Brutális tőkekivonás - Elkezdődött a nyugdíjvagyon feldarabolása

A legfrissebb BAMOSZ statisztikákban már tisztán megmutatkozott a nyugdíjvagyon pénzre váltása, az állami visszaváltások az adatok szerint 100 milliárd forintot értek el. Ennek ismeretében nem lehet meglepő, hogy július folyamán a tőkekivonások a befektetési alapszektorban 130 milliárd forinton álltak, ami 2008. novemberi időszakot idézi, amikor szinte hajszálnyira ennyivel volt magasabb a visszaváltások értéke a befektetési jegy vásárlásoknál. Az összesített vagyon 3675 milliárd forintra csökkent, amivel a 2010. júliusi szintre estünk vissza. Mivel várhatóan a következő hónapokban hasonló visszaváltási dinamikára lehet számítani, a kezelt vagyon mélyrepülése még nem állt meg. Számításaink szerint, ha az összes volt nyugdíjpénztári vagyont feléli az állam még ebben az évben, akkor a kezelt vagyonnak 3000 milliárd forint közelébe kell kerülnie.

A kilátások tehát semmiképpen sem kedvezőek a szektor számára, a gazdasági bizonytalanságok, a részvénypiaci esések, a háztartások helyzete és az egyre jobban beinduló kamatakciók miatt a befektetési alapok piacára nagyobb lakossági érdeklődés esetleg az év végén térhet vissza. Ezt meghaladóan viszont az eladói nyomás lesz a jellemző a következő hónapokban, köszönhetően az állami visszaváltásoknak. A befektetési jegyekben heverő 900 milliárd forintot ugyanis értékesítenie kell az államnak, hogy a betervezett kiadásait finanszírozni tudja.

A vagyonváltozást részleteiben is megnézve azt láthatjuk, hogy az összesített 119,5 milliárdos csökkenés a 130 milliárd forintos tőkekivonásból és a 10,5 milliárd forintos hozamból állt össze. A tőkeáramlást azért is ehet negatívan értelmezni, mivel az állami visszaváltások mellett a lakosság is eladóként lépett fel a piacon. A hozamok viszont legalább ellensúlyozni tudták valamelyest a visszaváltásokat, azonban a kilátások itt sem túl jók. A kötvényindexek 0,3-0,5 százalékos havi hozammal büszkélkedhettek, míg a részvényindexek estek, a BUX közel 5 százalékkal, míg az MSCI WF közel 2 százalékkal.

A kedvezőtlen tendenciát csak tetézi, hogy már harmadik hónapja folyamatos a tőkekivonás a szektorból, az intézményi befektetőkön kívül a lakossági befektetők is arra kényszerültek, hogy pénzt vonjanak ki a szektorból. Valószínűleg a rossz körülmények miatt indultak el a visszaváltások, hiszen olyan nagy előnyt egyelőre nem lehet szerezni a betétekkel, bár igaz az akciók kezdenek visszatérni. Pontosan ezért nagyon bizonytalan a szektor jövője, a lakossági oldal lehetne a növekedés motorja, azonban egyelőre a gazdasági helyzet még ezt nem teszi lehetővé.

Az új kategorizálás megbolygatta az alapokat

Már korábban is tudva levő volt, hogy a BAMOSZ-on belül az adatbázis frissítésre szorul, a munka eredményét igazán csak most, júliusban láthattuk. Az adatbázis teljes vizsgálatának az volt az alapvető célja, hogy az egyes kategóriákba a lehető legmegfelelőbb alapok kerüljenek be, ami természetesen azzal a következménnyel is járt, hogy temérdek alapot át kellett sorolni, vagy egyes esetekben új kategóriákat kellett létrehozni.

Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy egyrészt több alkategóriát különböztet meg a BAMOSZ mostantól, másrészt az alapkategóriákon belül is nagy volt a mozgás, hiszen a korábbi besorolásokat több helyen meg kellett változtatni. Többek között a legfontosabb változások a következők voltak. A korábban garantált alapok címszó alatt szereplő alapokat két részre osztották, a többség belefért a tőkevédett kategóriába, miközben két alap azon kívül rekedt, mivel 95%-os védelmet biztosítanak csak. Utóbbiak a származtatott alapokhoz kerültek. A korábban származtatott alapok gyűjtőfogalom alatt szereplő alapok több részre vágták szét, belőlük lettek abszolút hozamú alapok és árupiaci alapok.

Az átsorolások miatt több alapkategóriánál is lényeges változások történtek. Például a pénzpiaci alapokból többet kötvényalappá minősítettek át, utóbbi jelentős vagyonnövekedésen ment keresztül a technikai tényező miatt. Még a zártkörű alapok növekedtek jelentősen, mivel egyes tőkevédett alapokat, ingatlanalapokat, származtatott alapokat és abszolút hozamú alapokat átsoroltak ide. A részletes tőkeáramlási adatok már ezt figyelembe véve készültek el.

A zártkörű és a részvényalapokból összességében 112 milliárd forint távozott, ennek döntő többsége, közel 100 milliárd forint az állami visszaváltások számlájára volt írható. A pénzpiaci alapokból a befektetők összességében 23 milliárd forintot vontak ki, ami az elmúlt két hónap tendenciájába illik bele. Mivel betéti oldalon nem nagyon lehet látni aktivizálódást, ezért arra lehet gondolni, hogy a háztartások próbálnak a nehéz helyzetükön úgy segíteni, hogy pénzt vesznek fel. Még a vesztesek között voltak az abszolút hozamú- és árupiaci alapok, ahol vélhetően a nagyobb esések miatt egyfajta profitrealizálás indult meg. A hónap során egyedül a tőkevédett alapok tudtak jelentős tőkebevonást felmutatni, igaz öt alap is lejárt, azonban az induló alapoknál szép tőkebeáramlás volt megfigyelhető.

A teljesítmények terén is komoly eltéréseket láthattunk, a mögöttes termékeke miatt alapvetően a részvényalapok és a zártkörű alapok teljesítettek rosszul. Utóbbi alapkategória esetében például a nem realizált veszteségek meghaladták a 7 milliárd forintot. A pénzpiaci alapok ellenben közel 8 milliárd forintos hozamot hoztak, bár azt is hozzá kell venni, hogy a legnagyobb alapkategóriáról van szó. Az alapok többsége pozitív hozammal tudta zárni júliust, hiszen a teljesítmények összességében 10 milliárd forintot jelentettek.