Gerhardt Ferenc szerint a készpénzkímélő megoldásokat alkalmazók terheinek csökkenése segíti e megoldások elterjedését, ezért a jegybankban ezen dolgoznak, erre állandóan figyelnek a különböző szabályok, rendszerek létrehozásakor, támogatásakor. A GIRO Zrt. fejlesztése is a pénzforgalom költségeinek mérséklését célozza.
A londoni elemzők is igencsak meglepődtek azon, hogy a magyar jegybank a vártnál nagyobb, 20 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Többen is úgy értékelik a lépést, hogy a Monetáris Tanács zárásként még "durrantott" egy nagyot. Ezek fényében szerintük már nem váratlan, hogy a Matolcsy György vezette tanács bejelentette a kamatcsökkentési ciklus végét. Abban is egyetértenek, hogy 2015 végéig nem maradhat ezen az alacsony szinten az alapkamat, jövő év második felében emelésre kényszerülhet a jegybank.
Minden elemző meglepődött azon, hogy a Magyar Nemzeti Bank 20 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Matolcsy György jegybankelnök sajtótájékoztatóján az is eldőlt, hogy vége a kamatcsökkentési ciklusnak. Az elemzők azonban megkérdőjelezik a jegybank azon tervét, miszerint 2015 végéig a jelenlegi 2,1%-on maradna az alapkamat.
Az elmúlt 2 évi folyamatos kamatcsökkentési ciklussal az alapkamat elért arra a szintre, ami mind az inflációs célkövetés logikája, mind a reálgazdasági élénkítés szempontjából megfelelő - ezzel indokolta azt az MNB, hogy a mai, vártnál nagyobb (20 bázispontos) kamatvágást követően befejezte a vágási ciklust. Matolcsy György MNB-elnök jelzése szerint tartósan alacsony kamatlábra rendezkedtek be, ami szavai szerint azt jelenti, hogy legalább 2015 végéig szeretnék a most beállított 2,1%-os szinten tartani az alapkamatot. Persze nem zárkóznak el attól, hogy a közép távú inflációs célt elsődlegesen szem előtt tartva változtassanak a kamaton. Megjegyzése szerint a monetáris tanács ma sem volt egységes a kamatdöntésnél. A testület abban érdekelt, hogy a 4% feletti GDP-növekedést és a 4% alatti munkanélküliségi rátát célzó kormányzati gazdaságpolitikát támogassa. Matolcsy külön méltatta annak a 4 monetáris tanácstagnak a szerepét a sikeres kamatcsökkentési sorozatban, akik 2012 augusztusában, leszavazva az MNB akkori vezetését, bátor módon nekiálltak vagdosni a kamatot.
Fontosabb részletek
A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az alapkamat elért arra a szintre, ami már garantálja az inflációs céljuk középtávú elérését. Amennyiben a makrogazdasági kilátások engedik, akkor a jegybank hosszan fenn kívánja tartani a laza monetáris kondíciókat. Az alábbiakban a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának indoklását közöljük.
A Netrisk (Biztosítási Alkusz Zrt. ) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampánya során, ezért a hivatal 50 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást - tudatta a GVH közleményben.
Ma délután 3 órakor Matolcsy György MNB-elnök, Balog Ádám alelnökkel és Bártfai-Mager Andrea külső taggal rendkívüli sajtótájékoztatót tart "Iránymutatás az MNB kamatdöntéseihez" címmel. A Portfolio a helyszínről tudósít.
A történelmi mélységbe süllyedt hazai infláció és a rendkívül kedvező magyar pénz- és tőkepiaci környezet mellett, de fokozott geopolitikai kockázatok kíséretében ma nem 10, hanem 20 bázisponttal 2,1%-ra vágta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A piaci várakozásoknál nagyobb vágással sorozatban már a 24. egymást követő hónapban mérséklődött az alapkamat. A vártnál nagyobb kamatvágás fényében az már nem váratlan, hogy a jegybank sajtótájékoztatót tart Matolcsy György vezetésével, a jövőbeni kamatdöntések szempontjából az esemény rendkívüli jelentőséggel bír.
Itthon a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése lesz a hét eseménye, ami kapcsán a befektetők újabb 10 bázispontos kamatvágásra számítanak. Külföldön pedig csak a hét második fele lesz érdekes, amikor is megérkeznek a legfrissebb eurózónás konjunktúramutatók és a második negyedéves brit GDP.
Az MNB holnap, azaz kedden még biztosan vág 10 bázispontot az alapkamaton 2,2 százalékra, de utána már csak legfeljebb néhány hasonló lépés következhet az előttünk álló hónapokban mind külső, mind hazai okok miatt - ez a kép rajzolódik ki a Portfolio friss elemzői konszenzusából. A szakértők szerint az "idő előtti" amerikai kamatemelés, illetve a magyar infláció újbóli élénkülése jelenti a két legfőbb kockázatot arra, hogy a vágási sorozat befejezése után az MNB az ígéretének megfelelően valóban sokáig rendkívül alacsonyan tudja-e tartani az alapkamatot. Több elemző is elismerte azonban, hogy ha az eurózóna gazdasága továbbra is "bukdácsol", akkor az EKB további lazító lépései miatt az MNB kamatvágási mozgástere akár még tágulhat is.
Az idei költségvetési hiánnyal nincs gond, azonban az államadósság csökkentését komoly kockázatok övezik - ez a fő üzenete a Magyar Nemzeti Bank ezen a héten megjelent költségvetési elemzésének, mely a 2014 első féléves államháztartási teljesítményt értékeli. A jegybank szakértőinek anyaga alapján arra következtethetünk, hogy a kormány valójában az államadósság csökkentése miatt tett a héten óvintézkedést, vagyis zárolt 110 milliárd forintot.
Hamarosan akár teljes készpénzcsere indulhat el a Magyar Nemzeti Bank vezetésével, legalább is a szakmai berkekben felröppent hírt több kereskedelmi banki forrás is megerősítette a HVG-nek. A lap szerint utoljára az 1990-es években került sor hasonlóra, akkor 7 évre és közel három milliárd forintra volt ehhez szükség.
A panaszkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt 30 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az MNB a problémás követelések behajtásával foglalkozó Dunacorp Faktorház Zrt.-re és szeptember 1-jéig kötelezte a feltárt hibák megszüntetésére. Kirívó problémát jelentett, hogy a társaság nem őrizte meg és nem archiválta a fogyasztók telefonos panaszait, csorbítva ezzel jogukat a problémák feltárására - tudatta az MNB közleményében.
Immár hatályos a jegybank határozata, amellyel visszavonta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet működési engedélyét. Mindez megnyitja az utat a takarék felszámolása és a betétesek kártalanítása előtt - közölte az MNB.
A devizahitelek forintosítása nagy megkönnyebbülést, így lakossági fogyasztásélénkülést hozhat, és megnyithatja az utat a forint fokozatos gyengülése előtt, de egyúttal számos kockázattal is jár - mutat rá terjedelmes elemzésében a Goldman Sachs londoni elemzője. Magdalena Polan arra számít, hogy a tisztességtelen banki magatartás miatti visszafizetések már eleve tetemes veszteséget okoznak majd a bankoknak, amelyet növelhet, hogy várakozása szerint valamelyest a piaci árfolyam alatt történik majd meg a forintosítás. A veszteségek miatt egyes bankok elhagyhatják a magyar piacot, mások hitelezését pedig tartósan hátráltathatja az elszenvedett veszteség és az emiatti új üzemmód. Az elemző szerint ha az MNB egyszerre adna oda a bankoknak 12 milliárd eurót "készpénzben" a devizatartalékából, még akkor sem csökkenne túlságosan alacsonyra a tartalékszintje, de várakozása szerint mégsem ezt lépi meg a jegybank. A formálódó devizahiteles csomag összességében alátámasztja a Goldman Sachs azon várakozását, hogy a forint hosszabb távon gyengülni fog, de az elemző csak azután változtat majd előrejelzésén a gyengébb forint irányába, ha túlleszünk a forintosításon.
A háztartási szektor pénzügyi megtakarításának szerkezete az elmúlt két év során jelentős átalakuláson ment keresztül. Az elmúlt időszakban több cikk is született a témában, ugyanakkor elemzésünk célja elsősorban az, hogy a stilizált tények mellett a folyamatok mélyebb összefüggéseire is felhívjuk a figyelmet. A lakossági megtakarításokat tekintve az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a lakosság egyre inkább az értékpapír típusú megtakarítások felé fordult. Az értékpapír-vásárlás forrását kezdetben csupán az új megtakarítások jelentették, később azonban a háztartások már a korábban felhalmozott bankbetét megtakarításaiból is állampapírt és befektetési jegyet vásároltak. A lakossági viselkedés megváltozása mögött elsősorban az állampapírok és befektetési jegyek bankbetéteket meghaladó jövedelmezősége állhat. A lakosság portfólióátrendezése a magánszektor fokozatos hitelleépítése - és a visszafogott hitelkereslet - miatt nem okoz feszültségeket a bankok mérlegében. 2013 során a háztartások készpénz-megtakarításai is jelentős mértékben bővültek, amiben a historikus mélypontjára csökkenő inflációnak, az ezzel párhuzamosan mérséklődő kamatoknak, az emelkedő kiskereskedelmi forgalomnak, valamint a tranzakciós illetéknek is szerepe lehetett. A lakossági portfólióátrendeződés hatására a lakosság tulajdonában lévő értékpapírok állománya hamarosan meghaladhatja a bankbetétek nagyságát.
Az elmúlt hónapokban igen intenzív állampapír kibocsátás megtette a hatását: az év végi ötéves mélypontról hároméves csúcsra emelkedett a magyar állam jegybanknál tartott betétállománya - derül ki az MNB ma közzétett júniusi statisztikai mérlegéből. Éppen ezzel összefüggésben nyilatkozott a múlt héten portálunknak Borbély László András, hogy a felfutott pénztartalékok és az év végi adósságráta leszorítása érdekében elkezdik visszafogni az állampapír kibocsátásokat.
Korábbi hasonló intézkedései után újabb 71,75 millió forint bírságot szabott ki az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) 10 pénzügyi szervezetre, amelyek jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztókat terhelő díjakat és költségeket. Ugyanakkor 10 intézmény esetében a vizsgált időszakban vagy nem történt díjemelés, vagy annak végrehajtási módja megfelelt a hatályos jogszabályi előírásoknak. A márciusban megbüntetett piaci szereplők eddig közel 3,12 milliárd forint jogsértően elvont díjat fizettek vissza mintegy nyolcszázezer magyarországi fogyasztónak - derül ki az MNB közleményéből.
A következő hónapokban még láthatunk negatív inflációs indexeket, de ez nem nevezhető deflációnak, az év végétől ismét gyorsulhat az infláció, majd jövő nyártól kerülhet összhangba a 3%-os inflációs céllal - vázolta a jegybank inflációs előrejelzését a Napi Gazdaságnak adott interjúban Balog Ádám. Az MNB alelnöke egyúttal jelezte, hogy ilyen inflációs pálya mellett az alapkamatban "még egy-két csökkentésre van mód". A devizahiteles mentőcsomag várható banki veszteségére korábban 600-900 milliárdos becslést adott az MNB, azóta a frissített számítások szerint legalább 700, de legfeljebb 900 milliárd forintos lehet a csomag hatása (kedvezményes árfolyamon forintosítás nélkül). Az alelnök szerint az egyszeri forintosítás kérdésével nagyon óvatosan kell bánni, de mivel magas a jegybank devizatartaléka, így tudja segíteni a folyamatot. Hangsúlyozta azonban, hogy az összes érintett hitel forintosítását nem képes az MNB megoldani.
A banki díjak és költségek megrendszabályozására készül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt követően, hogy az egyoldalú kamatemelések gondját levette az ügyfelek válláról a július elején megszavazott devizahiteles-mentőcsomag, az átlátható kamatozás megteremtését követően egy éven belül elkészülhet a jegybanki koncepció a könnyen összehasonlítható számlacsomagokról, szükség esetén pedig jogszabály-módosítást is kezdeményez az intézmény - írja a Magyar Nemzet szombati számában.
A nyomásgyakorlás válogatott formáival helyezkednek Európa vezetői.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Folytatódnak a harcok.
Ukrajna a lehető leggyorsabban szeretné megvalósítani a békét.
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
