A szerdai tenderen a várakozásoknak megfelelően 400 milliárd forint értékben hirdet majd meg három hónapos betétet az MNB, így teljesülhet a célként kitűzött 900 milliárdos állomány az év végére. A korábbi hónapokhoz képest ezúttal is tartott finomhangoló forintlikviditási tendert a jegybank, melyen 200 milliárd forintot bocsátott a bankok rendelkezésére.
Még másfél évig várhatunk a kamatemelésre Magyarországon - így látják a Portfolio által megkérdezett elemzők a jegybank jövőbeli kamatpolitikáját. A lazítás azonban a nem konvencionális eszközökkel tovább folytatódik: 2017 első negyedévének végére a három hónapos betétből további százmilliárdokat szorít ki az MNB.
A magyarországi biztosítók tőkehelyzete szilárd, még az alacsony hozamkörnyezet vagy az eszközértékek csökkenését modellező stresszhelyzetek esetén is jobban teljesítenének az Európai Unióban tevékenykedő más piaci szereplőkhöz képest - összegezhető az európai biztosítási hatóság (EIOPA) tegnap közzétett eredményei alapján az MNB szerint.
Talán soha nem volt még akkora a nyomás a magyar bankokon, mint idén, hogy a kis- és középvállalkozások aktív hitelezésével támogassák a gazdasági növekedést. Csupa olyan változás zajlik, ami jövőre viszont irtózatosan megnehezíti a dolgukat. 540 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrást dob szét a kormány a cégek között a következő három évben, mégpedig a bankok mérlegének megkerülésével. Az MNB pedig március végével lezárja az olcsó, fix kamatozású források jó részét biztosító Növekedési Hitelprogramját. Utánajártunk, terem-e még egyáltalán babér a bankoknak a hazai cégek finanszírozásában, és mi lesz jövőre a kkv-hitelezéssel.
Az MNB összesen 80 millió forint bírság megfizetésére és a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezte a Raiffeisen Bankot a tőkeszámítási, kockázatkezelési, informatikai, a pénzmosás elleni, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységet érintő egyes hiányosságok miatt. A feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot, s nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését - olvasható az MNB közleményében.
Az átutalás lehet az új kártyás fizetés és a készpénz egyben, legalább is hosszú távon. Persze a plasztik és a készpénz sem fog eltűnni a boltokból még jó pár éven keresztül, de úgy tűnik, hogy az ezeket leváltani képes azonnali átutalási rendszer bevezetésében Magyarország élen jár majd. Ez azt jelenti, hogy 2019 második felében jó eséllyel már az év minden napján, 0-24 órában bármikor pár másodperc alatt pénzt küldhetünk majd egymásnak. A rendszert úgy alakítják ki, hogy a bankok és fintech cégek könnyen fejlesszenek rá akár bolti, akár személyek közötti fizetési megoldásokat, illetve mobilra vagy e-mail címre is lehet majd vele utalni. A több milliárdos infrastruktúra-projektet részben közpénzből, a banki oldalon pedig saját forrásból finanszírozzák. De az MNB elvárása az, hogy a milliárdos költségből a bankok semmit ne terheljenek át az ügyfelekre a díjakon keresztül. Az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatójával, Bartha Lajossal, és Varga Lóránt főosztályvezetővel beszélgettünk.
Gyakorlatilag az állampapírok iránti keresletnek köszönhető, hogy a magyar háztartások értékpapírokban lévő megtakarításai nem csökkentek idén. Januártól októberig az állampapírok összesített tranzakciója közelíti a 800 milliárd forintot, miközben a befektetési jegyek és a részvények csúnyán lemaradtak a versenyben. A bankbetéteket az agrártámogatások hizlalják, októberben közel 100 milliárdos, az eltelt 10 hónapban pedig 42 milliárd forintos pluszt mutatnak.
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) jóváhagyta az azonnali fizetési szolgáltatás működési modelljét, ezzel megkezdődhet a magyar pénzügyi infrastruktúra egyik legjelentősebb középtávú fejlesztése - olvasható az MNB közleményében.
A jegybank idén több mint 2 milliárd forint bírságot szabott ki jogosulatlan pénzügyi szolgáltatókra, s több olyan piacfelügyeleti eljárást is lefolytatott, ahol még a károkozás előtt sikerült megakadályozni az engedély nélküli betétgyűjtést - áll az MNB közleményében.
Több hitelintézet egyelőre még nem teljesíti maradéktalanul a fogyatékos személyeknek a pénzügyi szolgáltatások egyenlő esélyű elérésére vonatkozó előírásokat, noha erre októbertől jogszabály kötelezi őket - derült ki az MNB felméréséből. A jegybank a közeljövőben fogyasztóvédelmi vizsgálatokkal, s a piaci szereplőknek szóló ajánlás kibocsátásával csökkenti az e téren még meglévő fogyasztóvédelmi kockázatokat - írja az MNB sajtóközleményében.
Jövőre mintegy 400 milliárd forinttal lehetnek alacsonyabbak a költségvetés adósságszolgálati kiadásai az MNB lépéseinek köszönhetően - mondta Matolcsy György egy hétfői parlamenti meghallgatáson. A jegybankelnök kiemelte, hogy a jövőben is fenn kívánják tartani a laza monetáris kondíciókat, ugyanakkor fontos a forintárfolyam stabilitása.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a magyar gazdaságban érvényesülő tényleges inflációs nyomás nagyobb annál, amilyenre a teljes kosárra számolt fogyasztói árindexből következtetni lehetne, és emiatt az infláció 2018-ra várhatóan eléri a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi célszintjét.
A hazánkban beinduló bérnövekedés keresleti oldalon támaszt ad a gazdaságnak, miközben kínálati oldalon a küszöbön álló negyedik ipari forradalom kihívásainak megfelelő új technológiák gyorsabb átvételét és a termelés tőkeintenzitásának növekedését segítheti - olvasható az MNB pénteken kiadott Növekedési jelentésében. A jegybank szerint a gazdaságnak a jövőben nagyobb mértékben kell támaszkodnia a költségvetési élénkítésre, mivel a monetáris politika a nulla kamatok korában már nem tud tovább élénkíteni.
Szeptember végéig közel 60 ezer késedelembe esett jelzáloghitelessel történt meg a kapcsolatfelvétel, s indulhatott meg a fizetőképesség helyreállítását célzó megoldáskeresési folyamat. A pénzügyi intézmények az elérhetetlen ügyfelek felkeresését újból megkísérlik, az együttműködő adósok számára pedig személyre szabott ajánlatokat dolgoznak ki - írja az MNB sajtóközleményében.
December elejéig a Növekedési Hitelprogram (NHP) harmadik szakaszában összesen 356 milliárd forint összegű szerződést kötöttek a hitelintézetek, melyből az elmúlt egy hónapban 46 milliárd forintra kötöttek szerződést - derült ki az MNB legfrissebb közleményéből.
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a Hársfa Gold Szolgáltató Kft.-nek és a Széfbank Kft.-nek, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött - így különösen letéti- és széfszolgáltatási - tevékenységet végezzenek. Az MNB piacfelügyeleti eljárásokat folytat a társaságoknál - áll a felügyelet sajtóközleményében.
Még egy évig, 2017. december 31-ig marad törvényes fizetőeszköz a régi, vagyis a 2015 előtt gyártott húszezres bankjegy - derül ki az MNB közleményéből. A lépést elég nyakatekert logikával magyarázzák, és az eredeti közlemény szövegét csak minimum négyes szintű, tapasztalt bikkfanyelv-értelmezőknek ajánljuk.
Ismeretlen csalók hamis tartalmú elektronikus leveleket küldtek ki, megtévesztésként az MNB nevében, s így próbálnak magyar magánszemélyektől személyes adatokat, illetve pénzt kicsalni - áll az MNB közleményében.
Ismét meglepte a szakértőket kedden a Monetáris Tanács azzal, hogy módosított a kamatkondíciókon, amivel gyakorlatilag a kamatfolyosó felső széle mostantól egyben az irányadó kamat lesz. Ugyanakkor ha kicsit visszalapozunk a jegybanki nyilatkozatokban, akkor egyáltalán nem újdonság a törekvés, arra utalhat, hogy a többéves céljuk felé tettek egy újabb lépést.