Finnország védelmi minisztériuma jövő év elején jóváhagyja 323 millió dollár (126 milliárd forint) értékű rakéták és fegyverzet megvásárlását az Egyesült Államoktól - közölte kedden Iikka Marttila, a finn védelmi tárca kormánytanácsosa.
Oroszország északi létesítményei stratégiai kihívást jelent a NATO számára, a katonai tömbnek ezért, Kanada személyében szüksége van egy megbízható szövetségesre az északi sarkvidéken - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kanadai látogatása végére érve pénteken, Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján.
Törökország augusztusban egyeztetést tart Svédországgal és Finnországgal a két ország NATO-csatlakozási folyamatáról, és a tanácskozás eredményétől teszi függővé a katonai szövetség bővítésének jóváhagyását - jelentette be a török külügyminiszter csütörtökön.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn kijelentette, befagyasztja Svédország és Finnország NATO-tagsági kérelmét, amennyiben nem teszik meg azokat a „terrorizmusellenes” intézkedéseket, amelyekben a múlt hónapban megállapodtak – írja a Reuters.
A 30 NATO-tagország aláírta Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét, és a két ország tagsági kérelmét jóváhagyásra továbbította a tagállami parlamenteknek – írja a Guardian.
Törökország aggályai jogosak a svéd és a finn NATO-csatlakozással kapcsolatban, a csatlakozási folyamatban figyelembe kell venni valamennyi szövetségesünk nemzetbiztonsági álláspontját - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának belengetett vétójával Törökország nemcsak azt érheti el, hogy a két észak-európai ország valamilyen módon fellépjen általa terroristáknak tartott kurd személyekkel szemben, hanem jelentős engedményeket csikarhat ki Washingtontól a vadászgépflottájának korszerűsítése terén is. A vétóval való fenyegetőzés egyben a török közvéleménynek is szól, mivel így Erdogan a nemzeti érdekeket határozottan képviselő államférfi képében tündökölhet. Márpedig a jövő nyári választások előtt az államfőnek igencsak szüksége van szavazóbázisának növelésére, miután a súlyos gazdasági, pénzügyi válság miatt az utóbbi időben megcsappant a támogatottsága.
Jelentős fordulat készül az európai biztonságpolitikában: az eddig katonailag szigorúan semleges Svédország és Finnország Oroszország ukrajnai háborúja miatt szerdán hivatalosan is beadta NATO-csatlakozási kérvényét. Azonban, hogy valóban tudnak-e csatlakozni az észak-atlanti katonai szövetséghez, kérdéses, ahhoz ugyanis mind a 30 jelenlegi tag egyhangú hozzájárulása szükséges, Törökország pedig egyelőre ellenzi a két ország belépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal vádolta meg a két országot, hogy kurd és gülenista terroristáknak ad otthont. Bár egyelőre úgy fest, a török elnök köti az ebet a karóhoz, a NATO-ban arra számítanak, megfelelő ellentételezésért cserébe Erdogan végül beadja a derekát.
Putyin szerint Svédország és Finnország NATO-csatlakozása "reakciót fog követelni" - számolt be a Sky News. A brit portál szerint a Kreml vezetője nem volt annyira agresszív, mint azt várni lehetett volna.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójának, illetve Finnország és Svédország NATO-csatlakozási törekvésének megítélése tovább mélyítette az ellentétet Horvátország két legfőbb közjogi méltósága, az államfő és a miniszterelnök között. Zoran Milanovic államfő az utóbbi hetekben ismétlődően leszögezte, hogy addig nem támogatja a finn és svéd NATO-csatlakozást, amíg nem kerül sor Bosznia-Hercegovina választási rendszerének reformjára, amely rendezné a helyi horvátok kifogásait. Egyben azt is közölte: hazaárulónak tartja majd azokat a horvát képviselőket, akik megszavazzák a NATO-bővítés ratifikálását. Hazaárulással vádolja a kormányfőt is, mivel szerinte Andrej Plenkovic nem tesz meg mindent a boszniai horvátok érdekében a választási reform ügyében. A miniszterelnök pedig arra tett utalást, hogy a NATO-bővítést ellenző Milanovic orosz ügynök lehet.
Oroszország figyelmeztetett, hogy válasza Finnország és Svédország NATO-csatlakozására attól függ majd, hogy a szövetség milyen infrastruktúrát telepít a két országba - jelentette az orosz RIA a brit Sky News szerint.
Értesülések szerint Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök csütörtök délelőtt 9 órakor jelentheti be közösen, hogy kérik országuk felvételét a NATO-ba.
Ausztria ismét teljes körűen együttműködik a NATO-val a Partnerség a Békéért program keretében, miután Törökország feladta Béccsel szembeni ellenvetéseit - közölte kedden az osztrák külügyminisztérium az APA hírügynökséggel.
Zoran Milanovic horvát államfő kedden bejelentette, hogy amennyiben alkalma lesz rá, megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, ha addig nem születik megoldás a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjára - közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).
Heteken belül bejelentheti Svédország, hogy Finnországgal együtt csatlakozni kíván a NATO-hoz. A kormányzó szociáldemokraták hagyományos semlegességi politikáját Oroszország Ukrajna elleni inváziója írta felül. A NATO számára jelentős nyereség lenne a stratégiailag kiemelten fontos fekvésű Svédország csatlakozása, miután a skandináv ország fejlett – többek között a Gripen vadászgépeket gyártó – hadi iparral rendelkezik, valamint hadseregének modernizációs szintje számos NATO-tagállam mutatóit is felülmúlja.
Akár már áprilisban megszavazhatja a finn parlament, hogy az Oroszországgal határos észak-európai ország kérje felvételét a NATO-ba. Könnyen előfordulhat azonban, hogy Finnország csak az év végén válhat NATO-taggá, miután a csatlakozási eljárás hónapokat vehet igénybe. Továbbá az sem a gyors NATO-belépést valószínűsíti, hogy a finnek felvételére várhatóan a szintén NATO-tagságot fontolgató Svédországgal együtt kerül sor, amelynek kormányzó pártja leghamarabb csak május közepére hoz döntést a kérdésben. Miután a felvételi eljárás megindítása és a tényleges NATO-taggá válás között hónapok telhetnek el, már feltehetően folynak arról háttéregyeztetések, hogy a NATO milyen biztonsági garanciákat tud nyújtani ebben az átmeneti időszakban – amikor még nem érvényesíthető a katonai szövetség kollektív védelemre vonatkozó elve – Finnország, illetve Svédország számára Oroszországgal szemben. A Kreml ugyanis az utóbbi hónapokban többször is kifejezte, hogy következményeket vonna maga után a két észak-európai ország NATO-csatlakozása.
Svédország és Finnország esetleges csatlakozása a NATO-hoz nem hozna stabilitást Európának – jelentette ki a Kreml szóvivője a Reuters beszámolója szerint.