Bankvezérek: jól védekezik Magyarország a koronavírus-válság ellen

Mennyire képes anticiklikusan viselkedni ebben a válságban a bankszektor?

Bencsik László (OTP vezérigazgató-helyettes) szerint a bankrendszer és az ország is sokkal jobb helyzetben van most, mint az előző válságban, így mindenképpen ki tudja elégíteni a gazdaság hiteligényét, és csak a kereslet befolyásolja (a moratórium állománynövelő hatása mellett), hogy mekkora hitelnövekedés érhető el.

Egerszegi Ádám (Takarékbank vezérigazgató-helyettes) szerint tőkehelyzet, likviditás szempontjából kiváló állapotban van a szektor, a felmerülő hitelkeresletet a legnehezebb hónapokban is ki tudták elégetni. 2019-hez hasonlít a hitelezési volumen, kivételt a fogyasztási hitelek és a beruházási hitelek jelentenek csak, az anticiklikus magatartásra vonatkozó elvárásnak meg tudnak felelni.

Kisgergely Kornél (MFB főigazgató) azt mondta, a pénzügyi akkcelelátor hatás működik, a hitelezési feltételek a szektorban szigorodtak, a fedezetek csökkentek, ezeket azonban a garanciaprogramok és az állami bankok hitelezési tevékenységükkel tudják kompenzálni. Idén így jelentős emelkedés jöhet az MFB eszközállományában is.

Simák Pál (CIB elnök-vezérigazgató) három alapvető különbséget emelt ki az előző válsághoz képest: 1. a hitel/betét arány most nem 150% csak 70%, 2. a tőkeellátottság nem 11%, csak 20%, 3. a lakossági devizahitelek aránya nem 80%, hanem 1% alatti. Szerinte az állami és jegybanki intézkedések (pl. tőkepufferek elengedése, moratórium, gazdaságélénkítő csomagok) rendkívül hatékonyak, hitelezési válságtól nem kell szerinte tartani.

Veronika Spanarova (Citibank vezérigazgató) egyetért kollégáival, ez teljesen más típusú válság, mint a 2008-as volt, és a bankok aktív szerepet játszhatnak a megoldásban. A bankok erősek és válságállók, működési folyamataikat az ügyfelek digitális igényeihez igazították mára. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a járványt biztonságos körülmények között, kontroll alatt tartsák.

Milyen intézkedésekre lenne szükség a jól működő bankrendszerhez és gazdasághoz?

A garanciaprogramok mértékének működése nagyon fontos, a koronavírus-válság első hullámának a végére lecsúsztunk ebben, ezért bővíteni, egyszerűsíteni kell ezeket – hívta fel a figyelmet Simák Pál (CIB), emellett a digitalizációt megkönnyítő jogszabályi könnyítések szükségességét emelte ki.

Bencsik László (OTP) szerint jól működik a gazdaság és adekvát gazdaságpolitikai intézkedések megszülettek. Az 5%-os újlakásáfa sokat fog jelenteni, és a garanciaprogramok bővítésére szerinte is szükség van. Az OTP piacain messze Magyarországon a legaktívabb a kormány és a jegybank a válságra adott válaszokban.

Egerszegi Ádám (Takarékbank) szerint kulcsfontosságú, hogy a gazdasági teljesítményt fent lehessen tartani a jelenlegi szinten, ebben az egyébként helyes állami intézkedéseknek nagy szerepük van.

Mi jön a törlesztési moratórium után?

A Takarékbank szerint 5-6% közötti szintre futhat fel az NPL-ráta 2021-ben – mondta Egerszegi Ádám (Takarékbank), persze ez nagyban függ attól, hogy a válság milyen betű alakját írja majd le. A hosszabbítás módját azért is tartja jónak, mert jövő nyárig a járványszakértők szerint elhúzódhat a pandémiás helyzet.

Veronika Spanarova (Citibank) felhívta a figyelmet, hogy a régiós országok más-más formáját választották a moratóriumnak (más országokban jellemzően opt-in, és nem opt-out van). A koronavírus-válság új helyzet elé állította az ügyfeleket, a moratórium és annak szelektív meghosszabbítása is a helyes irányba tett lépés szerinte.

Simák Pál (CIB) emlékeztetett: Magyarországon kívül csak Szerbiában van opt-out a moratórium esetében. Az opt-innel rendelkező országok közül Szlovákiában a lakosság 9%-a vettek csak igénybe a moratóriumot, ezeknek csak a kis része jelezte azt egy felmérésben, hogy törlesztési problémákkal szembesülhet a moratórium után. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a bankok megfelelően azonosítani tudják, kik lesznek jogosultak a moratórium meghosszabbítására.

Kisgergely Kornél (MFB) szerint a moratórium legnagyobb előnye az volt, hogy nagyon gyorsan be lehetett vezetni, célzott hosszabbítása jó irány.  

Hogy alakulhat az új hitelezés?

A lakáshitelezés gyorsan helyreállt, augusztus-szeptemberben már a tavalyi szinten volt, új kihelyezésekben a fogyasztási hitelezés esett vissza, de állományi értelemben (a moratórium miatt is) emelkedni fog az is – mondta Bencsik László (OTP). Sok múlik a beruházási keresleten és az EU-pénzek lehívásán majd. Az OTP arra számít, hogy 2021 második negyedévében helyreáll a normál hitelpiaci környezet.

Egerszegi Ádám (Takarékbank) az agráriumban szerzett pozitív tapasztalataikat emelte ki, itt nincs visszaesés, hasonló igaz a faktoringra is, amelyben egyébként el vagyunk maradva sok más országtól. A jelzáloghitelezés jól megy, a projektek lakásértékesítése viszont csökkent, így a jelzáloghitelezési igény is csökkenhet valamelyest. A fogyasztási hitelek esetében az elhalasztott kereslet jövőre megjelenhet, és felfutás jöhet.

Idén 10%-kal emelkedhet a bankszektor hitelállománya, a moratóriummal és az árfolyamhatásokkal korrigálva azonban csak 2-3% lehet – hívta fel a figyelmet Simák Pál (CIB). Betéti oldalon a vállalatoknál a beruházások elhalasztása hizlalja a számlákat, jövőre azonban visszatérhet a bizalom és megkezdődhet a tartalékok elköltése. A megtakarítási piac fő vesztesei a befektetési alapok, az állampapírok viszont jól mennek – tette hozzá.

Alacsonyan lehet-e tartani a kamatokat?

Bencsik László (OTP) szerint igen, hosszú távon alacsony kamatkörnyezettel számolnak a nemzetközi prognózisokkal összhangban. Ez nem túl jó a bankszektornak, hiszen alacsony kamatmarzsokat jelent. A hatékonyságra és az egyéb bevételekre ezért nagyon kell figyelniük a bankoknak.

Hogy készülnek egy esetleges következő bezárkózási szakaszra és a digitális kihívásra?

Veronika Spanarova (Citibank) szerint tejesen új helyzet elé állította az ügyfeleket és a bankokat is a márciusi helyzet, amire nagyon gyorsan kellet reagálni. A Citibank business services centerében a munkavállalók döntő része home office-ra tudott átállni, amit az ügyfelek is elismertek. Ez a szituáció felgyorsította a digitalizációt és a távoli kommunikációt, kulcsfontosságú, hogy ezt a jövőben is biztosítsák.

Simák Pál (CIB) elmondta: ügyfeleik 70%-a digitálisan bankol, a befektetési alapok vásárlásra már 40%-ban, a betétlekötések 80%-a online működik náluk. Hamarosan olyan lakáshitellel is megjelennek, amelyhez csak egyszer kell befáradni (a szerződéskötéskor) a fiókba.

Kisgergely Kornél (MFB) elmondta: hiteleik nagy részét közvetítőkön keresztül juttatják el a vállalkozásokhoz, a közvetlen hiteligénylések jó része viszont már digitálisan érkezik be, és ők is bevezették a home office-t, amelynek előnyeit meg akarják tartani.

Bencsik László (OTP) közölte: fejlesztés alatt áll új mobilbankjuk és internetbanki megoldásuk. A fintech/bigtech kihívás elsősorban szabályozási kérdés, a bankok rendkívül drágán, de biztonságosan tudnak működni hozzájuk képest a szabályozás miatt.

Címlapkép: Stiller Ákos / Portfolio