Május 31 és június 2. között, a Corvinus Egyetem campusán rendezik a negyedik Brain Bar fesztivált. A több mint félszáz világhírű gondolkodót, tudóst, politikust, művészt felsorakoztató rendezvény fókuszában a jövő legérdekesebb, legellentmondásosabb témái állnak, mint például a robotok és emberek együttélése, a mesterséges intelligencia morális kérdései, a Big Data és a tech monopóliumok hatalma vagy a Szilícium-völgy és a startup kultúra kritikája. Az idei év újdonsága egy nemzetközi innovációs workshopsorozat. A limitáltan elérhető, közép- és felsővezetőket célzó program május 31-én debütál: a Portfolio ennek részleteiről kérdezte Vaskó Renátát, a Brain Bar innovációs menedzserét.
Októbertől közös MBA képzést indít a budapesti SEED Üzleti Iskola és a Maastricht Menedzsment Iskola - tájékoztatta a Portfolio-t a SEED. A résztvevők a program sikeres elvégzése után a holland iskola diplomáját kapják, vagyis papírjuk lesz arról, hogy a kelet-közép-európai régió legversenyképesebb szakemberei közé tartoznak. De milyen tudást adnak ezek a képzések: miket kell tudnia egy vezetőnek, és miben különbözik közép- és a felsővezetői szint? Annak is utánajártunk, hogy milyen előnyökkel jár egy régióbeli program elvégzése a hazai cégek nagy része által megfizethetetlen nyugati alternatívákkal szemben.
Bíró Balázs vezeti június 1-től a Deloitte közép-európai régiójának pénzügyi tanácsadási üzletágát - jelentette be a társaság csütörtökön.
Egyre magasabb összegekről hallunk a magyarországi informatikus fizetésekkel kapcsolatban, és már szinte meg sem lepődünk a bruttó 1,5 millió forint feletti számokon. A szakma egy része pedig őszinte érdeklődéssel és egyben felháborodással kérdezi, hogy mégis hol lehet ilyen csillagászati összegeket keresni. Valóban hatalmasak a fizetésbeli különbségek ezen a piacon: a bruttó 250 ezertől, a 800 ezren át, egészen az 1,8 millió forintos havi fizetésig minden lehet reális. De mitől függ, hogy egy informatikus melyiket éri el: diploma, nyelvtudás vagy sokéves szakmai tapasztalat kell? Munkaerőpiaci szakértők és IT-fejvadászok segítségével jártuk körbe, hogy az egyes feladatkörökhöz milyen fizetési sávok tartoznak, és hogyan lehet elérni a maximumot.
A dolgozói ajánlási program keretein belül a munkavállalók javasolhatnak jelölteket a cég nyitott pozícióira, a bevált jelölt után pedig az ajánló jutalmat kap - ez a toborzási bónusz. Magyarországon több nagyvállalat régóta alkalmazza a módszert, ők ma már az új dolgozóik negyedét így veszik fel. A munkaerőhiány miatt egyre többen fordulnak az ajánlási rendszer és a toborzási bónusz felé: újabban a kereskedelemben, illetve az állami szférában is találunk erre példát. A tapasztalatok alapján az így toborzott kollégák nemcsak jobban beválnak, hanem tovább is maradnak az adott cégnél.
Már több mint 50 ezren dolgoznak Magyarországon szolgáltató-központokban (SSC), és minden évben új munkahelyek százai jönnek létre. Az SSC-szektor évek óta az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat a magyar gazdaságban, azonban a munkaerőhiány könnyen véget vethet a felívelésnek. Egyre szorosabb ugyanis a verseny a jól képzett, nyelveket beszélő fiatalokért, akiket a külföldi karrierlehetőségek is csábítanak: egy senior fejlesztő vagy egy hollandul beszélő adószakértő például most valódi kincs a hazai központoknak. Körképünkből kiderül, hogy hogyan igyekeznek megszerezni és maguknál tartani ezeket a tehetségeket a magyar SSC-piac legnagyobb szereplői.
Egy új kutatásból kiderül, hogy aki alapkezelőnél (konkrétan hedge fundnál) helyezkedik el, nagyon gyorsan felívelő pályát vehet a karrierje, viszont ha bent ragad egy olyan cégnél, amely végül összeomlik, utána már nagyon nehezen talál magának munkát.
A jövőben objektívebbé válhat az állásinterjúztatás, és nagyobb szerephez juthat a mesterséges intelligencia a toborzási folyamatban. Míg a jelölteket hamarosan videorobotok fogják versenyeztetni, a munkáltatóknak egyre szélesebb eszköztárból válogatva kell magukat vonzóvá tenniük: a csocsószoba helyett az irodai erdő és a sétálómeetingek kora jöhet. De meddig kell még önéletrajzot szerkeszteniük a jelentkezőknek, és átvehetik-e a gépek a HR-vezetők helyét?
Bár a digitalizációnak köszönhetően megsokszorozódtak a kommunikációs lehetőségek, mégis egyre nehezebb márkaüzeneteket hatékonyan eljuttatni az emberekhez. Hogy csinálják ezt a legsikeresebb márkák, milyen gyakran és mennyi ideig promócióznak egy-egy terméket vagy szolgáltatást, és milyen szerepet szánnak az okostelefonnak a márkakommunikációban? Az idei BrandFestival ezekre a kérdésekre ad választ: Shane Tusup, Hosszú Katinka edzője és menedzsere exkluzív motivációs előadása mellett többek között a Coca-Cola, a Telenor Magyarország és a KMPG szakemberei osztják meg a stratégiaalkotás és a márkaépítés terén szerzett tapasztalataikat.
A KPMG-t idén a 7. legjobb munkahelynek választották a Consulting magazin nemzetközi felmérésében - derül ki a tanácsadócég keddi közleményéből.
A Fortune magazin idén is összeállította a világ legsikeresebb nőinek listáját. Ők bizonyára tudnak egyet és mást arról, hogy kell karriert építeni. A listáról néhányan meg is osztják jótanácsaikat a világgal.
A növekvő munkaerőhiány alaposan megnehezíti a munkaadók és a toborzással foglalkozó szakemberek dolgát Európa-szerte. A közép-kelet-európai országokban a legsúlyosabb a helyzet, de adatelemzőként vagy kiberbiztonsági szakértőként most itt is bárki a világ urának érezheti magát, pedig nem régóta léteznek ezek a szakmák. Milyen tudásra lesz kereslet néhány év múlva, és hogyan lehet alkalmazkodni az állandó változáshoz? Miért szeretne mindenki légitársaságnál dolgozni, és hogyan válhatott a Google majdnem olyan népszerű munkaadóvá Svájcban, mint az óragyártók? Ezekről beszélgettünk Chris Heutinkkal, a Randstad igazgatósági tagjával, aki azt is elmondta, mivel vonzza Magyarország a külföldi munkavállalókat, és tényleg elveszik-e a bevándorlók a helyiek munkáját.
A hazai cégek gyakran nehezen találnak megfelelő munkaerőt, a legjobb jelöltek pedig ideális pozíciót, így égető szükség van a toborzás minél hatékonyabb, új módjaira. Erre fejlesztette egy magyar startup az allas.hu-t, amely radikálisan eltér a hagyományos önéletrajz-alapú portáloktól: működési elvét leginkább a társkereső applikációkhoz lehet hasonlítani. Kérdés, hogy felveheti-e a versenyt a magyar innováció a már ismert és népszerű piaci szereplőkkel? Munkaadók véleményét kérdeztük az új álláskereső oldalról.
2017. június 1-jétől Fülöp András tölti be a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatói posztját. A szakember Gion Gábort váltja, aki több mint 8 évig irányította a magyarországi irodát - írja a Deloitte legfrissebb közleményében.
Felmérések szerint február és július között váltanak munkát a legtöbben: nem véletlen, hogy a munkaerőközvetítési csúcsszezonra időzítette indulását a legújabb magyar álláskeresési portál. Az allas.hu fejlesztése már hónapok óta folyik, az oldal gyakorlati működésében radikálisan eltér a hagyományos közvetítőktől.
A munkavállalók majdnem felével előfordult már, hogy konkrét célokat fogalmazott meg egy új karrierrel kapcsolatban, vagy már pályát is váltott. A legtöbb esetben úgy érzik, hogy kénytelenek megtenni a lépést, de szívesen is gondolnak az új és izgalmasabb feladatokra. Tízből hatan nem csak a munkakört, de a területet is lecserélnék, amiben dolgoznak.
Már csak pár nap és kinyitja kapuit a vezető magyarországi személyügyi kiállítás, a Personal Hungary. Mi várja majd a kilátogatókat? Milyen újdonságokkal készülnek? Melyek lesznek a fókuszpontok? Erre is válaszol Német Gábor projektvezető.
Fejlődni képtelen cégek, elmaradozó projektek - egy-egy cégnek már a fennmaradását fenyegeti az aggasztó méreteket öltő munkaerőhiány. Amikor nincs erőforrás a külső piacon, érdemes a belső, saját piacra összpontosítani, így akár 10-15 százalékkal csökkenthető a munkaerő iránti igény.
Egy friss kutatás meghatározta a long-covid tünetek időtartamát.
A forintot is megütötték a hírre.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
