A tartós kamatstop nem ösztönzi a változó kamatozású hitellel rendelkező ügyfeleket arra, hogy fix kamatozásúra cseréljék meglévő kölcsöneiket, a mechanizmus rászorultsági alapon való megtartása viszont logikus lehet - egyebek mellett erről is beszélt a Portfolio Checklist keddi adásában Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A mai műsor rendhagyó volt, mivel azt nem lapunk stúdiójában, hanem a Portfolio Hitelezés konferenciáján rögzítettük, amely kedden, a budapesti Kempinski Hotelben került megrendezére. Az adásban előbb Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, másodikként Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója, végül pedig Jelasity Radován, az ERSTE elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke szólalt meg. Az interjúkban egyebek mellett szóba került, hogy az infláció látszódik-e már a hazai hitelkeresleten, hogy fennáll-e a credit crunch veszélye, hogy milyen hatásai vannak a kormányzati kamatstopnak, és persze arról is megkérdeztük interjúalanyainkat, hogy a költségvetési kiigazítás tekintetében mennyire reális a bankszektortól a jelenleginél nagyobb befizetést várni a magyar büdzsébe. Az interjúkat egymás után, minimális szerkesztéssel közöljük.
Megosztottak a piaci szereplők annak kapcsán, mi vár a személyi hitelezésre 2022-ben: vannak, akik visszaesésre számítanak, mások szerint nem lesz jelentősebb megtorpanás. Portfolio Hitelezés 2022 konferenciáján a piaci szakértők beszélgettek a külföldön egyre gyorsabban felfutó BNPL-jelenségről, a személyi hitelek kamatszintjéről és a hitelkártyák jövőjéről is.
A kkv-hitelezésről és a kkv-szektor kilátásairól volt szó a Hitelezés 2022 konferenciánk 2/A szekciójában, ahol kiderült, hogy a szektor jelentős pénzügyi kockázatokkal, globális gazdasági kihívásokkal néz szembe, és ez már a cégalapítások, cégtörlések, kényszerfelszámolások számán is látszik.
A magyar bankszektor stabil és sokat tesz a magyar gazdaság erősítése érdekében – mondta el Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2022 konferencián tartott előadásában. A szakember ugyanakkor óvva int bármiféle egyoldalú beavatkozástól a piaci mechanizmusba, ugyanis a magyar bankok terhének növelésével a külföldiek kerülnének előtérbe. Kiemelte azt a négy fő kockázatot is, amellyel most szembe kell néznie a hazai hitelintézeteknek.
Mégis hozzáférhető lehet a magyarországi Sberbank azon betéte, melynek anyabanki bentragadása jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank még március elején a magyar Sberbank végelszámolása mellett döntött. De kihez kerül ez a pénz, ha a Sberbank Europe-tól visszakapja? Egyebek mellett erről is beszélt Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője a Checklistnek.
A török jegybank fokozott ellenőrzés alá helyezte a bankok vállalati ügyfeleinek devizavásárlásait, a központi bank ugyanis a devizavásárlások csökkentésével szeretné megakadályozni a török líra újabb lejtmenetét – számol be a hírről a Financial Times.
Akár tízezer energiahatékony ingatlan építéséhez biztosíthatott forrást a jegybank a zöldhitelekkel, amely nyitott a program folytatására - derül ki Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke nyilatkozatából.
A Getin Noble lengyel bank közlése szerint fennáll a csődveszély kockázata a pénzintézetnél, ezért a társaság részvényeivel való kereskedést durva zuhanás után leállították – tudósít a Reuters.
Stabil a magyar és a legtöbb európai bankrendszer kilátása, mivel várhatóan folytatódik az európai gazdaságok kilábalása a koronavírus-járvány sokkjából, bár e kilábalási folyamatot valószínűleg lassítja az ukrajnai háború - áll a Moody's Investors Service szerdán Londonban bemutatott szektorelemzésében.
Csányi Sándor az InfoRádiónak adott mai interjújában megosztotta kilátásait a magyar gazdaságról, beszélt a bankszektort érintő esetleg különadóról, az ársapkáról, valamint egyebek mellett kitért az orosz-ukrán háború hatásaira is.
Szuperszámítógépet fejleszt partnereivel együtt az OTP Bank, az MNB már kereskedelmi bankokat megelőzve használ a működésében gépi tanulásos chatbotot, s sem a magyar, sem pedig a közép-kelet-európai bankszektor nem áll rosszul a mesterséges intelligencia implementációjával. Ennek kapcsán kérdeztük a Checklistben, lapunk napi podcastjének szerdai műsorábanTonács Attilát, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét a technológia jelenéről és jövőjéről a pénzügyi szervezetek kontextusában.
Az Európai Unióa a következő szankcióhullámban Oroszország legnagyobb hitelezőjét a Sberbankot és más orosz pénzügyi cégeket fog korlátozásokkkal sújtani - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője egy német lapban.
Az Európai Unió pénteken kriptotárcákat, bankokat, nemzeti valutákat és vagyonkezeléssel megbízott társaságokat vett célba az Oroszországgal szembeni ötödik szankciócsomagja részeként, hogy bezárja azokat a lehetséges kiskapukat, amelyek lehetővé tennék, hogy az oroszok a pénzüket külföldre mozgassák.
A digitalizáció előretörésével a kiberbűnözői tevékenység is egyre fokozódik: egyre több ipari méretben működő csalót lepleznek le külföldön, akiknek a tevékenysége hazai ügyfeleket is érint. A hatóságok óvatosságra intenek mindenkit, külön figyelmeztetve, hogy az utóbbi időben a pandémia miatt egyre több olyan személy kezdte el használni a digitális eszközöket, aki a tapasztalatlansága okán könnyebben válhat a csalók áldozatává.
A Lloyds Banking Group további 60 fiók bezárására készül, arra hivatkozva, hogy az ügyfelek körében egyre többen használják a banki szolgáltatásokat digitális csatornákon keresztül.
Tavaly 439 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, azonban vannak olyan szakmák, ahol fele ennyi pénzt sem fizetnek, viszont több olyan munka is van, ahol több mint 1 millió forint a havi bér. Sőt, a légiforgalmi irányítók keresete megközelíti a 2 milliót is, az erdészeti dolgozó és a textilműves viszont 200 ezret sem keres. Az év nyertesei az orvosok, akiknek hatalmasat nőtt a bérük.
A Mastercard, a Visa és az American Express is „felfüggeszti oroszországi tevékenységét” az Ukrajnában zajló orosz hadművelet miatt. A kártyás tiltás bár önmagában nem rengetne meg egy stabil pénzügyi rendszert, mivel a banki ügyfelek a bőrükön tapasztalják meg a fizetési tiltásokat, könnyen lehet, hogy a lépés komolyan hozzájárul az Oroszországban amúgy is felkorbácsolt pánikközeli hangulat további romlásához. Hiába készültek az oroszok évek óta erre, és oldották meg a belföldi kártyaforgalom zavartalanságát, nincs valódi alternatívájuk egy globális kártyás rendszerre. Az újabb és újabb szankciók, a nyugati cégek kivonulása, az összeomló devizapiac, a pénzváltók korlátozása és a háborús félelem összességében létrehozhatja a tökéletes pénzügyi vihart Oroszországban.
Kimondottan jól teljesítenek ma Európa tőzsdéi, szektor szinten rendkívül jól megy a nagybankok és a légitársaságok részvényeinek. A BNP Paribas, a Lufthansa és az easyJet is 8 százalék feletti emelkedést produkált eddig, 7,7 százalékos pluszban van a holland ING.
Az orosz-ukrán háború eszkalációjával megnő a kockázat egy súlyos gazdasági károkkal járó, masszív kiberháborúra az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Oroszország között. A Goldman Sachs szerint mindkét oldal jelentős veszteségeket szenvedne, de az Egyesült Államok ellenállóbbnak bizonyulna, amelynek elsősorban gazdasági okai vannak.