Hét jótanács, hogy ne szálljanak el egy építőipari beruházás költségei

Az építőipari projektek életét a költség–minőség–idő hármasa határozza meg, ipari környezetben a technológiai igénnyel kiegészítve. A projektmenedzsment feladata ennek az egyensúlynak a megteremtése és megtartása. Ennek eszköze a folyamatok precíz megtervezése és az eltérések kezelése, amelyek a végső költség szempontjából kulcstényezőnek számítanak.

A túl rövid határidő látszólag költséget takaríthat meg, de drágább építési technológiát, nagyobb eszközparkot kényszeríthet ki. A költségváltozások tipikus forrásai az elhúzódó ütemezés, a hirtelen ár- vagy árfolyammozgások és az építőanyag-hiányok. Ezekre előre fel kell készülni, alternatív műszaki megoldásokkal és póterőforrásokkal. A költségek, határidők és műszaki tartalmi változások egységes, összehangolt kezelése csökkenti a költségtúllépés kockázatát és mértékét.

Ebben a CÉH zRt. projektmenedzsmentje rendszerszinten gondolkodik, amely a teljes szolgáltatási láncot lefedi: előkészítés, versenyeztetés, terveztetés, tervellenőrzés, műszaki ellenőrzés, költségkövetés, pénzügyi számítások és projektzárás. A szakértés, költségelemzés, árazás és árbecslés kulcselem, mégpedig egy ma alulszabályozott területen. A cég a költségoptimalizálást nem egyszeri tevékenységnek, hanem folyamatos folyamatnak tekinti. Az előkészítésnél pontos programot állít össze, ehhez költséget rendel, és a két szálat összehangoltan kezeli.

A tervezéssel párhuzamosan számolja az opciók költségkülönbözeteit, és a legjobb megoldást választja.

Ez a gyakorlat megfelel az értékmérnökség (value engineering) szemléletének, vagyis a funkciók megőrzése melletti költségcsökkentésnek.

A napi költségkövetést célszoftverek támogatják. Nagy, például autóipari beruházásoknál az Abux rendszert használják, ahol havonta több száz tétel mozog. Kisebb projektekben az Excel marad az egyszerűen kezelhető szoftver, amelyet saját fejlesztésekkel egészítenek ki.

BIM és AI: adatalapú döntések a mennyiségektől a tenderig

A CÉH-nél a BIM épületinformációs modellezéssel egyre részletesebb, pontosabb modellek készülnek. A pontos mennyiségfelmérés a megbízható árazás alapja, ezért a vállalat AI használatot oktat a kollégáknak, mert a tervek automatikus mennyiség kigyűjtése és a darabszámok gyors számítása közvetlenül javítja a költségbecslést. A parametrikus tervezés ezernyi változat gyors összehasonlítását teszi lehetővé, amelyből a mérnök szakmai szemmel kiválaszthatja a legjobb alternatívát.

A versenyeztetésben a mennyiségi kiírások pontossága döntő jelentőségű.

Ezt a BIM-alapú kigyűjtés és a párhuzamos költségszámítás támogatja. A CÉH a tender során a minőség, az ár és a határidő súlyait a projekt valós céljaihoz igazítja. A kiválasztásnál a megbízhatóság és a kapacitás ugyanúgy fontos szempont, mint az ár. A szerződéses struktúrák és a világos elvárások csökkentik a változtatások számát, így mérséklik a költségkockázatot.

Egy jól előkészített verseny folyamata és dokumentációja kézben tartja a projekt jövőjét. A cél olyan vállalkozók kiválasztása, akik megbízhatóan, a műszaki tartalomhoz igazodóan és reális áron teljesítenek. A túl alacsony vállalás is kockázat, mert később nehezen kezelhető problémákat okozhat.

Mire kell odafigyelni?

A tapasztalat szerint a projekt előkészítése dönt a későbbi költségekről. Érdemes a megrendelői igényeket újra és újra tisztázni, és a terveket ehhez igazítani. A mennyiségek precíz számítása és a tender fegyelmezett előkészítése a költségkeret legjobb védőhálói. A túl szoros határidő drága megoldásokat kényszeríthet ki, ezért az ütemezést a valós kapacitásokra kell építeni. A digitális eszközök – BIM és AI – nem öncélúak: a cél a döntések gyorsítása és a hibák megelőzése.

Hét jótanács a költségcsökkentéshez:
1. Állítsd párhuzamba a programot és a költségkeretet már az előkészítésben.
2. Kövesd naprakészen a műszaki, idő- és költségváltozásokat egy rendszerben.
3. Használd a BIM-et és a parametrikus tervezést a mennyiségek pontosítására.
4. Készíts erős, átlátható tendert, és válassz megbízható kivitelezőt.
5. Készülj fel árfolyam- és anyagkockázatokra alternatív megoldásokkal.
6. Igazítsd az ütemtervet a valós kapacitásokhoz, kerüld a költségnövelő rohanást.
7. Alkalmazz célszoftvereket (pl. Abux) a tételes költségkövetéshez.

MOL torony, debreceni BMW gyár, Matild palota: az eszközök a gyakorlatban is működnek

A CÉH zRt. az elmúlt 35 évben folyamatosan bővült, amelyet különleges projektek jeleznek. A Magyar Állami Operaház rekonstrukciója modern technológiákat épített be egy 1884-ben átadott épületbe. Négyemeletes színpadtechnológia, korszerű világítás és több mint 1 000 fős nézőtér valósult meg.

A Matild Palota felújításakor 133 szobás luxushotel, konferenciatermek, spa, éttermek és műemléki kávézó jött létre. A projekt rámutat: a műemléki környezet fegyelmezett ütemtervet, gondos versenyeztetést és következetes költségkontrollt igényel.

Debrecenben a BMW gyár építése a méretével tűnik ki: 4 000 000 m² telek és 650 000 m² épület, több ezer közreműködővel. A projektet 9 hónapig tartó verseny előzte meg, majd a helyszínen több mint 100 fős mérnökiroda felépítése következett. Az ilyen léptékű beruházásban a költség-idő-minőség-technológia egyensúlyát csak fegyelmezett ütemezéssel és adatvezérelt költségkövetéssel lehet tartani.

A MOL székház Magyarország első magas háza. A kivitelezés 2 m vastag alaplemezre, kétszer hajlított homlokzatüvegekre és különleges gépészeti rendszerekre támaszkodott. Az építés során a magas szinteken szélpajzsokat telepítettek, és a légiközlekedés miatt fényeket kellett az épület több pontjára helyezni. A logisztika, az emberi és anyagmozgatás költséghatékony megszervezése itt kulcskérdés volt.

A cikk megjelenését a CÉH zRt. támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio