszik,
  • sok esetben on-demand (amikor éppen szükség van rá) jelleggel,
  • és viszonylag fontos elem, hogy a közösség tagjai megbíznak egymásban/gyakran nyilvánosan értékelik is egymást,
  • illetve a közösség résztvevői gyakran a hatékonyabb/környezettudatosabb erőforrás-felhasználást is szem előtt tartják.


Tipikus felforgatók


A sharing economy közösségek nem önszerveződők, hanem rendszerint egy profitorientált vállalat hozza őket össze. Szinte minden esetben egy újszerű piacot vagy szolgáltatást hoznak létre, de szinte kivétel nélkül valamelyik hagyományos szereplő piacából is elvesznek valamennyit ezzel. Mivel legtöbbször a közösségszervező/szolgáltatáselosztó szerepét veszik fel, a legnagyobb piacvesztést azok a cégek szenvedik el, akik korábban ezt a szerepet központosítva, lokális piacokon látták el.

A taxitársaságok fuvarszervezését az Uber, a szálláshely-közvetítőket az Airbnb, a "pénzt közvetítőket", vagyis a bankokat a P2P hitelezők, crowdsourcing oldalak és a pénzforgalmi P2P szolgáltatók támadják, a kábeltársaságokat az online streaming szolgáltatók (Netflix) veszélyeztetik.

Szinte mindig azokat a réseket találják meg, ahol az adott iparág a leggyengébb, és ahol a legkönnyebb egy jól kitalált algoritmus mentén javakat és szolgáltatásokat újra elosztani.


Mindeközben azzal, hogy nő például egy autó vagy más eszköz kihasználtsága, hatékonyabbá válik az adott gazdaság erőforrás-felhasználása is, ami környezettudatosabb gazdálkodást tesz lehetővé. Talán mondanunk sem kell, hogy ez ráadásul egy kiváló marketingeszköz is a sahring economy cégek kezében.

Ahogyan a PwC témába vágó tanulmánya is kifejti, a sharing economy erejét és fontosságát jól mutatja az a tény, hogy

az elmúlt 15 évben (főként 2010-2015 között) több mint 200 megosztáson alapuló üzleti modellt követő startup, összesen 11,5 milliárd dollár értékű befektetést kapott.


A sharing economy cégek tehát nemcsak "jófej startupok", hanem egy-egy iparágat üzleti alapon is megtámadni képes, olykor világméretű vállalkozások. És bár sokszor még csak niche piacokat oroznak el, néhány mamutot is kitermelt már az új gondolkodásmód és a technológia fejlődése, ezeket mutatjuk be a következőkben.

Hasonló izgalmas témákról is szó lesz a Portfolio Pénzügyi IT 2016 konferenciáján. Ne maradjon le, regisztráljon Ön is!



Ez a cikk folytatódik:

1. Ezek is csak pénzből élnek
2. Uber, Zipcar, BlaBlaCar és a többiek
3. Airbnb, Netflix, Spotify
4. A bankokat sem kímélik
5. Jó ez nekünk? Hogyan lehet őket szabályozni?
 1 2 3 4 5 következő oldal  >

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 

Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Tematikus cikk
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium