wise-2
Bank

Világhírű fintech guru a Portfolio-nak: a bankok drágák, a tranzakciós illeték szokatlan

Még nem dőlt el, hogy a Wise mit fog lépni szeptemberben, amikortól a kormány a külföldi szolgáltatók által végrehajtott tranzakciókra is illetéket vet ki. "Ez a fajta tranzakciós adó viszonylag szokatlan, de persze nekünk megoldást kell találnunk arra, hogy mit kezdünk ezzel az adóval" – mondja lapunknak Kristo Käärmann, a nemzetközi pénzküldésben utazó fintech sztár alapító-vezérigazgatója. Szerinte a bankokkal nem is az a gond, hogy a pénzküldésben drágák, hanem az, hogy ezt megpróbálják elrejteni az ügyfeleik előtt. Az észt származású üzletemberrel a Wise stratégiai terveiről, a nemrégiben végrehajtott általános díjemelésről, a nyílt bankolásról, a kriptókról, a BNPL-ről és a fintech-szektorban állítólag kialakult buborékról is beszélgettünk.
A legforróbb fintech témákról, a banki difgitalizáció trendjeiről is szó lesz a Portfolio október 6-ai Banking Technology konferenciáján, amelyen a Wise képviselői is részt vesznek. Regisztráció itt!

A Wise az elmúlt években hihetetlenül gyorsan növekedett, többek között nagyot bővült a budapesti iroda is. Terveznek-e tovább terjeszkedni itt, illetve a vállalat egészét tekintve?

Jelenleg körülbelül 500 alkalmazottunk van Budapesten, folyamatosan veszünk fel embereket, összesen 60 funkció képviselteti magát itt a szoftvermérnököktől kezdve a termékmenedzsmentig, de elemzői és más operatív munkakörökben is dolgoznak Magyarországon. Budapest alapvetően az a hely számunkra, ahol amellett, hogy új funkciókat építünk és fejlesztünk, a meglévőket is üzemeltetjük.  

A Wise-nál összesen több mint 4000 ember dolgozik jelenleg - több mint 110 nemzetiségből, 17 országban. Európában Budapesten, Londonban és Tallinban van a három nagy irodánk. A Wise-nál mi inkább bővítjük a meglévő irodáinkat, minthogy újakat hozzunk létre. Az USA-ban is van egy növekvő ügyfélbázisunk, és van egy nagy központunk Szingapúrban, ami szintén növekszik, de az európai műveleteket Budapestről, Tallinból és Londonból irányítjuk. 

Milyen irányban bővítené a Wise szolgáltatási portfólióját, melyek jelenleg a legfontosabb stratégiai céljaik? Maradnának a tranzakciós szolgáltatásoknál, vagy a hagyományosabb banki termékek felé is nyitnak?

Ha Magyarországon tartózkodsz, és ki kell fizetned valakit az Egyesült Államokban, Brazíliában, vagy Indiában, akkor a Wise segítségével könnyen meg tudod ezt tenni. Ha ezt egy bankon keresztül tennéd meg, akkor az általában lassú, fájdalmas és drága is.

Elsődlegesen nem is az a probléma velük, hogy drágák, a nagyobb probléma az, hogy meg sem mutatják, hogy miből állnak össze a díjaik.

Fogják az átváltási árfolyamot és aztán létrehozzák a saját árfolyamukat úgy, hogy ehhez hozzáadnak egy bizonyos százalékot.  

A vállalkozásoknak különösen fontos, hogy fogadni tudják a pénzt. Ha mondjuk magyar vállalkozásod van és el akarod adni a termékedet vagy a szolgáltatásodat külföldön, akkor adsz a vevőnek egy számlát magyar számlaszámmal. Így az ügyfeleid fognak ráfaragni, mert nekik például dollárjuk van, és magyar banknak fizetnek, a banki árfolyamkülönbözetet pedig ki kell fizetniük. Ez természetesen nem tetszik a vállalkozásoknak sem, ezért mi a vállalkozásoknak szerte a világon számlaszámot biztosítunk, így helyi pénznemben számlázhatnak az ügyfeleiknek. A Wise jelenleg havonta több mint 8 milliárd font értékű, határokon átnyúló tranzakciót bonyolít le. 

Ami a banki funkciókat illeti, amikor az ügyfelek pénz fogadnak a Wise-on keresztül, akkor a pénzt valahogy fel is akarják használni, amihez bankkártyát is adunk. Az, hogy a Wise-nál pénzt mozgathatnak nemzetközi léptékben komoly versenyelőnyt jelent a bankokkal szemben, de nálunk a fejlesztés hangsúlya továbbra is pénzmozgás és -tárolás fejlesztésén van.   

Az Egyesült Királyságban indítottunk egy új funkciót Assets néven, amely lehetővé teszi, hogy a fontban tartott egyenleget részvényalapba lehessen fektetni, majd onnan bármikor kivenni és felhasználni. Tehát a felhasználó továbbra is elérheti a pénzét a kártyával, úgy, hogy közben a részvénypiacon fekteti be.  

wise-8
Kristo Käärmann. Fotó: Gombkötő Emma

Ezt a funkciót Európában, illetve Magyarországon is tervezik elindítani?

Igen, nagyon gyakori nálunk, hogy amikor új funkciót fejlesztünk – és itt természetesen licenchez kötött tevékenységről van szó - elkezdjük a bevezetést egy országban, gyakran az Egyesült Királyságban, amit aztán Európa, Ausztrália, Szingapúr és Japán követ.  

Van már dátum az indulásra? Évekről vagy hónapokról van szó?

Még nincs dátum és nem is szeretnék feleslegesen elvárásokat felállítani, mert ez nem igazán rajtunk múlik. Leginkább attól függ, hogy a szabályozások, előírások hogyan alakulnak majd. De jönni fog, ez biztos. 

Nemrégiben általános díjemelést hajtottak végre. Mi ennek az oka?

Ez nagyon szokatlan számunkra, mert általában csökkentjük a költségeinket, amit aztán a díjak csökkentése követ. Ez így történ Magyarországon is, amikor két évvel ezelőtt tagjai lettünk a helyi fizetési rendszernek. Ezáltal nem kell többé a bankokon keresztül pénzt mozgatnunk, vagyis nem kell nekik fizetnünk, hanem közvetlenül az MNB-vel dolgozunk együtt. Ez a magyarok számára azt jelentette, hogy a fizetési műveletek költségei csökkentek, így olcsóbbá tudtuk tenni a forint pénzküldést. Nemrég viszont néhány piacon emelnünk kellett a díjakat, egy ezzel ellentétes dinamika, vagyis a költségeink emelkedése miatt. 

Transzparensek vagyunk, így a jó hírek mellett a rossz híreket is megosztjuk, ez pedig határozottan rossz hír volt.

Az egyik költségnövelő tényező az operatív munkaterhek növekedése volt és nem akarom ezért kizárólag a háborút okolni, de jól illusztrálja, hogy a folyamat hol kezdődött el. Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát februárban rengeteg dolog történt, nekünk pedig szankciókat kellett alkalmaznunk több személyre is szerte Oroszországban, ki kellett találnunk, hogy hogyan támogathatjuk Ukrajnát a háborúban. Rengeteg erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy az érintett pénzküldési utak nyitva maradjanak. Nem mellesleg a környező országokban szintén drágább lett a működés. 

Fontosnak tartjuk támogatni az Ukrajnából elmenekült, majd Kelet-Kelet-Európában, illetve Európa más részein letelepedő menekülteket. Mint kiderült, mi nyújtottuk a legegyszerűbb megoldást arra, hogy egy menekült egy másik országban számlát nyisson, legyen az magyar, litván, észt, vagy román számla. Ez egy általános makrotényező volt, de a költségeink is emelkedtek egy kicsit. Mi csak azoknál a pénznemeknél emelünk díjat, ahol emelkedtek a költségek, viszont ez sajnos néhány jelentősebb útvonalon történt, például az Egyesült Királyságban és Európa más részein.

Remélhetőleg mindez csak átmeneti lesz, jelenleg is azon dolgozunk, hogy lefaragjuk ezeket a költségeket.

Tervezik, hogy csatlakoznak más azonnali fizetési rendszerekhez más országokban is, mint ahogy Magyarországon és Nagy-Britanniában is tették?

Igen, ami az azonnali tranzakciókat illeti, az euró esetében például nagy javulást láttunk, Európa-szerte egyre több bank alkalmazza az azonnali fizetéseket, így mi is egyre több ilyet dolgozunk fel.

Az elmúlt negyedévben, április és június között az átutalások 51%-a 20 másodpercnél rövidebb idő alatt érkezett meg a célállomásra.

Szóval, igen, ez nagyon király, de nyilvánvalóan még 49% hátra van. Ha azonban az USA-ba küld valaki pénzt, az valószínűleg nem lesz olyan gyors, még ha a magyar oldal gyors is, hiszen az Egyesült Államok elég lassú, ha pénzmozgásról van szó. 

Magyarországon a kormány szeptembertől a nemzetközi szolgáltatókra is kiveti a tranzakciós adót, lesz-e ennek hatása a Wise tranzakciós vagy egyéb díjaira? Nagyságrendileg mekkora terhet jelenthet ez a Wise számára?

Még folyamatban van a következő lépésünk meghatározása, szeptemberbe lép életbe a rendelet, elég hamar, de még nem jelentettük be, milyen megközelítést alkalmazunk majd. Nem igazán tudok erről nyilatkozni, mert az Európai Unióban, a kormánynak a hatalmában áll megadóztatni az embereket. Ez valahol érthető, talán ezek az adók hasznosak, arra használják majd őket, hogy fejlesszék az utakat, iskolákat és emeljék az orvosok fizetését. Más országok más módot találtak arra, hogy megadóztassák az embereket.  

Ez a fajta tranzakciós adó viszonylag szokatlan, ez az, amit a világ többi részén gyűjtött tapasztalataim alapján mondhatok. Ez egy szokatlan megközelítés, de persze nekünk megoldást kell találnunk arra, hogy mit kezdünk ezzel az adóval.

Nemrégiben partnerségre léptek a Plaid nyílt banki platformmal, mesélne nekünk erről az integrációról? Mit várnak tőle?

A legjobb az egészben, hogy ezt a funkciót Magyarországon fejlesztettük, a termék viszont jobban kapcsolódik az Egyesült Államok-beli felhasználóinkhoz. Az integráció lehetővé teszi más pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek, hogy a szolgáltatást csatlakoztassák a Wise-fiókjukhoz. A Plaid egy üzleti vállalkozás, de hasonló problémát old meg, mint a PSD2. Azt például, hogy hogyan lehet összekötni egy Wise-számlát egy brókerszámlával, vagy például egy Venmo-fiókkal. Ekkor létrejön egy biztonságos kapcsolat, amelyen keresztül közlekedhet a pénzt 

Tehát a brókerszámla megjelenik a Wise appban?

Nem, a Wise-egyenleg jelenik meg a brókerapplikációban, de a pénzt az ügyfél szabadon mozgathatja ide-oda. 

Terveznek valami hasonlót Európában is bevezetni?

Több olyan funkciónk is van, ahol a nyílt banki rendszerre támaszkodunk: az Egyesült Királyságban sokszor használjuk, ott egy kicsit érettebb fázisban van a nyílt bankolás, mint Európában, hiszen ott előbb is indult. Európában sok országban különböző szabványokat alkalmaznak. 

Hogyan látja a nyílt banki szolgáltatások helyzetét globálisan és a régióban? Milyen lehetőségeket lát benne?

A múltban a bankszámla használata eléggé manuális volt, tehát bejelentkeztél, hogy pénzt küldhess, vagy megadtad a számlaszámodat valakinek, hogy pénzt küldjön neked. A nyílt bankolással arra számítok, hogy a bankszámlát más tevékenységekbe is integrálják majd, és remélhetőleg kicsit olcsóbb is lesz. Egy jó példa erre az, amikor valaki e-rollert, vagy robogót bérel – ebből nagyon sok van itt Budapesten – és csatlakoztatja a kártyáját az alkalmazáshoz, amely később levonja a használat díját.  A nyílt banki rendszerrel elvileg nincs akadálya annak, hogy a szolgáltató közvetlenül a bankszámlához csatlakozzon, és azt terhelje meg, közvetlenül, és még biztonságosabban, mintha kártyát használna, és valószínűleg olcsóbban is.  

Szóval a nyílt banki szolgáltatások fejlesztése egy érdekes dolog, ami nem old meg semmilyen közvetlen problémát, de egy olyan platformot biztosít, amit sok hasznos dologra lehet alkalmazni.  Azt hiszem, ez sokkal nagyobb horderejű lesz, mint a kriptós fizetések.  

Kriptós szolgáltatást terveznek indítani?

Nem igazán, elmagyarázom, miért. Mi csak olyan dolgokat csinálunk, amelyeknek hasznát látjuk, vagy amelyek hozzájárulnak a küldetésünkhöz. Abban segítünk, hogy a pénzt könnyebben és olcsóbban lehessen mozgatni. Úgy gondolom, hogy a kriptónak pontosan ez az ígérete, de nem teljesíti, hiszen a nap végén, ha egy e-rollerért, vagy üzemanyagért szeretnél fizetni, akkor forinttal, vagy euróval fizetsz majd.  

A kriptónak fizetőeszközként tehát nagyon kevés alkalmazási lehetősége van, talán online játékokban és bizonyos niche piacokon van ilyen szerepe, de máshol a világban egyáltalán nem működik pénzként.

Befektetési termékként viszont rendkívül elterjedt, de nagyon spekulatív. Reménykedhetsz benne, hogy a token értéke, amelyet megvásároltál, nőni fog, és néha így is van, néha nem. Ez nem igazán segít nekünk elérni a küldetésünket. A felhasználóinknak pénzre van szükségük, méghozzá gyorsan, és a kriptó nem teszi olcsóbbá vagy gyorsabbá a pénzküldést. A mögöttes technológia viszont valóban érdekes, és remélem, hogy egyszer felmerül egy valóban hasznos alkalmazási lehetőség. 

Mit gondol arról, amit sok elemző már régóta mond, hogy a fintech szektorban buborék alakult ki, amely a negatív gazdasági kilátások miatt kipukkadhat? Létezik ez a jelenség?

Erre vállalkozói szemszögből azt tudom mondani, hogy amikor jó idők voltak, akkor valószínűleg sokan többet költöttek, mint kellett volna, hiszen könnyű volt pénzhez jutni.

Szerintem a probléma, amelynek megoldásán sok új pénzügyi technológiai vállalat dolgozik, még mindig érdekes és potenciálisan értékes. A kérdés csak az, hogy meg lehet-e oldani ezeket kevesebb erőforrással.

Ezek az ötletek jól működtek, amíg volt pénz, elképzelhető, hogy megszorítások mellett is szépen fognak működni.  

Mi, már jóval korábban úgy hoztuk létre a Wise-t, hogy megbizonyosodtunk róla, hogy nyereségesen működik, és ennek megfelelően fenntartható. Nem akarom azt mondani, hogy teljesen immunisak vagyunk a gazdasági jelenlegi helyzetére, de mi évekig úgy fejlesztettünk, hogy kedvezőtlen gazdasági környezetre optimalizáltuk a szolgáltatásunkat, ha úgy tetszik, akkor visszaesésre építettünk. Amikor a többi technológiai vállalat elbocsátja az alkalmazottait, mi újakat veszünk fel. Önző módon azt kell, hogy mondjam, hogy ez jó idő számunkra, hiszen amíg másoknak vissza kell vonulniuk, mi növekedhetünk.  

A BNPL-piacon erős fellendülést tapasztalhattunk, különösen a koronavírus-járvány idején. Most azonban úgy tűnik, hogy a befektetők lelkesedése alábbhagyott. Mit gondol a BNPL-modell jövőjéről? Tervezi-e a Wise, hogy belép erre a piacra?

Mi nem igazán gondolkodunk hiteltermékekben, ám szerintem egy ilyen innováció akkor érdekes, ha megszabadulunk a közvetítőktől. Régen, több száz évvel ezelőtt is létezett bolti hitel: a kereskedők hiteleztek, és az összeget pedig feljegyezték. Azt hiszem, a BNPL-ben az az érdekes, hogy ugyanezt próbálja elérni: visszaadja a hitelezési lehetőségét a boltoknak, biztosítja számukra a technológiát, amivel könnyen jóváírhatják a kölcsönt az ügyfeleknek. Biztos vagyok benne, hogy vannak helyek, ahol ez nagyon jól működhet, máshol meg talán túlfűtött a lelkesedés.  

Kristo Käärman Wise
Kriso Käärmann. Fotó: Gombkötő Emma

Egyre több ország vizsgálja a CBDC bevezetésének lehetőségét, vagy már aktívan kísérletezik vele. Mit gondol erről, és Ön szerint milyen hatással lesz ez a Wise piacára és üzleti modelljére?

A CBDC-vel kapcsolatos lelkesedést leginkább azokban az országokban látom, ahol a helyi elszámolási rendszerek vagy fizetési rendszerek nagyon rosszak, például az Egyesült Államokban. Mert a probléma, amit a CBDC megoldana, elsősorban a pénz mozgatása lenne két fél között.  

Léteznek nagyon jó fizetési rendszerek, de az is fontos, hogy mennyire könnyű hozzáférni ezekhez. Magyarországtól például nagyon előremutató lépés volt, hogy hozzáférést biztosított az azonnali fizetési rendszerekhez a nem banki szolgáltatók részére is.  

Úgy gondolom, hogy a CDBC-vel ugyanezt a problémát oldanák meg, és ha valahol nem tudnak kiépíteni egy fizetési rendszert és hozzáférést biztosítani hozzá, akkor lehet, hogy ez egy jó megoldás lehet. Remélem, hogy amikor az országok mélyebben megvizsgálják a CBDC lehetőségeit, akkor rájönnek, hogy ugyanazt érik el, amit azzal is el tudnának, ha kijavítanák a jelenlegi infrastruktúrájuk hibáit. Ebből a szempontból jó dolognak tartom, hogy az országok legalább gondolkoznak a lehetőségeken.  

A legforróbb fintech témákról, a banki difgitalizáció trendjeiről is szó lesz a Portfolio október 6-ai Banking Technology konferenciáján, amelyen a Wise képviselői is részt vesznek. Regisztráció itt!

A címlapkép forrása: Portfolio/Gombkötő Emma

lakás, társasház, erkély, ház
auchan getty stock
lavrov

Kiszámoló Peru, a másik út

Néhány napja írtam Argentínáról, az országról, ami iskolapéldája, hogyan tud egy populista vezetés tönkretenni...

Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
December eleji részvénymustra, aktualitások, grafikonok, értékeltségek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
otp bankfiók belső és külső képek, logó