Túlélik-e a bankok a katasztrófák sorozatát? (Interjú)

P.: Azt gondoltam, a bankok tőkehelyzetét is említi majd, hisz ez mégiscsak megnyugtató még a stabilitási jelentés szerint is.
N.M.: A megnyugtató tőkehelyzet alapvető feltétel. A bankok tulajdonosi háttere erős, ezért nem kell attól félni, hogy a bankrendszer működése veszélybe kerülne. De nekünk nemcsak azt kell néznünk, hogy a bankrendszer stabilan működik-e, hanem azt is, hogy képes-e hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, a fellendüléshez, segít-e a gazdaság szereplőinek kihasználni a növekedésben rejlő lehetőségeket.
P.: Itt vannak a legnagyobb gondok.
N.M.: Igen. Jelenleg nagyon gyenge a bankrendszernek ez a fajta képessége. Hogy ne így legyen, ahhoz a hazai bankoknak versenyképesebbnek kellene lenniük a régióban, vagyis erősebb tőke és forrásvonzó képességgel kellene rendelkezniük. Ez azt jelenti, hogy amikor egy anyabank eldönti, hogy hová helyezze ki a rendelkezésre álló likviditását és tőkéjét, Magyarországnak ott kellene lennie az élmezőnyben. Jelentős a kockázata annak, hogy a bankrendszer a jövedelmezőség szempontjából a régió sereghajtójává válik. Ennek három legfőbb oka a tartósan erős svájci frank, ami hitelezési veszteségeket okoz; a kilakoltatási moratórium, ami ugyancsak hitelezési veszteséget okoz, hiszen egyrészt az adóst nem ösztönzi arra, hogy visszafizesse a hitelét, másrészt leértékeli a hitelek mögötti fedezetet; a harmadik pedig a bankadó, ami ugyancsak jelentősen csökkenti a bankok jövedelemtermelő képességét. Nagyon fontos, hogy ez az alacsony jövedelmezőség mennyi ideig marad fenn. A bankrendszer rövid ideig képes ezzel megbirkózni, és az átmeneti hatások elméletileg nem befolyásolják a versenyképességét. A kérdés az, hogy mi lesz hosszú távon. Mi azt hangsúlyozzuk, hogy ha ezek a tényezők hosszú távon fennmaradnak, tartós versenyhátrányba kerül a bankrendszer. Ez pedig senkinek nem jó, hiszen a bankrendszer így nem tudja támogatni a gazdaság fellendülését.
P.: Milyen hatásai lehetnek annak, ha a költségvetési tervezésben szereplő 93 milliárd forintos összegben a bankadó 2012-től is fennmarad? Van-e reális veszélye annak, hogy egyes szereplők kivonulnak Magyarországról?
N.M.:Kétféle hatásra lehetne számítani. Hosszú távon a bankadó beépülhet a külföldi tulajdonosok várakozásaiba. Õk a profitkilátások alapján döntik el, hogy hova csoportosítják likviditásukat és tőkéjüket. Ahol a legnagyobb a tőkearányos nyeresége abban az országban a keresletet teljes mértékben kielégíti az anyabank, utána jön a következő, a harmadik stb. ország. Ebben a sorban nem állunk jól. Ezért nem szabad elhanyagolni a bankrendszer versenyképességét. A másik hatásként a külföldi tulajdonosok elgondolkodhatnak azon, hogy nem akarnak hosszú távon egy veszteséges vállalatba invesztálni. Ez nem kivonulást, hanem a koncentráció növekedését okozhatja a piacon.
P.: Jelenthet-e jót mindez a hazai tulajdonú bankoknak?
N.M.:A nagy külföldi tulajdonosi háttérrel nem rendelkező bankok jelenleg is jobban állnak, köszönhetően korábbi, jelentős mértékben a támogatott forinthitelekre építő portfoliójuknak. Ebből adódóan kisebbek a hitelezési veszteségeik, ezért számukra tőkeoldalról kisebb probléma a válságjelenségek "lenyelése". Õk tudják támogatni a gazdaság fellendülését.
P.: A legakutabb, most már nagyon régóta velünk élő probléma a kilakoltatási moratórium kérdése. Mi történik a bankok céltartalékaival és ezen keresztül az eredményességével, ha végtelenné válik, és a fedezetek érvényesíthetőségének hiánya miatt értelmét veszti az a szó, hogy jelzáloghitelezés?
N.M.:A nemzetközi gyakorlatban több példa is van arra, hogy válság idején a kormányok bevezették a kilakoltatási moratóriumot, de csak egy rövid időtávra. Ha hosszú távon fennmarad a moratórium, akkor csökken a visszafizetési hajlandóság, és leértékelődnek az ingatlanok. A moratórium mellett a fedezett és a fedezetlen hitel között eltűnik a különbség. A bank nem értékelheti jobban a jelzáloghiteleket a fedezetleneknél, nem képezhet kevesebb értékvesztést mögéjük, hiszen a fedezet, ami mögötte van, nem érvényesíthető. Lehet, hogy megmentjük a nem teljesítőket a kilakoltatástól, de azokat, akik meg hitelhez szeretnének jutni, a bankok romló hitelezési képessége miatt még rosszabb helyzetbe hozzuk. Így félő, hogy hosszabb távon a moratórium nem kívánatos hatásai dominálnának.

N.M.:Nem mondanék összeget, inkább úgy mutatnám be a problémát, hogy ma egy újonnan felvett forintalapú jelzáloghitel kamata 10 százalék, egy fedezetlen hitelé pedig 20-30. Ha a moratórium fennmaradna, a bankrendszer nem 10 százalékon adná az új jelzáloghiteleket, hanem 20-30 százalékon. A háztartások tehát nem tudnának hitelt felvenni vagy csak nagyon drágán.
Tortával próbálta engesztelni a pápát a vatikáni nagykövet
Korábban Ferenc pápát sokat bírálta.
Harci járművek lepik el az utakat, sokszor helikopteres kísérettel
Figyelmesen kell vezetni.
Bíróság döntött: jogellenesen bocsátották el tízezreket az Egyesült Államokban
A visszahelyezésükről ugyanakkor nem döntött.
MÁV: nem siklott ki a mentődaru, de a kerekei leugrottak a sínről
Ez a cáfolatok napja a vasútnál.
Két éves a bejelentővédelmi törvény
2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővéd

Top 10 osztalék részvény - 2025. szeptember
Szeptember másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőz
Az energetikai dekarbonizációban is szerepet kaphat a hidrogén
Miközben a hidrogénmeghajtás fontos eszköze lehet a közlekedés kizöldítésének, arról lényegesen kevesebb szó esik, hogy a hidrogén az ipar dekarbonizációjában is sz
Ezek a befektetések aranybányák - szó szerint!
Közel két évvel ezelőtt, az árfolyam kitörése előtt pár hónappal azt írtam elemzésemben, hogy az aranyárfolyam radikális emelkedése szinte garantált, akár háromszorozhat is a sárga... Th

Amikor a rosszabb befektetés is megéri
Korábban már írtam arról, hogy mennyire nem szeretem a béren kívüli juttatásokat. Teljesen feleslegesek, elvesznek egy csomó időt, és végeredményben csak azért léteznek, mert adókedvezmény
Milton Friedman és az MMT
Milton Friedman: From Modern Monetary Theory to Monetarism címmel ma cikkem olvasható a Naked Capitalism oldalon. Innen is köszönöm Yves Smith szerkesztőnek a közlést, aki egy rövid felvezetést i
Otthon Start kamatok, kedvezmények: meglepő különbségek a bankok között!
Az Otthon Start program elrajtolt, a bankok pedig - szinte versenyt futva - igyekeznek rálicitálni egymásra nem csak kamatokban, de kedvezményekben és extra jóváírásokban is. Mutatjuk, mit kínál
Elérhetőek-e az EU-s zöldítési célok?
Az IRENA 2025 júniusi jelentése átfogó képet ad az EU energiaátállási kilátásairól, szektoronkénti bontásban, valamint ismerteti a dekarbonizáció várható társadalmi és gazdasági hatása


Mi lesz a kormány ötezermilliárdos tervével? Szaporodnak a kérdőjelek
Portfolio Checklist: mikor lesz Paks II-es áram a konnektorunkban?
Erre kevesen számítottak: ő most a világ leggazdagabb embere
Újra hasít az AI-sztori.
Mi lesz veled, magyar búza? Drasztikus váltás kell
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.