COVID-19

2020. május 08. 11:39 | MTI

Elképesztően pesszimisták a németek

Hosszú időn keresztül nyomasztják majd még a német fogyasztókat a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások során szerzett tapasztalatok a nürnbergi GfK piackutató intézet felmérése szerint.

Biztosításban tettem félre, de kell a pénz, mit csináljak?

2020. május 07. 07:00 | Huszák Dániel

Biztosításban tettem félre, de kell a pénz, mit csináljak?

Az elmúlt hónapokban nagyon komoly veszteségeket okozott az életbiztosításokban megtakarítóknak a koronavírus-pánik, különösen azoknak fájhatott a dolog, akik az elmúlt 1-2 évben kötöttek unit-linked megtakarítást. A látszólagos veszteségek ellenére nem érdemes csalódottan felrúgnunk hosszú távra szóló vállalásunkat, hiszen ezzel nemcsak gyakorlatira fordítjuk az elméleti veszteséget, hanem a visszavásárlás költségeivel fokozzuk azt, sőt, nyugdíjbiztosításoknál akár az adóhatóságnak való tartozást is felhalmozhatunk a teljes tőkevesztés mellett. Szerencsére számos módja van annak, hogy a veszteségeket kompenzáljuk vagy az életbiztosítás díjfizetésének terhét csökkentsük, ha netán erre szükség van.

Koronavírus: elmondták a tudósok, hogy mit kell tennie Magyarországnak

2020. április 27. 10:41 | Portfolio

Koronavírus: elmondták a tudósok, hogy mit kell tennie Magyarországnak

Egy "gyors és kiterjedt tesztelés eredményei alapján csoportokat lehetne felállítani a népességen belül, megfelelő adatvédelemmel ellátott nyilvántartási rendszerben". Ezen alapulhatnának aztán azok a szelektív intézkedések, amelyek a fogékony csoport tagjait a mostaninál is jobban védik, a védett csoport tagjait pedig jogosultságokkal (és esetleg hatósági igazolással) ruházza fel, a munkába való visszatérés céljából. Elemzések alapján a szelektív járványügyi intézkedések költséghatékonyabbak a „húzd meg, ereszd meg” típusú intézkedéseknél, áll a Magyar Tudományos Akadémia ajánlásában. Az alábbiakban beszámolunk arról, hogy az MTA tudósai szerint mit kellene tennie Magyarországnak.

Koronavírus: szépen lassan kezdenek lazítani az európai országok a korlátozásokon

2020. április 15. 00:03 | Portfolio, MTI

Koronavírus: szépen lassan kezdenek lazítani az európai országok a korlátozásokon

Kedd reggelre 1 millió 920 ezerre emelkedett a világszerte igazoltan koronavírussal megfertőzöttek száma és csaknem 120 ezerre a betegségben elhunytaké. Az Egyesült Államokban a csaknem 3 millió elvégzett teszt nyomán már közelíti a 600 ezret az igazoltan fertőzöttek száma és a betegségben elhunytaké már a 20 ezer felé halad, de közben Donald Trump már a gazdaság újraindításának átfogó tervét szeretné bejelenteni. Közben a franciáknál még legalább egy hónapig maradnak a legszigorúbb karantén szabályok, míg a németeknél már a lazítást szorgalmazzák. Magyarországon kedd reggelre 54-gyel 1512 főre emelkedett a koronavírusos betegek száma és az elhunytaké 13-mal 122-re emelkedett, miközben ugyanennyien már gyógyultan távoztak a kórházból. Közben romlanak az idei magyar GDP-re vonatkozó előrejelzések is. Friss hírfolyamunk percről-percre kedden.

Megmutatjuk, hogy kikre nagyon veszélyes a koronavírus Magyarországon

2020. április 14. 11:29 | Hornyák József

Megmutatjuk, hogy kikre nagyon veszélyes a koronavírus Magyarországon

Hetek óta azt halljuk az operatív törzs tájékoztatóin, hogy a jelenlegi információk alapján kik vannak a legnehezebb helyzetben az új koronavírus-járvány miatt. Gyűjtésünk alapján magyarok milliói lehetnek veszélyben az új koronavírus miatt, ugyanis nem csupán az idősek számítanak veszélyeztetettnek, hanem a tartós betegségben szenvedők is. Alapforgatókönyvünk szerint potenciálisan 4,5 millió magyar kerülhet súlyos vagy nagyon súlyos állapotba, ha megfertőződik a koronavírussal. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legrosszabb kimenetellel kell számolniuk, hanem azt, hogy súlyossá válhat a betegség, és könnyen kórházi, illetve intenzív osztályos kezelésre szorulhatnak. A szám azért ilyen magas, mert bár sokszor halljuk, hogy leginkább az idősekre és a betegekre veszélyes a vírus: Magyarországon sok az idős és még több a beteg ember. Amennyiben rosszabb az egészségi állapot az általunk feltételezettnél, akkor akár 5 millió honfitársunk is veszélyben lehet, a jobb egészségi állapot pedig kb. 500 ezerrel csökkenti a potenciálisan kórházi vagy intenzív osztályi kezelésre szorulók számát az alapforgatókönyvhöz képest. A járványt tehát azért is érdemes lassítani (lapos járványgörbe), mert az idősek mellett a nem idős, de beteg emberek száma is jelentős. Természetesen a szigorú szabályokat, óvintézkedéseket nemcsak az időseknek és a betegeknek, hanem mindenkinek be kell tartania, hogy elkerülje a betegséget, és így ne is adja át senkinek. Azt is hangsúlyozzuk, hogy nem vagyunk orvosok, csupán a rendelkezésre álló adatok alapján próbálunk becslést adni arra vonatkozóan, amiről nap mint nap szó van.

Részletes keresés