Magyar bankok: íme a meztelen igazság

‹ 1 2 3 4 ›

Jövedelmezőség

A bankrendszer 2011. első félévi adózott eredménye 141 Mrd Ft volt, ami első ránézésre - különös tekintettel a bankadó időarányos 60 Mrd Ft-os összegére is - rendkívül jónak mondható. Bankrendszeri szinten ez az eredmény 1,02% ROA és 11,2%-os ROE mutatót jelent, ami 2010 hasonló időszakához képest ROA-ban 0,17, ROE-ben pedig 1,5 százalékpontos javulást jelent. A bankrendszer átlagos jövedelmezősége mögött az egyedi bankok teljesítménye jelentős szórást mutat, ezért érdemes medián szerint is megvizsgálni a bankonkénti jövedelmezőségi mutatókat: eszerint a bankrendszeri medián ROA 0,44, míg a ROE mutató értéke 5,9% volt, ami fele a bankrendszeri összesített állományok alapján számított mutatók értékének.

Az első tíz legnagyobb bank adja a bankrendszer adózott eredményének közel 98%-át. A következő ábra azt mutatja, hogy az egyes bankok milyen arányban részesednek a bankrendszer eredményéből, illetve milyen az egyedi bankok ROE mutatója.

Mint az ábrából is jól látható, a bankrendszer a jövedelmezőség szempontjából kettészakadt. Az első tíz bankból öt bank jövedelmezősége jónak mondató, míg szintén öt azon bankok száma, amekyeknél a veszteség jelentős tőkevesztéssel is járt. A két csoport közötti főbb különbség, hogy a veszteséges bankok alacsonyabb kamatkülönbözettel rendelkeznek, értékvesztésképzésük mértéke pedig magasabb volt.

A bankrendszeri "jó jövedelmezőségi számokat" tovább árnyalja, hogy a bankrendszer adózott eredményének 87%-át felmutató bank adózott eredményének több mint a fele osztalékból származik. Amennyiben a bankrendszeri ROA számban ezt az osztalékot nem vennénk figyelembe, akkor annak értéke 1,02% helyett, 0,25% lett volna.

Bankrendszeri szinten vizsgálva, a kamatkülönbözet mérlegfőösszegre vetítve kismértékben emelkedett a mérlegfőösszeg csökkenése miatt, mivel annak nominális értéke nem éri el a 2010. évi szintet. Mind a mérlegfőösszegre vetítve, mind nominálisan csökkent a jutalék és egyéb eredmény, valamint a működési költségek is. A tavalyi évhez képest a legjelentősebb eredményjavító tétel a közel 100 Mrd Ft-tal alacsonyabb szintű értékvesztésképzés volt, amely rendszerszinten a bankadó eredményrontó (mérlegfőösszegre vetítve 0,44%) hatását is kompenzálta, miközben a hitelportfólió minősége nem javult, sőt romlott.

Az értékvesztés képzés szintjében jelentős különbségek voltak az egyes bankok között, s az sem zárható ki, hogy a kormányzati intézkedések kivárása - júniusi adatokról beszélünk - ugyancsak befolyásolta az értékvesztésképzés mértékét. Mindenesetre éves szinten várhatóan tovább fog emelkedni a megképzendő értékvesztés összege.

Tőke

A bankrendszer tőkemegfelelése egy év alatt 1,2 százalékponttal 13,77%-ra emelkedett idén június végére. A tőkemegfelelés szinte majdnem kizárólag a kockázattal súlyozott kitettségek csökkenése következtében emelkedett, a szavatoló tőke alig változott. Ez a bankrendszeri tőkemegfelelési szint a júniusi adatok és az akkori feltételek között mindenképpen megfelelőnek minősíthető, ugyanakkor egyedi banki szinteken sok esetben a veszteséges működés a belső tőkeképződést és a hitelezési aktivitás bővülését akadályozhatja. Ezen bankoknál a bankadó az első fél év folyamán 18 Mrd Ft-tal növelte a tőkevesztést, vagyis a befizetett bankadó harmadát a bankok nem tudták eredményből kigazdálkodni.

• Címkék:
• bankok

• Méret.
• Hitelek, betétek és egyebek.
• Jövedelmezőség és tőke.
• Mit okoz a végtörlesztés?.