Kemény fába vágta fejszéjét az új Raiffeisen-vezér

‹ 1 2

P.: A lakossági vagy a vállalati hitelezés területén érzékelik inkább az élénkülés kezdeti jeleit?

H.W.: Inkább a vállalati szektorban, mégpedig az exportra, különösen a németországi exportra termelő, illetve az autóiparban aktív cégek esetében. A lakossági üzletág keményebb dió lehet, itt ügyesen kell differenciálnia a banknak az egyes ügyfelek között. Sokaknak kell problémákkal szembenézniük, vannak viszont közöttük, akik meglehetősen jó anyagiak mellett vészelték át a válságot, rajtuk már az adócsökkentés is segít, növelve megtakarításaikat. Egyre inkább rájuk irányul a bankok figyelme, ezért a Raiffeisen által tavaly elindított Prémium Banking szolgáltatáscsomag a teljes magyar bankszektor új paradigmája lehet. Ez a szegmens nem a kirobbanóan új termékekben, hanem az ügyfél felé tanúsított figyelemben, a megkülönböztetett kiszolgálásban tér el a szokásostól. Ma még korai lenne megítélni prémium üzletágunk sikerességét, de jól látható módon egyre jobban teljesít.

P.: Mekkora a nem-teljesítő hitelek aránya Önöknél és mikor tetőzhet? A Fitch nemrég megjelent elemzése szerint a CIB Banknál öt hónapja meglepően magas, 21% volt a bruttó hitelállományhoz viszonyítva.

H.W.: Én is olvastam ezt az elemzést, de elmondhatom, nálunk ennél jóval alacsonyabb az NPL-ráta. Nem szabad ugyanakkor a körtét az almával összehasonlítunk, hisz ez a szám attól függ, milyen definíciót alkalmazunk. Ráadásul a bank aktivitása is befolyásolja ezt: ha nincs új üzleted, a nem teljesítő hitelek aránya automatikusan nő. Amennyiben a gazdaság tényleg számottevő növekedésnek indul és csökken a munkanélküliség, még ebben az évben el kell érkeznie a csúcsnak, ám ez inkább az év második felében fog bekövetkezni.

P.: Egy évvel ezelőtt szinte szó szerint ugyanezt lehetett hallani a bankvezérektől, csakhogy 2010-re vonatkozóan.

H.W.: Ez sajnos igaz. Egyes országok elhagyták már a csúcsot, Magyarország azonban nem tartozik közéjük. Remélem, a legközelebbi interjúban nem kell megismételnem ezt a mondatomat.

P.: Késlekedő Nemzeti Eszközkezelő, kilakoltatási moratórium, vergődő jelzáloghitelezés. Mi lehet a megoldás?

H.W.: Magasak a kockázati költségek, hatalmas teher a vállunkon a bankadó, miközben rendkívül alacsony a kereslet az új hitelek iránt: e hármas problémahalmaz hatalmas kihívás a bankok számára, és hatalmas nyomást jelent a bankok profitján. A kormánynak meg kell hoznia a kemény döntéseket, további terheket azonban már nem szabad a bankokra helyeznie. Remélem, hogy időben, legkésőbb két hónappal a határidő lejárta után feloldják a kilakoltatási moratóriumot - ennek hosszú távú fenntartása gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelzáloghitelek kvázi fedezetlenné válhatnak. A kormány segítségével azokat az alacsony jövedelmű ügyfeleket kell csak megsegíteni, akik valóban segítségre szorulnak. Nagyon nehéz meghatározni ezek körét, és ha meghatároztuk, nem szabad átlépni a határt. A banki ügyfelek 10-15%-a számára segítséget kell adnia az államnak, jó részük ugyanis akkor sem válik fizetővé, ha javulnak a gazdasági körülmények. A probléma nem csak a frankhitelesekről szól, ők csak a jéghegy csúcsát jelentik - hiszen sokaknak okoz gondot az is, hogy megszűnt a jövedelemforrásuk.

P.: Hogy értékeli a kormányzat eddig megtett lépéseit, nevezetesen a deviza alapú lakossági jelzáloghitelezés tiltását és a lakáshiteleseket segítő csomagot?

H.W.: A frankhitelek tiltása és a forinthitelezés előtérbe helyezésének szándéka jó irány, üdvözölték is a bankok. Mindez azonban nem volt elégséges a rendszer stabilitásához. Helyre kell billenteni az ingatlanpiacot, mely jelenleg valahol a gödör alján tartózkodik. Itt jön a képbe a moratórium, melynek feloldása nélkül nem indulhat be az ingatlanpiac. Az eddig megtett intézkedésekre nem mondom, hogy egytől egyig rosszak, csak azt, hogy nem elégségesek.

P.: Az euróhitelezés tiltásáról megoszlanak a vélemények. Ön melyik oldalra áll a vitában?

H.W.: Jó kérdés. Elméletileg azt tartom jónak, hogy egy ország bankjai saját devizában hitelezzenek. A gyakorlatban azonban jelentős növekedési áldozatot jelenthet az euróhitelezés tiltása. Ez a többi régiós országban azért nem jelent problémát, mert jóval kisebb a helyi devizában denominált hitelek kamathátránya. Annak érdekében, hogy a forinthitelek vonzóak legyenek, meg kell állítani az inflációt, le kell szállítani a kamatokat.

P.: Sokan a Magyar Nemzeti Bank túl szigorúnak tartott monetáris politikájára mutogatnak ez ügyben. Hogy vélekedik erről?

H.W.: A jegybank csak a feladatát végzi, ez pedig nem más, mint az infláció megfékezése. Márpedig nálunk nő az infláció, és magasabb, mint az eurózónában. Ez indokolja a magasabb kamatot, minden felelősen gondolkodó jegybank ezt tenné. Ha a monetáris tanács márciusban kialakuló új többsége hirtelen kamatot vág anélkül, hogy az inflációban és az ország megítélésben javulás történt volna, az a forint gyengülését indíthatja el, és ahelyett, hogy megoldást nyújtana, az euró és a frank gyengülésén keresztül a másik oldalon okoz problémát. A jegybank előtt tehát nem látok más lehetőséget, mint hogy magasan tartsa a kamatszintet, a kormánytól viszont azt várhatjuk, hogy olyan szerkezeti reformokat hajtson végre, mely a jelenlegi egyszeri bevételek nélkül, fenntartható módon tartja alacsonyan deficitet. A kormány gazdaságpolitikájának hitelesnek és jól előrejelezhetőnek kell lennie. Ennek következtében csökkenne a magyar CDS felár, csökkentve ezáltal a bankhitelek refinanszírozási költségeit is.

P.: 2010-ben minden bizonnyal veszteséges volt a hazai Raiffeisen, mire számít 2011-ben? Szükség lesz-e a banknál tőkeemelésre?

H.W.: A gyorsjelentésünk áprilisi közzétételéig nem beszélhetek a 2010-es számokról. A tőkeemelés szükségessége eredményeinktől függ. Ha szükség lesz újabb tőkeemelésre ahhoz, hogy hálózatunkat jó karban tartsuk, akkor tőkét emelünk.

P.: Végezetül pedig egy személyes kérdés: hogy érzi magát Magyarországon?

H.W.: Budapestet és Bécset Közép- és Kelet-Európa két legszebb városának tartom. A magyar főváros nincs messze Bécstől, ezért feleségemmel érkeztem. Közel lakom a munkahelyemhez, csodálatos az irodámból látható panoráma, nagyon barátságos és okos emberekkel ismerkedtem meg a banknál. Közérzetemet persze erőteljesen befolyásolja munkám sikere, melyhez nagyban hozzájárulhatna a magyar gazdaság talpra állása. Ismerőim jól tudják, keményen dolgozom, és az itteni munka intenzitása bizony meglehetősen nagy.

• Címkék:
• bankok

• "Szeretem a kihívásokat".
• "További terheket már nem szabad a kormánynak a bankokra helyeznie" <br.