Benyújtották a javaslatot
Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értékben díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - a többi között ezt is tartalmazza a pénzügyi szektort érintő javaslatcsomag módosítása, amelyet múlt pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága.
A bolti készpénzfelvételért A JÖVŐBEN HAVI KÉT ALKALOMMAL, ÖSSZESEN 40 EZER FORINT ÉRTÉKBEN A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓ NEM SZÁMÍTHAT FEL DÍJAT
- számoltunk be róla múlt pénteken.
A pénzügyi salátatörvény módosításáról úgy tudjuk, már a héten, vagy jövő héten szavazhatnak, ám nem triviális, hogy mit várhatunk a szabályozást követő időszakban. A javaslat nem váratlanul érkezett, a GFM államtitkára, Turi Anikó már előre vetítette a lépést Future of Finance konferenciánkon.
A végleges, elfogadásra kerülő szabályokban még jöhetnek részletek és pontosítások, ám a javaslat értelmezésünk, és az általunk megkérdezett szakértők véleménye szerint lényegében véve nem csak a díjmenetességet írja elő havi két tranzakciónál összesen 40 ezer forintig, hanem a kártyakibocsátó bankoknak biztosítaniuk kell a plasztikokkal a bolti készpénzfelvétel lehetőségét ott, ahol a boltok nyújtanak ilyen szolgáltatást.
Vagyis a szabályozás egy ezáltal kecsegtetőbbé vált lehetőséget nyit ki a boltok előtt, a bankokat pedig kötelezi a felkészülésre.
Ám ahhoz, hogy a vásárlók a boltokban készpénzt vehessenek fel, a kiskereskedőknek kell lépniük, számukra ugyanis nem írja elő a szabályozás, hogy kötelező lenne a szolgáltatás bevezetése. Úgy tudjuk, a hazai kibocsátású kártyák már mind képesek lennének támogatni a bolti pénzfelvételt, ám a kereskedőknek a kasszarendszert kell fejleszteniük (amit a nagy láncok évente egyszer szoktak megtenni egy nagyobb frissítés keretében), a bankoknak az elfogadói és a kibocsátói oldalon is rendszerfejlesztéseket kell végrehajtaniuk, hogy új cashback szolgáltatók léphessenek be a piacra, ez pedig
minimum 3-6 hónapos előkészületet jelent nekik szakértői becslések szerint.
A 40 ezer forintos lehetőség az eddigi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételen felül értendő, tehát ha szélesebb körben lesz elérhető a szolgáltatás, az a gyakorlatban azt is jelenti, hogy ezentúl már 190 ezer forintot vehetünk fel ezentúl ingyenesen.
Magyarországon eddig is létezett már ez a fajta készpénzfelvételi szolgáltatás, az OTP a Penny Markettel partnerségben vezette be a lehetőséget még 2015-ben. A Penny áruházaiban az OTP egyes mastercardos plasztikjaival lehet így minimum 3 ezer forint vásárlás esetén maximum 20 ezer forintot felvenni, díjmentesen.
Üzleti modell
Az OTP esetében is említett 3 ezer forintos vásárlás/20 ezer forint felvehető összeg nem véletlen, ugyanis a kártyatársasági sztenderd szerint a készpénzfelvételek mellett mindig kell lennie egy minimum vásárlási összegnek is, és épp ezeket a paraméterek érvényesek a Mastercardnál.
A külföldön már több helyen - például Lengyelországban vagy az Egyesült Királyságban - működő megoldás a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a vásárló a kasszánál a fizetéskor jelzi a pénztárosnak, hogy szeretne felvenni például 20 ezer forintot a kártyájával, ekkor a plasztikról a vásárlás összege - példánkban legyen éppen 3 ezer forint - mellett további 20 ezer forintot vonnak le, a pénztáros pedig átnyújt 20 ezer forint készpénzt a vásárlónak.
Az általunk megkérdezett egyik szakértő szerint a vásárló ugyan ezt nem látja, ám a háttérben többféle pénzmozgás is zajlik. A tranzakció során az elfogadó bank (amely a POS-terminált működteti) lát egy 23 ezer forintos tranzakciót, a kibocsátó bank pedig látja azt is, hogy egy 3 ezer forintos vásárlási és egy 20 ezer forintos készpénzfelvételi tranzakcióról van szó, és válogathatna, hogy melyikeket fogadja el ezek közül (melyikre van fedezet a kártya mögött). A gyakorlatban azonban ez általában csak úgy működik, hogy vagy mind a kettőt elfogadja a bank, vagy egyiket sem, és erről küld vissza üzenetet a POS-terminálra a boltba.
A 3 ezer forintos vásárlási összeg után az elfogadó bank a kereskedőtől kereskedői jutalékot szed be, amelyből kifizeti a kártyakibocsátónak járó bankközi jutalékot (interchange feet) is. A 20 ezer forintos készpénzfelvételre azonban a vásárló kártyáját kibocsátó bank fizet egy úgynevezett service fee-t (szolgáltatási díjat) az elfogadó banknak, vagyis keletkezik egy ellentétes irányú tranzakció is. A service fee-t a kibocsátó bank általában a vásárlóra (kártyabirtokosra) terheli, a kényelmi díj szerepel a számlák kondíciós listáiban, nagyságrendileg 100 forintos díjtételt jelent. Ez az a kényelmi díj, amelyet a fenti javaslat havi két tranzakciónál összesen legfeljebb 40 ezer forintig eltörölne. Persze ha a vásárló szeretne ezen túlmenően boltban készpénzt felvenni a hónapban, megteheti, ám ezért már a bankja kényelmi díjat kérhet.
Ha az elfogadó bank és a kártyakibocsátó bank ugyanaz a szereplő, akkor on-us forgalomról van szó, amikor ezek a pénzmozgások ugyanannak a banknak a zsebeibe vándorolnak (így lehetséges, hogy az OTP például kényelmi díj nélkül tudja nyújtani a szolgáltatás, bár nem lenne feltétlenül ördögtől való az sem, ha felszámított volna érte díjat.
A kereskedőnek azért áll érdekében a szolgáltatást nyújtania, mert elméletileg új vásárlókat hozhat be a kötelező vásárlási rész miatt, növelheti a meglévő vásárlói hűségét, illetve a nagyobb forgalmú boltok a nap végén kezelendő készpénzmennyiséget is csökkenthetik.
Az általunk megkérdezett egyik szakértő szerint a kiskereskedők kifejezetten nyitottak a cashback bevezetésére, a nagyobb áruházláncok esetében az is opció lehet, hogy az önkiszolgáló kasszáknál vezetnék be a szolgáltatást. A kiskereskedők kényesen ügyelnek arra, hogy a kasszáknál minél gyorsabban haladjanak a sorok, itt a másodpercek is számítanak a vásárlói élmény szempontjából, ám az önkiszolgáló pénztáraknál ez nem okozna ilyen jellegű problémát.
Mi lenne a cél?
A kormány banki digitalizációs csomagjában szerepelt több olyan javaslat is, amely a pénzügyi szolgáltatások jobb, hatékonyabb elérését célozza, ezek között említette meg már Future of Finance konferenciánkon Turi Anikó, a GFM államtitkára, hogy a boltokban javasolnák a cashback szolgáltatás meghonosítását széles körben Magyarországon. Turi Anikó, a GFM államtitkára konferenciánkon úgy fogalmazott,
Jelenleg nem ebbe az irányba mutatnak a trendek, de vidéken ez ma egy jó lehetőség lenne, ha el tudnánk terjeszteni, mert be kell látni, hogy egyszerűen még nem működik a „készpénzmentes élet.
A szolgáltatás különösen azokban a régiókban lehet hasznos, ahol amúgy is kevesebb az ATM, például kistelepüléseken, falvakban, ahol akár több tíz kilométert kellene utazni egy postafiókhoz vagy ATM-hez, márpedig a postafiókok esetében is racionalizlására kényszerül az állam.
Az általunk megkérdezett szakértők némileg eltérő álláspontot képviselnek abban, hogy a bolti készpénzfelvétel mennyire segíthet a kistelepülések hatékony készpénzellátásában. Egyikük szerint még a hazai tulajdonú kisbolt-láncok sem rendelkeznek kellően mély vidéki lefedettséggel ahhoz, hogy érdemben segítsék a kistelepülések készpénzellátását, és nem egyértelmű az sem, hogyan oldanák meg az amúgy is alacsony forgalmú boltok a készpénzlogisztikát (honnan lesz megfelelő mennyiségű kiadható készpénzük).
A másik szakértő azonban bizakodó, szerinte a kisboltoknak persze ki kell tapasztalniuk, mekkora a vásárlói készpénzigénye, de erre fel lehet készülni. Szerinte a hazai tulajdonú kiskerláncok nem feltétlenül csak üzleti, hanem akár közvetlen kormányzati elvárás alapján is hajlandóak lehetnek bevezetni a szolgáltatást, ha a kormányzat ezt a célt fontosnak tartja. Úgy is fogalmazhatunk:
magyar embernek magyar cashbacket!
Ezen felül a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, ha a cashback elterjedésével továbbfejlődik a készpénzlogisztikai infrastruktúra, akkor egyes ügyfelek nem feltétlenül vesznek fel egy összegben hónap elején nagyobb készpénzmennyiséget, ha van lehetőségük többször kevesebbet felvenni megszokott vásárlásaik során. Ezel pedig összességében még csökkenhet is a felvett készpénz aránya.
Készpénzfelvételek Magyarországon
Magyarországon a készpénzfelvételek értéke az idei második negyedévben 3 százalék alatti mértékben bővült egy év alatt, az MNB szerint tranzakciós célból a fogyasztók már sokkal inkább az elektronikus fizetési módokat részesítik előnyben.
A hazai kártyás belföldi vásárlások értéke (3 ezer milliárd forint) már közel harmadával haladja meg a belföldi készpénzfelvételekét (2,3 ezer milliárd forint), ugyanakkor a külföldi tranzakciókkal együtt még jobban eltolódott az arány a kártyák javára: közel másfélszer többet költöttünk a plasztikokkal, mint amennyi készpénzt vettünk fel a segítségükkel.
Címlapkép: Getty Images
