Egyszerre két sokkoló hírt is kapott Ukrajna - Mi lesz így a békekötéssel?

Trump nagy bejelentése

The United States is no longer funding the war in Ukraine, Donald Trump said pic.twitter.com/fgJCncKB5d https://t.co/fgJCncKB5d

— NEXTA (@nexta_tv) December 2, 2025

Tegnap elnöki kabineti ülés volt az Egyesült Államokban, melyen Trump elnök személyesen, és Pete Hegseth védelmi miniszter is részt vett. A több órán át húzódó esemény fő témája alapvetően a Venezuela térségében zajló katonai művelet, a bevándorlás és más, amerikai belpolitikát érintő kérdések voltak, de Trump beszélt az ukrajnai háborúról és ennek rendezéséről is.

Az elnök az ülésen lényegében kijelentette: az USA már nem támogatja közvetlenül Ukrajnát.

Trump egész pontosan azt mondta:

„Van egy problémánk egy háborúval, emberek próbálják ezt megoldani Oroszországgal és Ukrajnával. Pénzügyileg már nem veszünk részt a háborúban. Biden 350 milliárd dollárt adott oda, mintha cukorka lenne. Ez masszív mennyiségű pénz. És csomót pénzben, rengeteget felszerelésben. Én nem adok oda semmit. Eladjuk a felszerelést a NATO-nak, az európai országok fizetnek nekünk a felszerelésért 100%-os áron. És aztán Ukrajnába viszik, vagy azt csinálnak vele, amit akarnak”.

Hozzátette: ha ő lett volna az elnök, soha nem lett volna háború, nyolc háborút megoldott és most is tárgyalnak az emberei Oroszországban a háború lezárásáról.

Mit jelent ez?

• Az USA nem küld többé fegyvereket ingyen és bérmentve Ukrajnának. Csak úgy, hogy a NATO egyéb tagállamai megvásárolják ezeket a fegyvereket, aztán odaadhatják Ukrajnának, ha akarják. Ezt Trump elnök a nyáron egyszer már bejelentette, aztán úgy tűnt, egy ideig visszakozik, amikor Tomahawk-rakéták küldését mérlegelte, de láthatóan ez nem valósult meg.
• Trump erős utalást tett arra, hogy nemcsak fegyverekkel, hanem más módon sem támogatják már Ukrajnát, például pénzügyi segítséggel. Egész pontosan azt mondta, hogy „pénzügyileg nem vesz részt” Amerika a háborúban. Ez újdonság, hiszen lényegében azt jelenti, hogy az USA minden egyoldalú, nem ellentételezett támogatást felfüggesztett Ukrajnának – Kijev védelmének finanszírozása teljes egészében Európára (és Kanadára) marad. Trump ugyanakkor hajlamos nem éppen árnyaltan fogalmazni: most sem konkretizálta, pontosan milyen támogatásokat függesztett fel, melyek maradtak meg.
• Az Egyesült Államok immáron Oroszországgal is tárgyal, kompromisszumot keres, annak érdekében, hogy lezárják a háborút (ahelyett, hogy Oroszország stratégiai vereségét próbálják kikényszeríteni katonai eszközökkel és gazdasági szankciókkal).

Összefoglalva tehát Ukrajna nem számíthat Trump feltétlen támogatására, sem anyagilag, sem fegyverek tekintetében (közvetlenül legalábbis biztosan nem), Kijev védelmének anyagi és katonai felelősségére a többi NATO-tagállamra hárul.

Mi történt a Kremlben?

President Vladimir Putin receives US President’s Special Envoy Steve Witkoff.On the Russian side, the meeting is also attended by Presidential Aide Yury Ushakov & Special Presidential Representative for Investment & Economic Cooperation with Foreign Countries Kirill Dmitriev pic.twitter.com/Q8HLdkGguK https://t.co/Q8HLdkGguK

— Russian Embassy, UK (@RussianEmbassy) December 2, 2025

Miközben Trump Amerikában beszélt,

Stephen Witkoff, Trump különleges küldötte, illetve a gázai tűzszünetért is felelős Jared Kushner, Trump veje Moszkvában tárgyaltak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – öt órán át.

A tárgyalás során a bő egy hete Genfben nyélbe ütött amerikai-ukrán béketervet vették át az oroszokkal – ez egy 20 pontos tervezet a háború lezárására, melyre Ukrajna lényegében igent mondott.

Röviddel a tárgyalás előtt megjelent egy cikk az NBC-n, melyben egy Kreml-bennfentes elmagyarázta: Moszkva sok mindenben kész kompromisszumot kötni, de három „alappilér” van, melyből soha nem fog engedni, ez pedig:

1. A Donbasz sorsa – Oroszország teljes Luhanszk és Donyeck megyét akarja.
2. Az ukrán haderő létszámának korlátozása.
3. A meghódított területek elismerése, mint az Oroszországi Föderáció része – Európa és az USA részéről.

A tárgyalások során Oroszország valószínűleg vehemensen és töretlenül ragaszkodott ezekhez az alappillérekhez, Jurij Usakov elnöki tanácsadó az orosz médiának nyíltan el is mondta, hogy

elsősorban a területi kérdések miatt nem sikerült megállapodni az amerikaiakkal.

Miért is?

• Ukrajna nem hajlandó kiüríteni Donyeck megyét és átadni ezt az oroszoknak, hiszen a térség kb. 20%-át, beleértve a de facto megyeközpontokat, Kramatorszk és Szlovjanszk várost, még ők ellenőrzik. Az orosz haderő területszerzési dinamikáját ismerve ezen városok bekebelezése alsó hangon még egy-két év lesz.
• Ukrajna nem fogja elismerni a megszállt területeket, mint az Oroszországi Föderáció elidegeníthetetlen, nemzetközi jogba foglalható része. A legtöbb európai ország erre szintén nem lesz hajlandó. A fő aggály ezzel kapcsolatosan az, hogy amellett, hogy az ukrán alkotmány ezt tiltja és Ukrajna jelenlegi vezetése történelmi páriává válna, egy ilyen lépés területszerző háborúk sorozatát indíthatja el, szerte a világon.
• Ukrajna nem hajlandó jelentősen korlátozni jelenlegi, 1,2 milliós hadseregét, hiszen úgy látják, erős haderő, illetve NATO-szintű biztonsági garanciák kellenek ahhoz, hogy Oroszország ne támadhassa meg ismét őket a közeljövőben.

Jól látható, hogy végeredményében továbbra is ugyanazok a problémás pontok hátráltatják a békekötést, mint 2022 tavaszán, amikor Moszkva és Kijev küldöttei először ültek le tárgyalni Törökországban.

Mi jön most?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap Írországban arról beszélt, hogy sosem volt még ilyen közel a háború lezárása, köszönhetően Donald Trump amerikai elnök közvetítésének.

Ez egész biztosan így van, viszont ahogy fentebb is írtuk: a konfliktus esszenciáját képző területi és katonai (demilitarizációs) kérdésekben lassan négy éve nem sikerül dűlőre jutni. Külön nehezíti a megállapodást az, hogy Oroszország nem csupán de facto, hanem de jure is birtokolni akarja a megszállt területeket.

Zelenszkij elnök persze megtehetné, hogy lemond ezekről a területekről, önként átadja őket a béke érdekében Oroszországnak és lefegyverzi az ukrán haderőt – ez azonban nemcsak politikai öngyilkosság lenne, hanem kvázi fölöslegessé is tenné a 2022 óta dúló védekező háborút és az ebben meghozott súlyos áldozatokat. Emiatt példátlan elégedetlenségi és belpolitikai krízis várna Ukrajnára, amely önmagában is veszélybe sodorná az ország stabilitását és jövőjét.

Trump is megtehetné, hogy ahelyett, hogy egy kedvezőtlen béke megkötése felé tereli Ukrajnát, inkább sokszorozza az USA katonai támogatását – igen, 350 milliárd dollár három év alatt sok pénz, de ez az összeg az USA egyetlen éves védelmi költségvetésének felét sem éri el. Trump küldhetne Tomahawkot, vezethetne be másodlagos szankciókat, küldhetne még akár több ezer páncélozott járművet és komplett mobil fegyvergyárakat is Ukrajnának, hátha sikerül Amerika hathatós támogatása mellett legyőzni az oroszokat.

Trump azonban jól láthatóan nem hisz Ukrajna győzelmében és nem is hajlandó megkockáztatni a harmadik világháborút a konfliktus eszkalálásán keresztül. A Fehér Házban a domináns álláspont most az, hogy Oroszország nyerésre áll, Ukrajna csak egyre rosszabb helyzetben lesz, ha nem köt gyors békét.

Putyin pedig megtehetné, hogy leáll az invázióval és tűzszünetet köt a mostani frontvonalak mentén, az orosz vezető viszont világosan úgy látja, hogy ezzel az eredménnyel az orosz lakosság, hadsereg, vezérkar és politikai elit nem lenne elégedett – kell valami, amit fel tud otthon mutatni, mint katonai győzelem.

A Donbasz teljes elfoglalása Putyin szemében nem „maximalista” követelés, ahogy sok nyugati elemző hivatkozik rá, hanem minimum elfogadható eredmény,

az oroszok számára ideális kimenetel Ukrajna teljes megszállása és az ukrán államiság megsemmisülése lenne. Az orosz vezető úgy gondolja, teljesen fölösleges bármilyen kompromisszumot kötnie, hiszen nyersére áll az ukrán fronton – a háborút pedig hajlandó lesz akár 5, 10, 20 évig is folytatni.

Mi lesz most? További tárgyalások, nyomásgyakorlás Ukrajnára és Oroszországra a Fehér Házból, további orosz katonai sikerek (rövidtávon kb. biztosan), aztán a frontvonal eseményeitől függően lehet, hogy megint halványodnak majd egy kicsit a teljességgel megrendíthetetlen békefeltételek. Miután Trump elnök megvárta, ki nyeri meg a Pokrovszkért, Kupjanszkért vívott csatát, lehet, következő körben megvárja a Mirnohradért, Kosztyantynivkáért, Huljajpoléért vívott csatát is, mielőtt ismét tárgyalásra kényszeríti a harcoló feleket.

Címlapkép forrása: Chris McGrath/Getty Images