Különös javaslat - kinek a jövőképe?
Banki jövő - a Portfolio.hu cikkei a témában A Portfolio.hu teret kíván adni a magyar bankrendszer jövőjével kapcsolatos vitának, ezért örömmel várjuk a portfolio@portfolio.hu címen és szívesen megjelentetjük a cikkre reagáló vagy annak témájában születő, magas szakmai színvonalú cikkeket. Az MNB tanulmánya itt érhető el, a Portfolio.hu-n megjelent kivonata itt, a Portfolio.hu első véleménye itt, az MNB elemzői beszélgetéséről szóló beszámolónk itt, az egyik szerzővel készített interjúnk pedig itt olvasható.
Elfogultan stilizált tényekA jól működő bankrendszer ismérveinek felállítását nemzetközi összehasonlító elemzés alapozza meg. A fontos megállapítások értékét lerontja, hogy néhány kérdés vizsgálata nélkülözni látszik az objektivitást. Az egyik ilyen a tulajdonszerkezet ügye. A magyar bankrendszer sérülékenységét előidéző tényezők számba vétele mellett csak érintőlegesen tesz említést a tanulmány azokról a vonásokról, amelyek éppenséggel növelték a szektor "ütésállóságát". Csupán a válság alacsony fiskális költségeinél kerül említésre az a tény, hogy bankjaink jelentős része tőkeerős EU-bankok leányaként működött (működik), amelyekért az anyabankok felelősséget vállaltak (vállalnak). Holott tudományos elemzések tanúsága szerint a kilencvenes években kialakult tulajdonosi szerkezet jelentősen hozzájárult a magyar bankrendszer gyors fejlődéséhez, szolgáltatási színvonalának és hatékonyságának javulásához. Ezt a tényt a kétezres évek devizahitel-boomjában játszott szerepük fényében sem szabadna zárójelbe tenni.
A másik kérdéskör, amely meglátásom szerint nélkülözi az objektív megítélést, a jelenlegi magyar kormány versenytorzító beavatkozása. Megengedhetetlen, hogy a pénzügyi stabilitásért felelős jegybankban íródott tanulmány a nemzetközi összevetésben kirívó mértékű, sok esetben a tőkét terhelő, kvázi-visszamenőleges hatályú, versenytorzító különadót lényegében a bankok korábbi rossz üzleti döntéseivel (azoknak a növekedés visszaesésén keresztül érvényesülő negatív költségvetési hatásával) magyarázza. A monetáris és felügyeleti hatóságtól az is különösnek tetszik, hogy a törvény erejével kikényszerített végtörlesztés 350 milliárd forintos banki számláját "részben szintén a banki döntésekre adott válasznak" tekinti. Az árfolyamgát és a tranzakciós illeték eredményrontó hatásával nem is számol az elemzés.
A hitelezés visszaesése és a hitel-betét arány csökkenése elsősorban az anyabanki mérlegkiigazítások, kisebb hangsúllyal a fiskális intézkedések következményeként jelenik meg az elemzésben. Ám a tanulmány egyáltalán nem tesz említést az állampapírok egyre erősebb kiszorító hatásáról, amelyet a tetemes kamatfelár mellett a forrásadóhoz szokatlan módon társított, nem versenysemleges módon bevezetett eho is felerősít. Az egyes bankcsoportokat összehasonlító elemzés során a szerzők egyáltalán nem beszélnek a versenyt torzító kormányzati intézkedésekről. Arról például, hogy a sávosan megállapított különadó a kisméretű (zömmel hazai tulajdonú) hitelintézeteket kedvezményezi, és arról sem, hogy a kikényszerített végtörlesztésnek - a kiváltó hitelek révén - a takarékszövetkezetek effektív haszonélvezői voltak. Mindez a "feledékenység" megágyaz annak, hogy a külföldi nagybankok "a hitelintézeti rendszer többi szereplőjétől markánsan elkülöníthető viselkedésű homogén csoportját" a válság kialakulásáért felelős (devizahitelek, magas hitel-betét arány), illetve a válságot követően a legrosszabbul teljesítő (gyors mérlegalkalmazkodás, de lassú mérlegtisztítás), a magyar pénzügyi rendszer legkevésbé kívánatos szereplőjének állíthatja be a tanulmány. Még ha megújulnának is és mérsékelnék prociklikus hajlamaikat, akkor viszont az esetleges fúziójuktól kellene óvni a piacot.
Kiknek a konszenzusa?
A "jogalkotó és a szabályozói hatóságok által kikényszeríthető" javaslatokról aligha érdemes eszmecserét folytatni az érintettekkel; a likvid és tőkeerős bankrendszer kialakítása az MNB feladata és felelőssége. A többi kérdésben valóban érdemes vitát nyitni, bár ezekben is kérdéses az összes érintettet magában foglaló konszenzus lehetősége. De még ha érdemes volna is erre törekedni, akkor is sok javaslati pontnál megkérdőjelezhető a számszerűsítés lehetősége, illetve célszerűsége. (A mintaként említett holland kormányzati anyagban csak a bónuszra és az LTV-re találunk számszerű kívánalmat.)
Aligha lehetséges konszenzusra jutni olyan kérdésben, mint hogy mekkora a "tisztességes" profit a magyar bankszektorban, vagy abban, hogy a profitnak milyen hányadát célszerű visszaforgatni. Nem is értem, hogy mi szükség van ilyen benchmarkokra. Az MNB-nek, ha prudens és hitelezésre képes bankrendszert akar, akkor a szektor fiskális kizsigerelése ellen kell fellépnie a kormánnyal szemben, függetlenül attól, hogy milyen profitot lát "tisztességesnek". A profit minél nagyobb arányú visszaforgatása pedig addig érdeke egy pénzügyi szolgáltatónak, ameddig üzleti lehetőséget lát maga előtt. Ez az érdekeltség semmiféle etikai elvárással nem pótolható.
Azzal mélyen egyetértek, hogy a verseny erősítése (beleértve az eddig elhanyagolt árversenyt is) a fogyasztók érdekét szolgálja. Lehet a kívánatos piacszerkezeten elmélkedni, ám a szerzők maguk is tisztában vannak vele, hogy ez önmagában aligha határozza meg a verseny fokát. A közeljövőben várható M&A-k engedélyezése a GVH hatásköre. Amennyiben a bankpiac szerkezetéért felelősséget érez az MNB, megteheti, hogy fellép a fúziókontrollt kiiktató kormányzati magatartás ellen - bár éppen a Takarékbank minapi eladása kapcsán nem láthattuk ennek a nyomát. A pénzügyi közvetítés prociklikusságának mérséklése valóban fontos szempont, ám ennek érdekében sem volna szabad 25 évet visszalépni az időben, hogy a piacra lépés engedélyezésével befolyásolni lehessen a földrajzi diverzifikációt.
Nem egészen értem a versengő, illetve hatékony bankrendszer érdekében felállított mutatók célértékeinek értelmét. Az egyes részpiacokon kialakuló kamatfelárakról ex post megállapítható, hogy magas vagy sem, de kétlem, hogy ex ante érdemes volna elvárásokat megfogalmazni: azok úgyis a piaci helyzet függvényében alakulnak ki. Hasonló a helyzet a mérlegfőösszeg-arányos működési költségre felállított "célértéknél": valóban kívánatos volna a ráta csökkenése, de ezt is a versenyfeltételek alakítják.
Az pedig végképp nem világos számomra, hogy a bankszektor önfinanszírozása miért volna tértől és időtől független cél. A hitel-betét arány elszaladása a válság előtt valóban növelte a sérülékenységet, de nem önmagában a ráta mértéke okozta a bajt (az alig volt magasabb, mint az eurozónában, és alacsonyabb volt, mint a mediterrán térségben), hanem (1) a túl gyors hitelnövekedés, (2) azon belül is a devizahitelek túlzott felfutása, és (3) a kockázatérzékenység csökkenése. Egészséges ütemben és prudens módon bővülő hitelezés 100%-nál magasabb hitel-betét arány mellett is végbemehet. Sőt: a háztartások megtakarításait elszívó állampapír-kibocsátások mellett lehetetlen is volna 100%-nál kisebb ráta mellett "a növekedést támogató" vállalati hitelezést elvárni.
A fő gondom azonban nem is a konkrét mutatókkal és célértékeikkel van - legalábbis addig, amíg csak eszmecsere tárgyát képezik és (a likviditási és tőkemutatóktól eltekintve) nem lesznek kőbe vésett követelmények. Lehet, talán érdemes is ilyen jövőképekről elmélkedni. Ám nehéz elképzelni, hogy az érdekeltek körében kialakulhat valamiféle konszenzus ezekben a kérdésekben. Ráadásul sokkal hasznosabb volna, ha a pénzügyi stabilitásért felelős MNB a fiskális érdekekkel átitatott, egyúttal a bankellenes politikáját szavazatszerző célra is felhasználó kormánnyal alakítana ki konszenzust.
A szerző az MTA doktora, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója.
Katasztrófa, ami az amerikai munkaerőpiacon történik
Elég lesz így a kamatcsökkentés?
Körforgásos gazdaság: B terv az nincs, de a profitabilitás és a társadalmi elfogadottság is kulcsszempont
Az új uniós szabályok javíthatnak az újrahasznosítási mutatókon.
Társasházi napelem: rég várt fontos változás történt, ezt érdemes tudni
Sokat lehet így spórolni.
Hatalmas pénzösszeghez juthat Elon Musk
Ez minden idők legnagyobb vállalati fizetési csomagja.
Változatok túlélésre − Klímakatasztrófa esetére érvényes támpontok a fenntathatóság csúcsrendezvényén
A klímaadaptáció rendszerszintű válaszok összessége.
Rendkívüli lemondás rázta meg Európa egyik legerősebb hatalmát: távozik a miniszterelnök jobbkeze
Vállalja a felelősséget.
Eljött az igazság pillanata a magyar bankoknál, elképesztően elszálltak a költségek
Mégis mi áll az MNB friss számai mögött?
„Egyetlen molekula sem”: Brüsszel az orosz energia végleges kitiltására készül
Nem ideiglenes szankció.
Hasznos útmutatót ad Odüsszeusz az élet bolyongásaihoz
Az Odüsszeia kódja ma is friss. Fontos kérdésekben ad iránymutatást az eposz: mi múlik rajtunk és mi nem; mit lehet megúszni és mit nem; mi a nők szerepe a világban; milyen erők alakítják az
Hullámok hátán a zöldebb energia felé
A tengerek, óceánok hullámzása és az árapály régóta ismert, állandó és kiszámítható energiaforrás. Az energetikai szakértők egyre többen hangsúlyozzák, hogy az
HR trendek 2025-2026
A magyar munkaerőpiac 2025-ben fordulóponthoz érkezett. A gazdasági bizonytalanság, a technológiai fejlődés és a társadalmi elvárások együtt formálják át a vállalatok működését. Az elk

Deák Ferenc eladná a lelkét egy lakásért? (feat. Szabó László)
Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podcast, Google Podcasts és Soundcloud

Sosem látott pénzt költött el a leggazdagabb liga, de megfizetik az árát
Több, mint 1.360 milliárd forint - ennyit költöttek el az angol első osztály, a Premier League focicsapatai játékosokra a nyáron. Bődületes rekord, amit egy másik... The post Sosem látott pén

Jóléti társadalom megoldja a problémáidat?
Talán senki számára nem kérdés, hogy a világ gazdagodásával nem szabadultunk meg a gondjainktól. Sőt, sokszor a "gazdagabb" országokban "rosszabbul" élnek az emberek, mint a "szegényebbek
Kik vehetnek fel 10% önerő mellett Otthon Startot és kikre nem érvényes a könnyítés?
Szeptember másodikától módosította az MNB az adósságfék szabályokat. Így szélesebb réteg vehet fel minimális 10% önerő mellett lakáshitelt. Mindenképpen érdemes leszögezni, hogy a válto
5,871 milliárd euróból újítanák meg Görögország vízrendszerét
A görög kormány új stratégiát hirdetett a vízügyi problémák kezelésére, válaszul a klímaváltozás súlyos kihívásaira.

Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
A Labubu babák a tőzsdén is tarolnak
Amikor az eredetit gyártja Kína, a másolatot a világ.
Pickup tuning a határban: ezek az extrák most a gazdák és vadászok kedvencei
A pickupok ütőképességét az extrák adják.
Összefognak az új világrend erős emberei − Mi lesz ebből, ki állitja meg őket?
Erősödőben Kína bűvköre.
