A hét számunkra legmaradandóbb eseménye kedden lehet, amikor is a Magyar Nemzeti Bank vélhetően tovább merészkedik a kamatvágásokkal. Az általunk megkérdezett elemzők mind azt gondolják, hogy vékony jégen táncol a jegybank és ezért már csak 10 bázispontos vágás jöhet szóba.
Rossz helyen keresgélnek a piaci szereplők, amikor különböző forintárfolyam-küszöbökre helyezik a hangsúlyt annak előrejelzéséhez, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mikor állítja le enyhítési ciklusát, mikor hajt végre intervenciót és mikor emeli alapkamatát - állapította meg a Morgan Stanley londoni közgazdászai pénteken kiadott elemzésében, miután Budapesten tett látogatást.
Miközben a fő inflációs index 0 százalékra süllyedt januárban, az MNB inflációs alapmutatói emelkedést mutatnak. Az adószűrt maginfláció 1,6 százalékra emelkedett a decemberi 1,1 százalék után.
A Magyar Nemzeti Bank az első öt évben, évi kétmilliárd forinttal, egy nagyszabású közgondolkodási programot indít, amelynek középpontjában a művelődés, az oktatás, a tudomány támogatása és fejlesztése áll.
A Portfolio.hu által megkérdezett piaci szakértők többsége arra számít, még ha nem is feltétlenül értenek egyet ezzel, hogy a forintgyengülés ellenére tovább folytatja jövő kedden a kamatcsökkentést az MNB, de az eddiginél is kisebb mértékű, 10 bázispontos vágás mellett dönt majd. Sokan úgy vélik, vékony jégen táncol a jegybank, fokozott óvatosságra van szükség, és annak jelzésére, hogy a kamatcsökkentés hamarosan véget érhet. Ez nyugtathatná meg a forintpiacot.
Cinkotai János, az MNB monetáris tanácsának külső tagja cáfolta a lemondásáról szóló híreket, és azt mondta a Napi Gazdaságnak, 2017-ig biztos marad a testületben.
"A 3 százalékos inflációs cél közelébe csökkentek az inflációs várakozások" és "olyan környezetben, amikor a gazdaság potenciálja alatt teljesít és az inflációs nyomás is mérsékelt, az árstabilitás középtávú elérése a reálgazdaságot támogató monetáris kondíciókat igényel" - többek között ezeket mondta a Világgazdaságnak adott mai interjúban Palotai Dániel.
A kelet-európai régió gyenge pontjaival foglalkozik a Reuters. Friss cikkében eddig nem hallott kifejezést használt, a "rázós hatok"-at a korábbi "törékeny ötök" után.
Az MNB a hivatalos adatközlés napján 11 órakor publikálni fogja a saját inflációs alapmutatóit, és ezt kiegészíti egy rövid szöveges elemzéssel - jelentette be Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója.
Az adósság elleni harc jegyében ötéves mélypontra apasztott tavaly december végi szintről jelentősen emelkedtek január végére a magyar állam pénzügyi tartalékai - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma reggel közzétett előzetes statisztikai mérlegéből.
Ma volt a monetáris tanács hagyományos, havi egyszeri nem kamatmeghatározó ülése. Bár a piaci helyzet az utóbbi hónapokhoz viszonyítva sokkal izgalmasabb, a turbulens árfolyammozgások sem ösztönözték a tanácsot a szokásostól eltérő közlemény kiadására.
Kovács Erikát nevezte ki a jegybank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület elnökévé a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az új vezető jelentős bank- és tőkepiaci szakjogászi tapasztalattal rendelkezik - közölte a jegybank. A testület a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók közötti szerződéses jogvitákban dönt.
Rendkívüli éven van túl a hazai megtakarítási piac, a lakosság az egyre alacsonyabb kamatkörnyezetben - többek között betétekből - értékpapírokba mozgatta át a vagyonának egy részét. Igaz, decemberben a betétek az értékpapírokkal kéz a kézben tudtak emelkedni a tőkebeáramlás hatására, azonban éves szinten a betétek állománya 10%-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan az állampapírok és befektetési alapok vagyona 1712 milliárd forinttal, vagyonarányosan 60 és 43 százalékkal nőtt. Rövid távon a betétek piacvesztése folytatódhat, mert az átlagos betéti kamatok 2,5 százalék alá estek, amelynél már a befektetők is erősen gondolkodóba esnek, a bankok pedig most sincsenek rászorulva forintforrás agresszív gyűjtésére.
Több, nyugtalanságra okot adó tényező is meghúzódhat a forint mai mozgása mögött, amelyeket piaci szereplőktől hallott a Portfolio.hu. Eközben azonban többen is megjegyezték, hogy a mai mozgás nagyon alacsony likviditás mellett következett be (ami fel is nagyíthatta a kilengés mértékét).
Ahogy kicsit is szépíteni tudott a forint a hét második felében, rögtön kiárazták a befektetők az egyébként sem túl intenzív MNB kamatemeléseket az előttünk álló hónapokra. Ez persze nem jelenti azt, hogy az esetleges monetáris szigorítás nem kerülhet majd napirendre, de ahhoz valószínűleg még az ezen a héten látottnál is jóval nagyobb piaci feszültség lenne az "előfeltétel". Közben viszont az továbbra sem zárható ki, hogy ha kicsit nyugszanak a kedélyek, akkor az MNB halad tovább a kamatvágás útján.
A Magyar Nemzeti Bank Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelés igazgatósága elemző és döntés-előkészítő munkát végez a jegybank monetáris politikai eszköztárával, a devizatartalék méretével, illetve befektetési stratégiájával, és a bank kockázatkezelési tevékenységével kapcsolatban.
Visszafogott mértékben, 328 millió euróval 34,11 milliárd euróra emelkedtek az előzetes január végi adatok alapján Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel a magyar Nemzeti Bank.
Túl gyakran módosul a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, ez pedig az MNB működésének instabilitását eredményezi - fogalmazza meg kritikáját az Európai Központi Bank most megjelent szakvéleményében, melyben a legújabb jegybanktörvény-módosítást véleményezte. Azt javasolja egyúttal, hogy vezesse át a törvényen az EKB korábbi módosítási javaslatait.
A forint elmúlt hetekben látott esésében "a nemzetközi hatásokat azért sokkal fontosabbnak érzem most ebben a történetben, mint a magyar alapkamat elleni spekulációt" - többek között ezeket mondta az M1 ma reggeli adásában Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint "kétségtelen tény, hogy az alapkamat csökkentési folyamat egy olyan ponthoz közeg, amikor a befektetők már elgondolkoznak azon, hogy megéri-e kölcsönadni, vagy nem". Ezzel az MNB másfél éve folytatott kamatcsökkentési ciklusának befejezési lehetőségére utalt, igaz gyorsan hozzátette, hogy a kérdést majd a Monetáris Tanács hivatott eldönteni. A forint délelőtt részben a megálló kamatciklusra tett jelzésre, részben pedig az egyébként is javuló külpiacra tekintettel erősödhetett 309 körülről 307-ig az euróval szemben.