Először is fontos leszögezni, hogy a külföldi terjeszkedés ötlete nem új keletű. Ha visszatekintünk - akár a Portfolio által készített cikkekre is - látszik, hogy már 2 éve foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Kiváltó oka rendkívül egyszerű. 2011 elején jelentős vagyonok áramlottak ki a hazai bankszektorból - egy pánikhullám következtében. A nézetek már akkor is megoszlottak, hogy ezek a vagyonok visszatérnek-e vagy tartósan külföldön maradnak.
Álláspontunk akkor is az volt, hogy a vagyonok jelentős része külföldön marad mindaddig, amíg a bizonytalan jogi környezet nem változik jelentősen. Ezen csak részben változtattak az amnesztiát biztosító jogi megoldások. Az elmúlt időszak eseményei szerintem alátámasztották álláspontunkat.
A megoldás tehát az,- ha a vagyonok nem jönnek haza - hogy mi megyünk utánuk. Ezt célozta eredetileg a külföldi terjeszkedés gondolata. Megvan külföldön a magyar ajkú ügyfélkör, mely igényli a minőségi szolgáltatást, és ha megteheti, szívesebben választ ismerős szolgáltatót, mint újat.
És hogyan látja a hazai növekedés lehetőségeit?
Itthon egyértelműen a konszolidáció, a felvásárlások, összeolvadások időszaka következhet. Hagyományosan konzervatív megközelítésünk miatt nem vagyunk érdekeltek kisebb társaságok (vagy ügyfélállományok) felvásárlásában. Egyrészt mert tevékenységi körük az SPB-nél kockázatosabb termékekre is kiterjed, másrészt - ahogyan azt korábbi interjúkban is kifejtettem - nem hiszek PB ügyfélállományok adásvételében.
Ha a másik oldalról kellene megfogalmaznom, akkor azt mondanám, hogy alapvetően az organikus fejlődés híve vagyok. Ezzel - úgy gondolom - a nagyobb társaságokkal való összeolvadás kérdéskörét is tisztába tudjuk tenni. Eltérő szervezeti kultúrák és stratégiák találkozása nem feltétlenül sikeres. Éppen ezért az SPB semmilyen oldalról nem érdekelt a piaci fúziókban való részvételben.
Ha a hazai, organikus növekedés lehetőségeit vizsgáljuk, akkor azt kell mondanunk, hogy az elmúlt időszak fejleményei nem támogatják a dinamikus növekedést a befektetési szolgáltatók oldalán. Pontosan emiatt értékelődik fel a külföldi terjeszkedés.
Milyen visszhangja volt ennek az ügyfelek és más piaci szereplők körében?
Ügyfeleink gyakran kérdezik, hogy hol tartunk, mikor kezdi meg működését a külföldi vállalat. Egy határon átnyúló szolgáltatás vagy egy fióktelep elindítása - az Uniós keretrendszer alapján - egyáltalán nem lehet nehéz. A helyzet azonban az, hogy egy külföldi láb felállítása nem is olyan egyszerű. Rengeteg dolgot kell tisztázni ahhoz, hogy a megfelelő helyszínt és a megfelelő működési struktúrát képesek legyünk kialakítani. Induljunk a gyökerektől: mi motivál embereket, hogy az itteni bankokban lévő megtakarításaikat külföldre vigyék? Véleményem szerint a rendkívül gyorsan változó jogalkotásból eredő bizonytalanság érzése az egyik kiváltó ok.
Ennek kezelésére megfelelő alapot nyújt egy határon átnyúló szolgáltatás vagy egy fióktelep? Természetesen nem, hiszen az ügyfél nem a szolgáltatóban kételkedik, hanem a jogrendben, amelynek talaján a szolgáltató áll. Ahhoz hogy ezeket az ügyfeleket megnyerjük, külföldi vállalatot kell létrehozni. Természetesen az sem mellékes, hogy mely uniós tagországok jöhetnek szóba. Alapelvárás a stabil jogi környezet, a stabil kiszámítható adózás, a magas pénzügyi kultúra, a nemzetközi pénzügyi rendszerbe való integrálódás magas foka - és még sorolhatnám. Elég sok időt és erőforrást áldoztunk arra, hogy ezeket feltérképezzük.
Azt hogy ezt versenytársaink és más piaci szereplők hogyan ítélik meg, tőlük kellene megkérdezni. Számomra meglepő, hogy a legutóbbi cikk mekkora port kavart. Nem áll szándékunkban kivonulni a hazai piacról, pusztán külföldi terjeszkedésben IS gondolkodunk. A jövő tehát nem vagy-vagy, hanem is. Ehhez minden adottságunk megvan.
Van már olyan ügyfél, aki komolyan érdeklődik a külföldi termékek/szolgáltatások iránt?
Természetesen. Már a külföldi terjeszkedés gondolatának felmerülése is ehhez kapcsolódik. Ebből a szempontból tipikusan követő magatartást tanúsítunk.
Szabályozói oldalról volt már visszajelzés az ügyben?
Ha visszatekintünk az elmúlt fél év történéseire, eléggé turbulens időszakon vagyunk túl. A befektetési szolgáltatói szektorral szembeni bizalom helyreállítása teljesen egyértelműen közös érdek mind felügyeleti mind pedig szolgáltatói oldalról. Az információ kérés - információ szolgáltatás sokkal gyakoribb és mélyebb, mint korábban.
A törvényalkotáshoz kapcsolódó politikai csatározások, nyilatkozat háborúk időszaka talán a végéhez közeledik. Őszintén bízom abban, hogy szakmai vitákban születik meg a szektor végleges újraszabályozása, az eddigi szabályok szigorítása. Ebben a folyamatban a Felügyelet egy nagyon fontos szakmai egyeztető partner.
A mi törekvésünk egyértelműen az, hogy a hazai független szolgáltatók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a hazai bankokkal illetve a Magyarországon fióktelepként működő külföldi pénzügyi szolgáltatókkal szemben. Ez sem igazságos, sem patrióta szemléletet nem képviselne.
Ebbéli felfogásunkban - azt gondolom - hogy érdekeink és törekvéseink teljesen egybeesnek a felügyeleti érdekekkel és törekvésekkel.
