A piaci várakozásoknál jobb, 309 millió eurós adózás utáni nyereségről számolt be a Deutsche Bank a harmadik negyedévre. A nyereségesség helyreállítását célzó szerkezátalakítás még javában zajlik a banknál, de a menedzsment szerint a munka dandárjával idén év végéig végeznek.
A mai nap során javarészt estek az ázsiai tőzsdék, a befektetők leginkább a növekvő koronavírus-esetszámokra és a késlekedő amerikai stimulusra koncentráltak, de a kínai 14. öt éves terv meghiredésére is figyelni fognak a következő napokban. A tegnapi, a járványhelyzet fokozódásának betudható csúnya esés után ma mérsékelten nyitottak az európai tőzsdék, a kereskedés késődélelőtti óráiban azonban jelentősen romlott a befektetői hangulat, a legtöbb ország indexe negatív tartományban mozgott. A koradélutáni órákra bár átmenetileg mérséklődött a rossz hangulat, a kereskedés vége felé közeledve ismét egyre több ország tőzsdéje került át negatív tartományba, több vezető börze is 1 százalékos mínusz alatt zárt. Tegnap október legnagyobb esését produkálta az amerikai Dow Index, ma a tegnapi záróérték körül nyitottak a vezető amerikai börzék. Ok lehet az optimizmusra a vakcinagyártó AstraZenecával kapcsolatos fejlemény, az ellenszer elméletileg idős és fiatal személyeket is egyaránt véd.
Megszólalt Mark Mobius, a neves befektető a CNBC „Squawk Box Europe” műsorában kedden. A Mobius Capital Partner alapítója elmondta, hogy a jövő keddi amerikai választások „nagy hatással lehetnek a piacokra” és akár komoly esések is következhetnek. A befektető figyelmeztetett, hogy az S&P 500 indexben egy dupla csúcs alakzat formálódik, amely alapvetően egy negatív jelnek tekinthető a részvénypiac szempontjából.
Nem mostanában fog visszatérni a légiközlekedés iránti igény a koronavírus előtti időkhöz, jövőre arra számítanak a Lufthansánál, hogy a pandémia előtti utasszám felét fogják elérni, számolt be egy vezetőségi tag a Reutersnak.
Az amerikai elnökválasztás véghajrájában vagyunk, a választásokig már csak valamivel több, mint egy hét van hátra. Az indexeknek a hétfői esések után nagy emelkedést kell mutatniuk a statisztika szerint, melyet a CFRA Research tett közzé. Arra jutottak, hogy 1944-ig visszamenőleg vizsgálva,hogy az elnökválasztást megelőzői 8 naptári napon az S&P 500 19-ből 17szer emelkedett, így statisztikailag majdnem 90 százalék esély van arra, hogy emelkedést látunk az előttünk álló időszakban. A kutatás szerint 1928 óta 87 százalékban a hivatalban lévő elnök nyert, ha az S&P 500 a választást megelőző 3 hónapban pozitív hozamot ért el, és jelenleg pozitív tartományban tartózkodunk.
Fenntartható növekedés, hatékonyság, tőzsdeképesség: olyan fogalmak, amelyek kéz a kézben járnak. A kérdés, hogy mely szektorok, mely vállalatok adhatják a növekedés motorját a jövőben. Igazából mindenkit ez érdekel: döntéshozóként hova érdemes kihelyezni a fejlesztési forrásokat, melyek a kulcsszektorok, honnan jön a gazdaság erősödése. Potenciális kibocsátóként összehasonlítási alapot teremthetnek ezek a vállalatok, mennyire erős valójában a piaci pozíció versenyképességi szempontból, lehet-e hatékonyabban csinálni az üzletet, hova érdemes beszállítóként/vevőként csatlakozni. Tudatos munkavállalóként olyan vállalathoz akar az ember csatlakozni, amelynek van jövője és stabil lábakon áll. Természetesen ezek a szempontok a nyilvános tőkepiacokon is elsődlegesek, hiszen ezek jelzik előre, mely cégekből lehetnek jó és tartalmas, sikeres befektetési sztorik –valójában ezek a tényezők adhatnak alapot a „tőzsdeképességre”. Ennek az összetett kérdésnek a megválaszolását adatelemzéssel érdemes kezdeni és kontextusba helyezni. A BÉT akvizíciós csapata ennek megfelelően megvizsgálta kvantitatív szempontból, mit mutat a hazai vállalati szektor, mi a helyzet a tőzsdeképesség terén.
A 4iG szeptemberben tett vételi ajánlatot az INNObyte Zrt. és leányvállalata, az Innoware Kft. többségi tulajdonának megszerzésére, amit a tulajdonosok el is fogadtak. Két hete megtörtént a részvény adásvételi szerződésének aláírása, ma pedig a GVH versenyfelügyeleti eljárását követően lezárult a tranzakció.
A héten több nagybank teszi közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését, ma a HSBC jelentett: a brit pénzintézet az elemzői várakozásoknál magasabb profitot tudott realizálni, illetve akár már idén is elkezdődhet az osztalékfizetés, amennyiben sikerül meggyőzniük a szabályozókat. A bank részvényei a gyorsjelentés után emelkedtek, jelenleg 6,4 százalék fölötti a plusz.
Nyakunkon az amerikai elnökválasztás, és bár egyelőre Biden győzelme tűnik valószínűbbnek, a végeredmény korántsem biztos, ez pedig jelentős bizonytalanságot szül a részvénypiacok számára is, hiszen jelentősen eltérnek egymástól azok a szektorok, amelyek Trump vagy Biden győzelme esetén igazán jól járnának (vagy adott esetben rosszul). A JPMorgan friss elemzéssel jött ki, amely amellett érvel, hogy valójában Trump győzelme lenne a leginkább kedvező a részvénypiacok számára - ez a narratíva viszont merőben eltér attól, amit a Wall Streettől hallottunk az elmúlt hetekben.
A tegnapi nap nagy esést hozott Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. A koronavírus járvány egyre súlyosabb, és a közeledő amerikai elnökválasztás is bizonytalanságot okoz a piacokon. A stimulus tekintetében sincs megállapodás, és ezzel kapcsolatban a piacok idegesen reagálnak a hírekre. A héten pörög fel a gyorsjelentési szezon, és tegnap tette közzé az eredményét az SAP. A szoftvercég menedzsmentje szerint 2023-ig nehézségekkel néznek szembe, melyre a cég árfolyama 22 százalék eséssel reagált. A gyorsjelentési szezonból sok kérdésre választ kaphatunk majd, de fennáll a veszélye, hogy végleg elveszik a V alakú recesszió esélye, és nagyobb esés bontakozik ki a tőzsdéken.
A héten számos nagyvállalat teszi közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését, ma a BP jelentett: az olajvállalat az elemzői várakozásokkal ellentétben profitot tudott realizálni. A vállalat részvényei a gyorsjelentés után emelkedtek a tőzsdenyitás első órájában.
Az idei év aztán biztosan nem szűkölködik a különböző meglepő és sokkoló események tekintetében, és ez nem volt másképpen a könyvelési botrányokat illetően sem. A legtöbbet természetesen a koronavírus-járványról és annak a gazdaságra és turizmusra gyakorolt hatásairól hallunk, de talán az elmúlt évek legzsúfoltabb naptárja volt az idei év a nagyobb vállalati svindlik tekintetében is. Elég csak a német Wirecardra gondolni, de talán a kínai Luckin Coffee neve is ismerős lehet sokaknak, míg a brit NMC Health és Finablr már valószínűleg kevésbé csenghet ismerősen a nagyközönség füle számára. Nyilván nem lehet teljesen egy kalap alá venni ezeket a cégeket, de közös elemük, hogy mindegyikük esetében az EY végezte a könyvvizsgálatot.
Ted Aronson, az AJO Partners vezetője úgy döntött, hogy bezárja alapját és inkább visszaadja a 10 milliárd dollárnyi kezelt vagyont a befektetőknek, a mostani piaci körülményekre hivatkozva. Hasonlót lépett hajdanán Warren Buffett is – írja a Business Insider.
Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, amely részben a koronavírusos esetszámok növekedésének tudható be, az USA-ban az elmúlt két nap rekord új esetszámokat jelentettek, de Franciaországban is csúcson járt a napi új fertőzöttek száma a hétvégén, a spanyolok pedig szükségállapotot hirdettek. Elsősorban a járványhelyzet romlásának betudhatóan csúnya esést láttunk ma az európai tőzsdéken, a DAX kifejezetten gyengén teljesített ma, amely részben magyarázható az SAP zuhanásával. A rossz nemzetközi hangulat Amerikára is átragadt, a nyitástól távodolodva pedig egyre csúnyább esést látunk a tengerentúli tőzsdéken is, a Dow a kereskedés egy szakaszában több mint 950 pontot veszített az értékéből, záráskor azonban már csak 650 pontos pontos esést mutatott.
Miért romlott el a hangulat a tőzsdéken?
Közel egy hét múlva, november 3-án tartják az elnökválasztást az Egyesült Államokban, a választás kimenetele egyelőre bizonytalan, mert bár a demokrata kihívó, Joe Biden előnye relatíve nagy, ha a reprezentatív közvélemény-kutatásokat nézzük, akkor november 3-án sima Joe Biden-győzelem jöhet, azonban sok múlik azon, hogyan szerepelnek a republikánusok és a demokraták a csatatér-államokban, és a rejtőzködő (Trump-)szavazók is megfordíthatják a küzdelmet. A piaci szereplők nagy része volatilis napokra számít a tőkepiacokon, sokan fedezékbe vonulhatnak, ennek is betudható a részvénypiaci esés.
Tovább romlott a járványhelyzet az Egyesült Államokban és Európában is, több országban újabb korlátozó intézkedéseket vezettek be. Az USA-ban és Franciaországban is új rekordszinten a napi új fertőzöttek száma, Spanyolországban vészhelyzetet hirdettek ki.
Továbbra is sok a bizonytalanság a következő körös amerikai gazdaságélénkítő csomaggal kapcsolatban, nem közeledett a demokraták és a republikánusok álláspontja, nagy valószínűséggel már csak az elnökválasztást követően jöhet megegyezés.
Folytatódik a Brexit-saga: továbbra sincs megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, ezért szerdáig Londonban marad Michel Barnier az EU főtárgyalója.
A hangulaton nem javít, hogy az egyik legnagyobb európai technológiai vállalat, az SAP 2023-ig kihívásokkal számol, és drámai átalakulást lát a piacán. A vállalat valamivel a várakozások alatt teljesített a harmadik negyedévben, és törölte a középtávú, marzsokra vonatkozó előrejelzését.
34,4 milliárd dollárt szeretne bevonni az Ant Group tőzsdei bevezetésén keresztül; a világtörténelem legnagyobb IPO-ja egyszerre a sanghaji és a hongkongi tőzsdén is megtörténik majd – írja a Reuters.
Az elmúlt évtizedekben két nagy aranypiaci rali is beazonosítható, az első az 1970-es években, a második pedig a 2000-es években zajlott, mindkettő közel egy évtizeden keresztül tartott, és elképesztő árfolyamemelkedéssel járt. Ha abból a két példából indulunk ki, akkor bőven van még tere az aranyár emelkedésének, amit többek között az alacsony kamatkörnyezet, a sok esetben negatív reálkamatok, az inflációs félelmek feléledése, valamint a politikai és geopolitikai feszültségek is támogatnak.
A Picodi elemzőcsapata összehasonlította az iPhone 12 Pro (128 GB) árát az átlagbérekkel különböző országokban, hogy kiderítsék hány napot is kell dolgozni az új Apple termékért világszerte.
Az elmúlt években jelentősen csökkent a nagy olajtársaságok nyereségessége, ami komoly fejfájást okoz a befektetőknek, de még ennél is jobban aggódnak, hogy mit hozhat a jövő ezen cégek számára. A profitok növelése és a szép osztalékhozam persze továbbra is fontos, de nem mindegy, hogy ezt milyen módon érik el a társaságok, akik előtt több kihívás is áll a következő időszakban. Egyrészt csökkenteniük kell a költségeiket, és a nagyobb nyereséggel járó forrásokra kell koncentrálniuk, miközben ezekből kell finanszírozniuk az energiaátmenethez kapcsolódó befektetéseiket.