Kemény fába vágta fejszéjét az új Raiffeisen-vezér

1 2 ›

Portfolio.hu: Ausztriából érkezett a magyarországi Raiffeisen élére. Figyelembe véve a magyar bankszektor szokásosnál is nagyobb problémáit, nincs néha olyan érzése, hogy más országban kellett volna hasonló pozíciót vállalnia?

Heinz Wiedner: Nincs. Szeretem a kihívásokat, márpedig a jelenlegi egy kihívásokkal teli időszak a magyar bankszektor számára, ezek megoldása elé pedig komoly várakozásokkal tekintek. Optimizmusomat csak erősíti, hogy a kihívásokon túl egy rendkívül érdekes bank vezetését vettem át.

P.: Hoz-e stratégiai változásokat és új feladatokat a banknál az Ön érkezése, vagy egy az egyben elődje, Felcsuti Péter munkáját folytatja?

H.W.: Nem szeretnék mindent megváltoztatni, hiszen nagyon jó a bank imázsa, számottevő piaci részesedéssel rendelkezünk, és az itt dolgozó szakembergárda is kiváló. A bank ügyfélfókusza mind a vállalati, mind a lakossági szegmensre kiterjed, és ezen a jövőben sem kívánok változtatni. Ugyanakkor nem lehet elhallgatni, hogy a válságot megelőzően túl sok kockázatot vállaltunk. Ezzel összefüggésben kockázatkezelésünket javítanunk, belső hatékonyságunkat pedig fokoznunk kell. Úgy kell nyereségessé válnunk, hogy eközben nem hajtunk végre 180 fokos fordulatot és jelen állás szerint esély sincs arra, hogy visszatérjen a válság előtti időszakra jellemző kétszámjegyű növekedés. A gazdaság beindulásának köszönhetően talán nőni fog némileg a magyar piacon is a hitelkereslet, de a gazdasági szektorok egy része még jó ideig nem mutat növekedést. A korábbi tanulságokat levonva, alaposabban megvizsgáljuk a hiteligénylő ügyfelek fizetőképességét. Az alacsony hitelkereslet és a megfontoltabb hitelnyújtás együttesen azt jelenti majd, hogy lassú hitelezési növekedés elé nézünk.

P.: Várhatók újabb leépítések, fiókbezárások, szervezeti változások a fentiek fényében a Raiffeisennél?

H.W.: A legegyszerűbbel kezdem: jelenlegi mintegy 140-es fiókszámunkat optimálisnak tartom egy ekkora piacon. Néhány bezárás és nyitás egyaránt előfordulhat, ezt azonban csupán az egyedi hatékonysági megfontolások, és nem stratégiai irányváltás indokolja majd. Elődöm, Felcsuti Péter számos szervezeti változást végrehajtott a társaságnál, hálózatunkat központosította, és én egyetértek az általa teremtett struktúrával. 2009-ben csaknem 20%-os csökkentést hajtott végre a bank mind költségszintjében, mind pedig szervezeti létszámában. A jelenlegi helyzetben a létszámunk is megfelelőnek mondható, nem tudni azonban, hoz-e igazi áttörést a jövő, így 100%-ban nem lehet kizárni, hogy egy rosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén újabb költségcsökkentésre is szükség lehet.

P.: Nem csökkenthetők a költségek a végtelenségig, a bevételeket is karban kell tartani. Aktív hitelezés híján merre mozdul el a bank?

H.W.:Általánosságban elmondható: a bank nem csak hitelezést végez. Az egyszerű fizetési műveletektől a bonyolultabb strukturált termékekig hosszú azon termékek sora, melyek díjbevételt jelentenek a bank számára, csakhogy ezek kifejlesztéséhez és elterjesztéséhez idő szükségeltetik. Magyarországon kevésbé ismertek egyes termékek, a vállalati kötvényfinanszírozás például nem túl népszerű. A válság előtti években jellemző volt Magyarországon is a devizapiaci spekuláció, nem csak a lakossági frankhiteleknél, de a vállalatok pénzügyi műveleteiben is. Ez is hozott némi profitot a bankszektornak. Mára azonban nem csak a bankok, de a vállalatok is kockázatkerülőbbek lettek, spekuláció helyett inkább csak kockázatokat fedeznek. A lakossági ügyfelek esetében erre nagyon kevés lehetőség van, hiszen az árfolyamfedezeti ügyletek költségei magasak. Ehelyett esetükben alacsonyabb kockázatú, például forinthitel- termékeket kínálunk, csakhogy az árfolyamkockázat elkerülésének ez esetben a magasabb kamat miatt sajnos a költségei is magasabbak. A frankhitelek átváltásának, kezelésének problémája tehát nehéz kérdés, hisz nincs olyan termék, amellyel ilyen hosszú időre fedezni tudná magát az ügyfél, míg egy esetleges átváltással az árfolyamveszteség realizálása mellett egy magasabb forint kamatszinttel is számolni kell.

P.: A frankhitelek átváltása ellen szól az euróhitelek magasabb kamatszintje is. Indokolt a kettő közötti, most tapasztalható jelentős különbség?

H.W.: A bankok - és a saját bankom nevében is beszélhetek - mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne legyen nagy a különbség a frankhitelek és az euróhitelek kamata között. A kamatszint döntő tényező, hiszen például a jelzáloghitelek futamidejének első néhány évében csak kamatot fizet az ügyfél. Nem járható út a bankok számára sem, hogy szélsőségesen magas kamatlábbal generáljanak maguknak jövedelmet, hisz egy idő után ez a magas nem teljesítő hitelarány révén visszaüt. Reményeim szerint a bankszektor mindent megtesz annak érdekében, hogy az euróhitelek kamata ne legyen a refinanszírozási költségek különbsége által indokoltnál magasabb, mint a frankhiteleké.

P.: A hírek és pletykák szerint a Raiffeisen nagyon behúzta a féket a válság kezdetén a hitelezésben, azóta viszont mintha kissé aktivizálódott volna. Igaz ez? Várható innováció a Raiffeisentől a hitelezés területén?

H.W.: Az említett folyamat tény, ugyanis a válság kezdetén a bank prioritása a biztonságra törekvés volt, majd a bevételi szint került előtérbe, ami miatt felülvizsgáltuk a hitelezési politikánkat. Ma már aktívabban kínálunk új hiteleket, igaz, korántsem abban az ütemben, ahogy szeretnénk. Termékinnovációra azonban viszonylag limitált mértékben látok lehetőséget. Inkább olyan termékcsomagokra koncentrálhatunk, melyeknek csak része a hitelezés: hitelkártya, folyószámlás termékek stb. Az újdonság tehát az egyes szolgáltatások egy csomagban történő nyújtásában rejlik majd, illetve abban, hogy sokkal inkább differenciáljuk az ügyfeleket kockázataik szerint.

• Címkék:
• bankok

Ez a cikk folytatódik

• "Szeretem a kihívásokat".
• "További terheket már nem szabad a kormánynak a bankokra helyeznie" <br.