Sokat kellett várni, mire 2021-ben megnyílt a Tesla első hivatalos márkaképviselete Magyarországon, azonban a jelek szerint annyira népszerű az amerikai autómárka, hogy már a terjeszkedésen gondolkodnak, Debrecenben nyílhat újabb szalon – szúrta ki a Villanyautosok.hu
A kínai EVE Power akkumulátor gyártó 400 milliárd forintos beruházást fog végrehajtani Debrecenben, hogy az ott épülő BMW-gyár felfutó akkumulátor igényét kielégítse, a beruházással pedig több, mint 1000 új munkahely jön létre – jelentette be a hajdú-bihari megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
Csaknem 175 milliárd forintos víziközmű- és vasútfejlesztés kezdődik Debrecenben, a beruházásokhoz a forrásokat a kormány biztosítja – közölte a város polgármestere pénteken sajtótájékoztatón.
Jól haladnak a Civaqua-program első ütemének kivitelezési munkái: a 15 kilométeres vezetékrendszer kiépítéséből már csak 600 méter van hátra, és a Tisza vize a Keleti-főcsatornán keresztül eljut Debrecenbe, a Tócó-patak forrásvidékére – közölte a város polgármestere csütörtökön sajtótájékoztatón.
A magyar vállalkozásoknak napról napra újabb kihívásokkal kell szembe nézniük, az elmúlt néhány hónap mutatói alapján jól látható, hogy nem kezdte túl jól az évet a magyar gazdaság. A Portfolio és a KAVOSZ országos rendezvénysorozatán dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója és további szakemberek Debrecenben beszéltek arról, hogyan tudnak lavírozni a nehezített pályán a kkv-k és milyen potenciális lehetőségeket rejtenek magukba a Debrecenbe irányuló jelentős befektetések.
A magyar vállalkozásoknak napról napra újabb kihívásokkal kell szembe nézniük, az elmúlt néhány hónap mutatói alapján jól látható, hogy nem kezdte túl jól az évet a magyar gazdaság. A Portfolio és a KAVOSZ országos rendezvénysorozatán április 12-én Debrecenben, április 13-án pedig Miskolcon szakemberek segítségével járunk utána, mégis mi vár idén a magyar cégekre, látni-e már a fényt az alagút végén.
Az országos kórház-főigazgató szerint a debreceni klinikai integráció tapasztalatait máshol is hasznosítani lehet, nemcsak a megyei kórházakban, hanem akár a többi vidéki klinikai központban is.
Felmenti pozíciójából Pintér Sándor belügyminiszter Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) vezetőjét, aki a Debrecenbe tervezett CATL kínai akkumulátorgyár hatósági szakvéleményéért volt felelős – értesült a 24.hu. Azt nem tudni, van-e összefüggés a menesztés és aközött, hogy a szakvélemény meglehetősen kritikusan fogalmazott a gyár terveivel kapcsolatban.
Egyedül Debrecen szárnyal, a többi megyei jogú városban lanyhul a lakásépítési kedv az Otthon Centrum kimutatása szerint. Egy négyzetméter országos átlagban 947 ezer forintba kerül, az új építésű lakások árszintje pedig három városban is meghaladta az egymilliós határt.
„A vízminőségre, a talajvédelemre, levegőminőségre és a zajterhelésre vonatkozó, a gyártóktól, a gyáraktól független monitoringrendszert építünk ki, amelynek felügyeletébe a szakmai civil szervezeteket is be kívánjuk vonni” – hangsúlyozta a debreceni CATL akkumulátorgyár körüli környezetvédelmi aggodalmak kapcsán Papp László az Indexnek adott interjúban. A debreceni polgármester részletesen beszélt a város és a gigantikus gyár vízellátási kérdéseiről, az áramhálózat fejlesztési tervekről, illetve az energiaügyek kapcsán szóba került a hétvégente leálló debreceni villamos- és troliközlekedés kérdése is.
Korábbi cikkeinkben már bemutattuk azokat a budapesti utcákat, ahol 2021-ben a legmagasabb, és azokat is, ahol a legalacsonyabb árakon cseréltek gazdát a lakások. Emellett Magyarország legdrágább, illetve legolcsóbb községeiről is készítettünk top10-es listát. Most viszont egy ennél is részletesebb, 18 részes cikksorozattal készültünk, ahol a KSH Ingatlanadattár, Magyarországi lakásárak, 2005-2021 kiadványa alapján megmutatjuk az összes megyeszékhely legolcsóbb és legdrágább utcáját. Aktuális, 8. részünkben Debrecen legdrágább utcái és Debrecen legolcsóbb utcái kerültek terítékre.
Kiadták a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár építéséhez - közölte a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal hétfőn az MTI-vel.
Az uniós klímavédelmi célok teljesítése érdekében az elektromos autóértékesítések jelentősen nőni fognak a következő években, azokhoz pedig nélkülözhetetlenek az akkumulátorok, „így évtizedekre bebiztosítjuk a magyar járműipar fejlődését és a nemzetgazdaságban betöltött szerepét” a nagy akkumulátor gyárak ide vonzásával – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Joó István. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója egyúttal azt a kormányzati elvárást is megfogalmazta, hogy „a beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljanak meg”. Elárulta, hogy a dühös lakossági reakciók mellett sem érzékelte a debreceni CATL gyár kínai tulajdonosánál az elbizonytalanodást; és úgy látja: „a kínai beruházó elkötelezett, hogy a magyar törvényeket minden szempontból betartsa.” Joó István meglátása szerint egyelőre nincs hatása a magyar befektetésösztönzési eredményekre a geopolitikai blokkosodás veszélyeinek, illetve az uniós jogállamisági vitáknak sem. A vezérigazgató a lapunknak adott interjúban jelentette be az egyedi kormánydöntési rendszer (EKD) átalakítását és részleteit, így például azt, hogy az eddigi 25% helyett a beruházási volumen 50%-áig lesznek elszámolhatók a megújuló energia termeléséhez kapcsolódó költségek. A növekvő országos villamos energia igények kapcsán rámutatott: ez a lépés "arról szól, hogy akik a saját energiaellátásuk érdekében szeretnének valamilyen kapacitást létrehozni, azt tudjuk támogatni."
„Távolról sem vagyunk környezetrombolók”, hiszen az akkumulátor gyártási tevékenységet zárt, megfelelően szigetelt épületekben fogjuk végezni, így a tevékenységből nem várható talaj- és talajvízszennyezés – hangsúlyozta az Indexnek küldött válaszaiban a kínai CATL, amely Debrecenben épít fel egy gigantikus gyárat, amellyel 100 gigawattórás kapacitást hoz létre a jelenlegi 40 gigawattórás teljes magyarországi akkumulátor kapacitás mellé.
Az egyik leggazdagabb magyar milliárdos szerint olyan gyárakat kell Magyarországra hívni, amiből a magyar cégek profitálhatnak és az akkumulátorgyár nem ilyen – írja a Forbes.
Debrecenben gyárat épít a kínai CATL, a vállalat elektromos autókhoz készít majd akkumulátorokat, egy olyan gyárban, ami kategóriájában az egyik legnagyobb lesz egész Európában. A gyárépítést hangos lakossági ellenállás kíséri, és mivel a beruházó és a kormány részéről kevés a releváns információ, ezért egymásnak ellentmondó, sokszor fals információk terjednek a gyár várható környezeti terhelésével, például károsanyag-kibocsátásával vagy zajterhelésével kapcsolatban. Az egyik gyakran elhangzó érv az üzemmel szemben, hogy ehhez hasonlókat már csak periféria országokban építenek, ahol a környezetvédelmi szempontok sokadlagosak. Ez az érv könnyen cáfolható, mivel az elmúlt hónapok bejelentései alapján számos nyugat- és észak-európai országban is épülnek akkumulátor-gyártó gigaüzemek. Az az állítás, hogy csak perifériaországokban épülnek akkumulátor-gyártó üzemek, egyszerűen nem igaz.
Már egy októberi, a magyar állam és a debreceni önkormányzat közötti együttműködési megállapodás műszaki leírása is azt tartalmazta, hogy a déli gazdasági övezet vízkapacitását óránként 1770 köbméterre, azaz napi 42480 köbméterre bővítik, éppen annyira, mint ami a minap a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal oldalán felbukkant, majd pontatlanságokra hivatkozva törölt, szakértői tanulmányban is benne volt, így ez jócskán meghaladja a városházi kommunikációban sulykolt napi legfeljebb 24 ezer köbmétert – mutatott rá cikkében a Szabad Európa.
Összesen mintegy 320 milliárd forintot költhet a kormány a CATL Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárára – írja az rtl.hu Tompos Márton, a Momentum szóvivőjének Facebook-posztja alapján, ami két kínai cikkre hivatkozik.
Hétfőn a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján közzétettek egy 186 oldalas tanulmányt, amely a debreceni déli ipari park jövőbeni vízfelhasználásáról és szennyvízhozamáról szólt. A tanulmány a debreceni önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. (DIF) megrendelésére készült az ipari park vízellátó és szennyvízelvezető rendszerének megépítéséhez, a szerző, az Enviro-Expert Kft. volt. A tanulmány két nap után, szerdán délben eltűnt a kormányhivatal honlapjáról, írja a 24.hu.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy mit tudunk a CATL nevű kínai cégről, amely egy gigantikus méretű akkumulátorgyár tervezett megépítésével borzolja a kedélyeket Debrecenben. A CATL-ről és a beruházás méretéről Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvényelemzőjét kérdeztük. Adásunk második témája az volt, hogy belenyúl a kormány a lakásbiztosítások szabályaiba. Az április végén életbe lépő új szabályokkal és a piaci reakcióikkal kapcsolatban Palkó István, lapunk Pénzügy tovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A pilóták katapultáltak.
A forintot is megütötték a hírre.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A japán jegybankot most jobban izgatja, hogy kirángassa az országot az évtizedes csapdából.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
