Különös javaslat - kinek a jövőképe?
Banki jövő - a Portfolio.hu cikkei a témában A Portfolio.hu teret kíván adni a magyar bankrendszer jövőjével kapcsolatos vitának, ezért örömmel várjuk a portfolio@portfolio.hu címen és szívesen megjelentetjük a cikkre reagáló vagy annak témájában születő, magas szakmai színvonalú cikkeket. Az MNB tanulmánya itt érhető el, a Portfolio.hu-n megjelent kivonata itt, a Portfolio.hu első véleménye itt, az MNB elemzői beszélgetéséről szóló beszámolónk itt, az egyik szerzővel készített interjúnk pedig itt olvasható.
Elfogultan stilizált tényekA jól működő bankrendszer ismérveinek felállítását nemzetközi összehasonlító elemzés alapozza meg. A fontos megállapítások értékét lerontja, hogy néhány kérdés vizsgálata nélkülözni látszik az objektivitást. Az egyik ilyen a tulajdonszerkezet ügye. A magyar bankrendszer sérülékenységét előidéző tényezők számba vétele mellett csak érintőlegesen tesz említést a tanulmány azokról a vonásokról, amelyek éppenséggel növelték a szektor "ütésállóságát". Csupán a válság alacsony fiskális költségeinél kerül említésre az a tény, hogy bankjaink jelentős része tőkeerős EU-bankok leányaként működött (működik), amelyekért az anyabankok felelősséget vállaltak (vállalnak). Holott tudományos elemzések tanúsága szerint a kilencvenes években kialakult tulajdonosi szerkezet jelentősen hozzájárult a magyar bankrendszer gyors fejlődéséhez, szolgáltatási színvonalának és hatékonyságának javulásához. Ezt a tényt a kétezres évek devizahitel-boomjában játszott szerepük fényében sem szabadna zárójelbe tenni.
A másik kérdéskör, amely meglátásom szerint nélkülözi az objektív megítélést, a jelenlegi magyar kormány versenytorzító beavatkozása. Megengedhetetlen, hogy a pénzügyi stabilitásért felelős jegybankban íródott tanulmány a nemzetközi összevetésben kirívó mértékű, sok esetben a tőkét terhelő, kvázi-visszamenőleges hatályú, versenytorzító különadót lényegében a bankok korábbi rossz üzleti döntéseivel (azoknak a növekedés visszaesésén keresztül érvényesülő negatív költségvetési hatásával) magyarázza. A monetáris és felügyeleti hatóságtól az is különösnek tetszik, hogy a törvény erejével kikényszerített végtörlesztés 350 milliárd forintos banki számláját "részben szintén a banki döntésekre adott válasznak" tekinti. Az árfolyamgát és a tranzakciós illeték eredményrontó hatásával nem is számol az elemzés.
A hitelezés visszaesése és a hitel-betét arány csökkenése elsősorban az anyabanki mérlegkiigazítások, kisebb hangsúllyal a fiskális intézkedések következményeként jelenik meg az elemzésben. Ám a tanulmány egyáltalán nem tesz említést az állampapírok egyre erősebb kiszorító hatásáról, amelyet a tetemes kamatfelár mellett a forrásadóhoz szokatlan módon társított, nem versenysemleges módon bevezetett eho is felerősít. Az egyes bankcsoportokat összehasonlító elemzés során a szerzők egyáltalán nem beszélnek a versenyt torzító kormányzati intézkedésekről. Arról például, hogy a sávosan megállapított különadó a kisméretű (zömmel hazai tulajdonú) hitelintézeteket kedvezményezi, és arról sem, hogy a kikényszerített végtörlesztésnek - a kiváltó hitelek révén - a takarékszövetkezetek effektív haszonélvezői voltak. Mindez a "feledékenység" megágyaz annak, hogy a külföldi nagybankok "a hitelintézeti rendszer többi szereplőjétől markánsan elkülöníthető viselkedésű homogén csoportját" a válság kialakulásáért felelős (devizahitelek, magas hitel-betét arány), illetve a válságot követően a legrosszabbul teljesítő (gyors mérlegalkalmazkodás, de lassú mérlegtisztítás), a magyar pénzügyi rendszer legkevésbé kívánatos szereplőjének állíthatja be a tanulmány. Még ha megújulnának is és mérsékelnék prociklikus hajlamaikat, akkor viszont az esetleges fúziójuktól kellene óvni a piacot.
Kiknek a konszenzusa?
A "jogalkotó és a szabályozói hatóságok által kikényszeríthető" javaslatokról aligha érdemes eszmecserét folytatni az érintettekkel; a likvid és tőkeerős bankrendszer kialakítása az MNB feladata és felelőssége. A többi kérdésben valóban érdemes vitát nyitni, bár ezekben is kérdéses az összes érintettet magában foglaló konszenzus lehetősége. De még ha érdemes volna is erre törekedni, akkor is sok javaslati pontnál megkérdőjelezhető a számszerűsítés lehetősége, illetve célszerűsége. (A mintaként említett holland kormányzati anyagban csak a bónuszra és az LTV-re találunk számszerű kívánalmat.)
Aligha lehetséges konszenzusra jutni olyan kérdésben, mint hogy mekkora a "tisztességes" profit a magyar bankszektorban, vagy abban, hogy a profitnak milyen hányadát célszerű visszaforgatni. Nem is értem, hogy mi szükség van ilyen benchmarkokra. Az MNB-nek, ha prudens és hitelezésre képes bankrendszert akar, akkor a szektor fiskális kizsigerelése ellen kell fellépnie a kormánnyal szemben, függetlenül attól, hogy milyen profitot lát "tisztességesnek". A profit minél nagyobb arányú visszaforgatása pedig addig érdeke egy pénzügyi szolgáltatónak, ameddig üzleti lehetőséget lát maga előtt. Ez az érdekeltség semmiféle etikai elvárással nem pótolható.
Azzal mélyen egyetértek, hogy a verseny erősítése (beleértve az eddig elhanyagolt árversenyt is) a fogyasztók érdekét szolgálja. Lehet a kívánatos piacszerkezeten elmélkedni, ám a szerzők maguk is tisztában vannak vele, hogy ez önmagában aligha határozza meg a verseny fokát. A közeljövőben várható M&A-k engedélyezése a GVH hatásköre. Amennyiben a bankpiac szerkezetéért felelősséget érez az MNB, megteheti, hogy fellép a fúziókontrollt kiiktató kormányzati magatartás ellen - bár éppen a Takarékbank minapi eladása kapcsán nem láthattuk ennek a nyomát. A pénzügyi közvetítés prociklikusságának mérséklése valóban fontos szempont, ám ennek érdekében sem volna szabad 25 évet visszalépni az időben, hogy a piacra lépés engedélyezésével befolyásolni lehessen a földrajzi diverzifikációt.
Nem egészen értem a versengő, illetve hatékony bankrendszer érdekében felállított mutatók célértékeinek értelmét. Az egyes részpiacokon kialakuló kamatfelárakról ex post megállapítható, hogy magas vagy sem, de kétlem, hogy ex ante érdemes volna elvárásokat megfogalmazni: azok úgyis a piaci helyzet függvényében alakulnak ki. Hasonló a helyzet a mérlegfőösszeg-arányos működési költségre felállított "célértéknél": valóban kívánatos volna a ráta csökkenése, de ezt is a versenyfeltételek alakítják.
Az pedig végképp nem világos számomra, hogy a bankszektor önfinanszírozása miért volna tértől és időtől független cél. A hitel-betét arány elszaladása a válság előtt valóban növelte a sérülékenységet, de nem önmagában a ráta mértéke okozta a bajt (az alig volt magasabb, mint az eurozónában, és alacsonyabb volt, mint a mediterrán térségben), hanem (1) a túl gyors hitelnövekedés, (2) azon belül is a devizahitelek túlzott felfutása, és (3) a kockázatérzékenység csökkenése. Egészséges ütemben és prudens módon bővülő hitelezés 100%-nál magasabb hitel-betét arány mellett is végbemehet. Sőt: a háztartások megtakarításait elszívó állampapír-kibocsátások mellett lehetetlen is volna 100%-nál kisebb ráta mellett "a növekedést támogató" vállalati hitelezést elvárni.
A fő gondom azonban nem is a konkrét mutatókkal és célértékeikkel van - legalábbis addig, amíg csak eszmecsere tárgyát képezik és (a likviditási és tőkemutatóktól eltekintve) nem lesznek kőbe vésett követelmények. Lehet, talán érdemes is ilyen jövőképekről elmélkedni. Ám nehéz elképzelni, hogy az érdekeltek körében kialakulhat valamiféle konszenzus ezekben a kérdésekben. Ráadásul sokkal hasznosabb volna, ha a pénzügyi stabilitásért felelős MNB a fiskális érdekekkel átitatott, egyúttal a bankellenes politikáját szavazatszerző célra is felhasználó kormánnyal alakítana ki konszenzust.
A szerző az MTA doktora, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója.
Trump emberének merész terve: felforgathatja az amerikai tőzsde 55 éves szabályait
Már nagyon gyors változást ígérnek a negyedéves jelentések kukázásánál.
Erős bejelentést tett a Fed döntéshozója: így alakulhatnak a kamatok
Egy kimagasló oka volt a kamatvágásnak.
Példátlan: gyakorlatilag lekapcsolták a netet egy egész országban
Cél az "erkölcstelenség elleni fellépés".
Kiderült Trump gázai béketerve
Nemzetközi testület irányítaná a területet, ő maga állna az élére.
Az Egyesült Államok olyan szabályt vezetett be, ami felforgathatja a globális kereskedelmet
Főleg kínai cégekre csaptak le, de EU-n belüli vállalatok is bajba kerültek.
Hatalmas összeget csoportosít át a kormány, de nem világos, mire megy a pénz
Úgy osztanak újra 35 milliárd forintot, hogy csak a pénz címzettje ismert.
Botrány a bíróságokon: mesterséges intelligencia gyártott hamis jogi hivatkozásokat
Alapjaiban alakul át a jogalkalmazás.
Új lakossági állampapírok érkeznek októbertől. Érdemes sietnie a befektetőknek?
Új lakossági állampapírok forgalmazása indul el októbertől, ezzel párhuzamosan számos jelenleg elérhető befektetés forgalmazása lezárul. Ráadásul nem csak a szokásos sorozatcserékről van
Agrárgazdaság átadása: a generációváltás és a vagyontervezés kulcsa az agráriumban
Az agrárgazdaság átadása az elmúlt években az agrárium egyik legaktuálisabb kérdésévé vált. A rendszerváltás idején önálló gazdálkodóvá vált generáció mára elérte vagy hamarosan

Olcsó kacatból high-tech ipar
USA Innovates, China Replicates, Europe Regulates - szól a régi mantra. Sokan még ma is igaznak tartják, hogy Kína csak lopja a technológiát, másolja a... The post Olcsó kacatból high-tech ipar a

A Vaslady ébredése
Batman, Spiderman, Iron Lady. Mintha Thatcher valami szuperhős lenne a Marvel univerzumból, akinek az a szuperereje, hogy soha "nem hátrál meg". Meg azt mondja: "ha a mértéktelen [állami] költek
Clorox Company - elemzés
Kereskedési célpontokat keresgéltem, most éppen a magas ROIC, az elfogadható osztalékhozam és a chart alapon jó beszállási lehetőségek voltak a legfontosabb szempontjaim. Így találtam rá a C
A kertészkedés egészséges, és nem csak a friss zöldségek miatt
Friss kutatások szerint már heti két és fél óra kertészkedés is elegendő lehet ahhoz, hogy csökkentsük a túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és más egészs
Magyar ingatlanpiac: hórukk országban mérsékelt verseny
A héten Zsolt pihenőt kapott, Balázs és Ádám pedig Tibor Dávid Masterplast CEO-val beszélgetett a magyar ingatlanpiac évtizedes kérdéseiről. Dögunalmas szakmai adásunkban szó lesz a... The p

Külföldre költözés matematikája
Hamarosan itt a választás, ilyenkor sokan szokták megfogadni, hogy valamilyen eredmény esetén emigrálnak. Ezeket általában nem kell komolyan venni, valószínűleg üres lenne az ország, ha tényl

Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Nagy ütést vinne be az oroszoknak von der Leyen: a magyar gazdaság is megérezheti?
Bekeményít az EU elnöke?
A magyar mezőgazdaság életben maradása múlik ezen: víz nélkül nem fog menni
Túl sok függ az időjárás szeszélyeitől.
Ismét téma a nyugdíjemelés: kik kaphatnának sokkal többet havonta?
Mi az a minimálnyugdíj, és hogy lehetne hatékonyan alkalmazni?
