Lakatos László, a REPIVA elnöke elmondta: érezték, hogy régóta adósok a közvéleménynek a bemutatkozással, ám mint mondta, mára érkezett csak el az idő, hogy teljes képet adhassanak magukról. A takarékszövetkezetek körében az elmúlt időszakban különböző üzleti modellek csírái bontakoztak ki, ezek közül az egyik a REPIVA, melynek kialakításában számos piaci szereplő vett részt. Az alapítók (vannak további érdeklődők is, várakozásaik szerint a tagság bővülni fog):
- DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt.
- Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet
- Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet
- Vértes Takarékszövetkezet
- Takarék Szövetkezeti Hitelintézet
- Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet
- Létavértes és Vidéke Takarékszövetkezet.
A 27 tagú EU-ban közel 140 millió fős ügyfélköre van a mintegy 4400 tagszövetkezetből és 30 takarékbankból álló szektornak - ismertette Lakatos László. Hazánkban is hosszú a takarékszövetkezetek múltja, ebből az egyik legérdekesebb időszak volt az 1990 és 2006 közötti, amikor a szektor nagy részét konszolidálták, és létrejött az OTIVA-OTSZ integráció. 2000 után szembetalálta magát a szektor azokkal a jelenségekkel (agresszív marketing és értékesítési stratégiák) és kihívásokkal, melyekkel a takarékok nem tudtak lépést tartani, így a háztartási hitelek piacán 2003-as 23%-os részesedésük ennek harmadára csökkent. A piaci igényekhez lassan alkalmazkodó temékfejlesztés, hatékony work out szervezetek hiánya (emiatt rossz portfólióminőség) és zámos egyéb szempontból bekövetkező lemaradás kényszerítette ki, hogy megújuljanak a takarékszövetkezetek.
Pál Gyula, a REPIVA igazgatóságának tagja elmondta: kevés olyan takarékszövetkezet rendelkezett azokkal a tapasztalatokkal az elmúlt időszakban, amelyek lehetővé tették volna, hogy a forrásokat hatékonyan kihasználva tudják bővíteni hitelezésüket, így számos rossz kihelyezésre került sor, növekvő tőkeigény és erőforráshiány (nem megfelelő szakemberállomány, informatikai háttér stb.) mellett. A minimális tőke bevonására nem mindenki volt képes, így olyan szereplőket kellett keresniük, akik tőkét képesek biztosítani számukra.
A Buda-Cash Brókerház vezetőinek személyében olyan szakembereket találtak a takarékszövetkezetek, akik képesek segíteni a hiányosságok leküzdésében, és rendelkeznek azokkal a régre visszanyúló takarékszövetkezeti üzleti kapcsolatokkal, mely a kommunikációban az érintettek előnyére várhat - mondta Lakatos. A Buda-Cash tulajdonosi körének, partnereinek bevonásával indult el az üzleti modell megteremtése, mely a piaci igények gyors lekövetésére, tőkepótlásra, a szakmai felkészültség növelésére, innovációra, infrastruktúrafejlesztésre és az erőforrások koncentrációjára a korábbinál erőteljesebben fog tudni koncentrálni.
A REPIVA tevékenysége:
- támogatás nyújtása szakmai és pénzügyi jelleggel (utóbbi a válság megoldását követően visszautalandó, remélik, erre nem lesz szükség),
- a tagok működésének ellenőrzése
- közös érdekek képviselete
A REPIVA költségvetése:
- fő bevételek: alapító, illetve csatlakozási hozzájárulás (mérlegfőösszeg 0.07%-a), éves tagdíj (szintén 0.07%),
- költségtérítés bizonyos szakmai közreműködésért
- törzsvagyon: legalább 200 millió forint
Biztonsági Alap: a tagok összesített mérlegfőösszegének 1%-a (alapításkor mintegy 1 milliárd forint) állampapírban a tag saját számláján REPIVA kedvezményezettséggel zárolva, felhasználható a tag válsághelyzetének megelőzésére, válsághelyzet kezelésére.
A REPIVA együttműködésben jelenleg a takarékszövetkezeti szektor 8-9%-a vesz részt, bíznak a növekedésben. A REPIVA tagjainak összesített mérlegfőösszege több mint százmilliárd forint, a tagok mintegy százezer ügyféllel és száz fiókkal rendelkeznek. A REPIVA-tagok továbbra is tagjai a Takarékbanknak, az új együttműködés az eddig intézményvédelmi alapokkal, az OTIVA-val és az OTSZ-szel szemben jelent alternatívát.
