A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított bankrendszeri többletlikviditás eddig nem látott szintre, 989 milliárd forintra emelkedik, a swapállomány átlagos eredeti futamideje érdemben hosszabbodik - közölte a jegybank az MTI-vel.
Az MNB korábbi határozata alapján a Strategon Értékpapír a CODEX Értéktár Zrt.-re ruházta át állományát. A jegybank a folyamattal párhuzamosan visszavonta a befektetési vállalkozás engedélyét és kezdeményezte annak felszámolását - írja az MNB.
A Magyar Nemzeti Bank közleményben utasította vissza a munkatársainak utazásait ért bírálatokat, azokat politikai célúnak nevezve. A jegybank a sajtóban megjelent cikkekre reagált.
Hamarosan az alaptanterv részévé válhat a pénzügyi tudatosság fejlesztése, de az idősebb korosztály pénzügyi műveltségét is elkezdheti hamarosan fejleszteni a Nemzetgazdasági Minisztérium, aminek a magyar gazdaságra nézve is jótékony hatása lehet. Közben a Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy hiába szigorodott az önkéntes pénztárak adózása, a munkáltatói befizetések szerepét többnyire pótolták az egyéni befizetések. Bár az állampapír-túlsúlyos pénztári portfóliók jól teljesítettek az elmúlt években, hosszú távon az aktív vagyonkezelés erősödésére van szükség, hogy fenntartható legyen a portfóliók teljesítménye - hangzott e mindez az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének konferenciáján.
Az infláció a korábban vártnál egy negyedévvel később, 2019 közepén fogja csak elérni a jegybank 3%-os inflációs célját - derül ki az MNB mai előrejelzéséből. A szakértők az idei második negyedév gyengélkedése ellenére is optimisták az exportkilátásokat illetően, a lakossági fogyasztás pedig a következő két évben is dinamikusan fog emelkedni. A 2017-2019-es időszakban a GDP átlagosan 3,5% körül bővülhet, miközben az államháztartási egyenlegcélok külön intézkedések nélkül is hozhatók. Sőt, idén még van egy kis tér költekezni is.
Fontos hírt jelentett be a brit pénzügyi felügyelet, e szerint a jövőre életbe lépő MiFID 2-nek megfelelni nem tudó tőkepiaci szereplőkkel szemben kezdetben még nem alkalmaznak büntetést, de a felügyeletnek cserébe látnia kell az igyekezetet. Fontos hír lehet ez a magyar piacon is, ahol a szereplők még mindig nem tudják, mit várjanak a magyar felügyelettől január 3. után.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán megtartott betéti tenderén a meghirdetett mennyiségben, 125 milliárd forint értékben fogadott el banki ajánlatot a benyújtott 333 milliárd forintból három hónapos futamidőre - tette közzé a jegybank a honlapján.
Ma kerül megrendezésre a Budapesti Értéktőzsde szervezésében a BÉT50 - Középvállalatok csúcstalálkozója konferencia, ahol 9 órától Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartott beszédet.
Ma kerül megrendezésre a Budapesti Értéktőzsde szervezésében a BÉT50 - Középvállalatok csúcstalálkozója konferencia, ahol 9 órától Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartott beszédet.
A kedd délutáni hullámszerű erősödés óta stabil a forint az euróval szemben 308-nál, közben viszont az euró visszakapaszkodott 1,20 fölé a dollárral szemben és az euró ereje a svájci frankkal szemben különösen látványos: frank árfolyamküszöbének 2015 eleji elengedése óta nem volt ilyen erős, noha az észak-koreai feszültség miatt többek között a franknak elvileg erősnek kellene lennie.
Ma ülésezett a monetáris tanács, a jegybank döntéshozó testületétől lazító lépéseket várt a piac. 14 órakor az egynapos betéti kamat csökkentését jelentette be a jegybank, vagyis még lejjebb süllyedt a kamatszint a nulla alatti tartományban. 15 órakor a 3 hónapos betételhelyezési lehetőség (enyhén)várakozáson felüli korlátozását, illetve az fx-swap eszköz likviditásbővítésben betöltött szerepének növelését is bejelentette az MNB.
Az utóbbi évek alacsony kamatkörnyezetében az ügyfelek, a bankok - és ennek nyomán a pénzügyi felügyeletek - figyelme is megélénkült az ún. strukturált termékek iránt. A strukturált termékek lényeges jellemzője, hogy a konstrukcióban elhelyezett pénzösszeg hozama egy pénzügyi eszköz árának (például egy devizaárfolyamnak) a jövőbeli alakulásától függ, miközben magát az eszközt a futamidő alatt, a konstrukció keretében az ügyfél nem tartja a portfóliójában. A kockázatot nagymértékben meghatározza, hogy a termék élvez-e tőkevédelmet.
Jelentősen átrendeződött tavaly a befektetési alapok piaca, a friss adatok szerint bár összességében nőtt a befektetési alapok költségterhelése, ez nem a költségek növelésének, sokkal inkább a megváltozott befektetési trendnek köszönhető: egyre többen veszik ugyanis a magasabb hozamokat ígérő, de cserébe magasabb díjakkal is dolgozó alapokat. A pénzpiaci és tőkevédett alapokat nem keresik, az abszolút hozamú és ingatlanalapokat viszont annál inkább. És miközben az alacsony hozamoktól, a költségcsökkentésektől és a MIFID 2-től hangos a piac, kiderült: még a válság előtt sem volt olyan nyereséges a szektor, mint tavaly.
A 2010-2013 között végrehajtott adóreform az elmúlt években is éreztette kedvező hatásait. A 2010 utáni adóreform első hullámában 2013-ig megtörtént az adórendszer főbb szerkezeti átalakítása, amelynek számottevő hatása volt arra, hogy a GDP-arányos adóbevételek 2014-2016 között 2 százalékponttal emelkedtek anélkül, hogy adóemelés valósult volna meg ebben az időszakban. A növekedést a korábbi intézkedések dinamikus hatása, a gazdaság fehéredése és a gazdasági növekedés szerkezete okozta. A szakirodalom és a modellezési eredmények is arra utalnak, hogy az adóreformok gazdaságösztönző hatása teljes mértékben néhány év késleltetéssel érvényesül, és helyes lépések esetén nagymértékben kompenzálhatja az adócsökkentések kezdeti költségeit. Hazánkban az adóbevételek elmúlt években tapasztalt növekedése mellett az állami kamatkiadások csökkenése is jelentősen hozzájárult a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó 2017. évi csökkentéséhez szükséges mozgástér kialakulásához.
Ez a hét egyértelműen a jegybanki kamatdöntésekről fog szólni: itthon az MNB jön végre izgalmas hírekkel, míg Amerikában a Fed léphet tovább a szigorítás és a mérlegleépítés útján. Közben itthon jönnek bérstatisztikák és részletes államháztartási beszámoló is.
A jegybank kitart amellett , hogy tartósan alacsony lesz az infláció Magyarországon, ezért további lazító lépéseket vár tőle a piac. Hosszú hónapok után újra igazi izgalmakat hozhat a monetáris tanács keddi ülése. Összeszedtük, mit is léphet az MNB.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájáról ad elő Nagy Márton alelnök a Budapest Economic Forum 2017 rendezvényünkön.
Miközben a magyar gazdaságot a készpénz fojtogatja, legalább a legnagyobb készpénzhelyettesítő eszköz, a bankkártya is gyorsan terjed a magyarok körében. A plasztikokkal az idei második negyedévben negyedével többet fizettünk, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. Sajnos az örömünk nem lehet felhőtlen, mivel kicsit még csökkent is a kártyás vásárlások és a kártyás készpénzfelvételek aránya a kártyás vásárlások kárára. Az MNB új statisztikájából az is kiderül, mely pénzforgalmi területeken mennyi bevétele van a bankoknak. Durva becslésünk szerint ha nem lenne tranzakciós illeték, akkor a bankolás akár harmadával is olcsóbb lehetne.
Cikkben reagált a Magyar Nemzeti Bank tegnapi írásunkra, amely szerint az új fogyasztóbarát lakáshitelek nem hoztak jelentős előrelépést a lakáshitelek árazásában. Szakács János, a jegybank főosztályvezetőjének cikkét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük, rövid viszontválaszunk pedig alatta olvasható.
Az MNB legfrissebb adatai szerint tavaly az önkéntes pénztári szektor által kezelt vagyon közel 84%-a koncentrálódott a tíz legnagyobb szereplőnél. Ahhoz képest, hogy a legnagyobb önkéntes kasszának számító OTP közel akkora vagyont kezel, mint a négy megmaradt magánnyugdíjpénztár összesen, a magánkasszák legnagyobb portfóliói kenterbe verték hozamok terén az önkéntes kasszákat. Hat ábrán gyűjtöttük ki a legérdekesebb adatokat.
2017-ben dinamikus gazdasági növekedés várható annak ellenére, hogy a mezőgazdaság teljesítménye a tavalyi rekordévet követően visszaesik. Legutóbb 2012-ben csökkent számottevően a mezőgazdaság hozzáadott értéke, akkor azonban más egyedi tényezők is visszafogták a növekedést. Cikkünkben ezeket tekintjük át, amelyek összességében a GDP enyhe csökkenéséhez vezettek: (i) a kedvezőtlen időjárási viszonyok hatása a mezőgazdaságra, (ii) recesszió az EU-ban a szuverén adósságválság következtében, (iii) a gazdaságot 2011-ben élénkítő magasabb egyedi költségvetési kiadások bázishatása és az EDP eljárás megszüntetése érdekében szükséges lépések. 2017-ben várakozásaink szerint csak a mezőgazdaság fog negatív hatást kifejteni a gazdasági növekedésre, így folytatódhat a magyar gazdaság 2013 óta tartó növekedése.