Alaposan felkavarta az állóvizet a magyar tőkepiacon ma az MNB. Egyrészt tartott egy rendkívüli érdeklődéssel kísért swap aukciót, másrészt valószínűleg ezzel áll összefüggésben az adósságkezelő államkötvény aukcióján jelentkezett extrém kereslet, illetve a forint gyengülése is.
A napokban derült fény arra, hogy külföldön nyit irodákat a Magyar Nemzeti Bank, a jegybank a honlapján hirdette meg az irodavezetői, elemzői állásokat. A Portfolio megkeresésére a jegybank azt közölte, hogy az MNB már korábban is fenntartott hét külföldi irodát, több oka is van az irodanyitásnak.
Az idén is 3 százalék alatt marad a GDP-arányos költségvetési hiány, a gazdaság gyorsul, a foglalkoztatás pedig a korábban vártnál is gyorsabban bővül - az elmúlt hónapok kedvező gazdasági adatai érezhetően optimistává tették a jegybanki szakértőket is a magyar gazdaság rövid távú pályáját illetően. Az infláció csak az év utolsó negyedében bukik fel a negatív tartományból.
A Magyar Nemzeti Bank keddi döntésével újabb 10 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A Bank of America Merrill Lynch londoni közgazdásza szerint elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy nyáron 1,8%-ra csökken az irányadó ráta a mostani 2,3%-ról.
Újabb tíz bázisponttal mérsékelte irányadó rátáját mai ülésén a monetáris tanács. Így holnaptól már csak 2,3%-os az alapkamat.
A növekedési kilátásokat felfelé, az inflációs prognózist pedig lefelé módosította a Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb inflációs jelentésében.
Sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja - olvasható a Monetáris Tanács kamatdöntést követően kiadott állásfoglalásában. Valóban bejött a várakozás, hogy a jegybank inkább már a tartósan fennmaradó kamatszintnek ágyaz meg.
A délelőtti órák a várakozás jegyében teltek a forint piacán, a délutáni kamatcsökkentésre vártak a befektetők. Majd érkezett Moszkva bejelentése, ami felkavarta az állóvizet.
Magyarország pozitívan ítéli meg az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) stabilitáserősítő lépéseit, melyeknek célja a befektetők európai bankok iránti bizalmának a helyreállítása - ismertette Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.
A bankok megmentése a válság alatt rengeteg adófizetői pénzt vitt el, ezért egy uniós irányelvnek megfelelően Magyarországon is törvénybe foglalták, hogyan kell kezelni a bajba kerülő bankokat. A törvényjavaslatban rögzítik, ki és hogyan állja a költségeket: a tulajdonosok, a hitelezők és betétesek is kiveszik a részüket a bankmentés veszteségeiből, de más bankok befizetéseiből is jut a költségekre. Az úgynevezett szanálási alapba a bankoknak 127 milliárd forintot kell összedobniuk 10 év alatt, ebből az első évben 13 milliárdot kell előteremteniük. Azt is megtudhatjuk, az MNB milyen eszközöket vethet be a szanálási folyamatban. A felelősök felkutatása sem maradhat el. Mutatjuk a részleteket.
A közép távon is lassú gazdasági növekedés és a külföldi működőtőke vonzás képessége az a két fő téma, ami miatt a legtöbb aggodalmat tapasztalta minapi budapesti tájékozódó látogatásán Pasquale Diana. A Morgan Stanley londoni elemzője azonban összességében nem kapott annyi érvet, ami miatt most indokoltnak látná rontani a konszenzus felettinek számító idei (2,9%) és jövő évi (2,4%) magyar GDP-növekedésre vonatkozó várakozását. Matolcsy György magyar jegybankelnök minapi londoni jelzése mellett is arra számít a befektetési bank, hogy az MNB a harmadik negyedév során 2%-ig vágja a magyar alapkamatot, ami majd jövőre 3%-ig visszaemelkedhet, igaz fokozott esélyét látja annak is, hogy nem fog ennyit emelni a jegybank. Az elemző úgy érzékelte: a magyar döntéshozókat frusztrálja, hogy a hitelminősítők egyelőre nem akarnak javítani a besorolásunkon.
Az Európai Központi Bank lépései növelték a magyar jegybank mozgásterét - nyilatkozta a Reutersnek Balog Ádám. Az MNB alelnöke szerint a júniusi inflációs jelentésben az inflációs prognózist lejjebb, a növekedési előrejelzést feljebb húzhatják. Balog szerint deflációs veszély nincs Magyarországon, de a nagyon alacsony infláció aggasztó Európában is idehaza is. A laza monetáris politika még hosszan fennmarad. A forint a jegybanki nyilatkozatra kissé gyengült.
Az euroövezet jegybankárai körében már hónapok óta az egyik kiemelt téma a defláció esetleges kialakulása és annak veszélyei az övezet gazdaságaira. A KSH adatközlése szerint Magyarországon éves összevetésben áprilisban és májusban is 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A rendszerváltozás utáni gazdaságtörténetünkben ez idáig egyedül álló adatok hatására, az elmúlt hetekben a hazai folyamatok kapcsán is egyre több elemzés taglalta a defláció kialakulásának esélyeit. Az MNB két szakértője, Soós Gábor Dániel és Hajnal Mihály alábbi írásának célja, hogy a jegybank makro szintű és dezaggregáltabb elemzéseire alapozva megvizsgálják, hogy valóban közel állunk-e a defláció és a vele együtt járó negatív hatások kialakulásához. Megállapítható, hogy az aktuális hazai folyamatok egyelőre nem utalnak deflációs veszély kialakulására.
Bár májusban volt egy nagyobb devizakötvény lejárat, de az állam pénztartalékai mégis csaknem hároméves csúcsra futottak - derül ki a jegybank május végi mérlegéből. A statisztika azt a gazdaságpolitikai törekvést is újra megerősíti, hogy az állam szeretne minél inkább áttérni a forintalapú adósságfinanszírozásra. A kormány devizaalapú betétállományát ugyanis annyira leapasztották (közel 6 éves mélypontra), hogy az most alacsonyabb, mint amennyit ki kell majd fizetnünk egy júliusi devizakötvény lejárat idején.
A globális pénzügyi válság kezelését is nagyban segíthette volna a pénzügyi piacokon résztvevő felek egyértelmű azonosítása. A bankválság tovagyűrűző hatását is könnyebben lehetne megbecsülni egy a jelenleginél jobb azonosítási rendszerben. Ebben segíthet a LEI, egy nemzetek feletti azonosító szám alkalmazása - derül ki az MNB munkatársának, Fenyvesi Rékának a cikkéből.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének szerdai rendelete szerint a jegybank 10 000 forintos címletű ezüst emlékérmét bocsát ki, Spányi Béla megnevezéssel. A döntés értelmében az érméből 3000 darab készíthető.
Június 16-tól kibővíti az MNB a monetáris politikai eszköztárát azzal a céllal, hogy erősítse a belső forrásokból való finanszírozást. Az eszköztár részévé válik egy forint kamatcsere eszköz, amihez az első tendert június 26-án tartja a jegybank.
A Monetáris Tanács a Növekedési hitelprogram harmadik pillérét adó devizaswap-tenderek megszüntetéséről döntött. Az indoklás, hogy Magyarország külső sérülékenysége mérséklődött és a piaci kondíciók kedvezőek lettek.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Trump nagyon ki akar egyezni a húszikkal.
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
