Az innováció segíthetne a gazdákon, de nincs nyitottság az újdonságokra

A jelenlegi gazdasági és környezeti bizonytalanságok közepette az innovációk jelentős segítséget nyújthatnak a mezőgazdasági vállalkozások számára a kihívásokra adott válaszok kidolgozásában - hangzott el az Agrárszektor 2025 konferencián Siófokon. Komlósi István, a Debreceni Egyetem professzora előadásában rámutatott, hogy bár a jövő sok tekintetben kiszámíthatatlan, léteznek olyan tendenciák, amelyekre fel lehet készülni az innovációk segítségével.

A szakember szerint az egyik alapvető dilemma, hogy egy adott probléma esetén érdemes-e már létező innovációt adaptálni, vagy saját megoldást kifejleszteni.

Ez nem mindig egyértelmű döntés, hiszen előfordulhat, hogy a piacon elérhető innovációk nem alkalmazhatók megfelelően az adott problémára. Magyarországon az elmúlt években kiépültek az innovációt támogató szervezeti struktúrák, azonban a finanszírozás területén jelentős lemaradásban vagyunk. Hazánkban évente mindössze 8 milliárd forintot fordítanak innovációra, ami fejenként csupán 5,5 eurót jelent, szemben például Észtország 820 eurós mutatójával.

További problémát jelent a kutatók alacsony, 400 ezer forint alatti átlagos bruttó jövedelme, ami miatt sokan fontolgatják a pályaelhagyást.

A konferencián rendezett kerekasztal-beszélgetésen, melyet Bognár István, az MBH Bank szenior üzletfejlesztési menedzsere moderált, Derdák Gábor, a Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazda Gazdakör elnöke hangsúlyozta, hogy az innovációk alkalmazását mindig a helyi adottságokhoz kell igazítani, különös figyelmet fordítva a vízmegőrzésre és a talajállapot javítására.

Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese rámutatott, hogy a mezőgazdaság történelmileg is küzdött fenntarthatósági problémákkal, de jelenleg különösen nagy nyomás nehezedik az ágazatra. Ezt nemcsak a környezeti kihívások és szélsőséges időjárási jelenségek okozzák, hanem a termelőkre nehezedő jelentős adminisztrációs terhek is.

A szakember szerint a magyarok általában idegenkednek a változásoktól, ami akadályozza az innovációk terjedését.

A gazdák akkor fogják beépíteni az újításokat a termelési rendszerükbe, ha megismerik azokat – akár a szomszédjuktól, gyakorlati bemutatókon vagy szaktanácsadóktól. Komlósi István professzor a beszélgetés során megjegyezte, hogy

a gazdálkodók innovációval kapcsolatos passzivitását igazolja az is, hogy az egyetemről lassan két évtizede próbálnak kommunikálni a szakmai szervezetekkel annak érdekében, hogy a termelésben felmerülő problémákra segítsenek megoldást találni.

Eddig azonban mindössze egyetlen konkrét megkeresést kaptak, ami jelzi a gyakorlat és a kutatás közötti együttműködés hiányát. Schneider Tamás, a Greenwave Technology ügyvezető-tulajdonosa szerint az innovációk terjedésének egyik akadálya, hogy a pályázati források hiánya miatt a gazdák halogatják a befektetéseket, holott banki finanszírozással akár fél év alatt is megtérülhetnének ezek a fejlesztések.

A konferencián Az év agrárinnovációja díjat elnyerő Schneider bemutatta saját fejlesztésű nanobuborék-generátorát is, amely jelentősen javítja a növények tápanyagfelvételét, csökkenti az öntözővíz- és inputanyag-szükségletet. A technológia nemzetközi ismertségre is szert tett, részben a Nemzeti Innovációs Ügynökség támogatásának köszönhetően, ami jól példázza az ilyen szervezetek fontosságát az innovációk elterjedésében.

Címlapkép forrása: Portfolio