2016 utolsó negyedévében a magyarországi beruházások volumene 24,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Az adat még úgy is kellemetlen meglepetés, hogy tudtuk: a 2015 végi nagy költségvetési kiköltekezés magas viszonyítási pontot jelent. 2016 a beruházások fekete éve volt Magyarországon: a 20%-os éves átlagos zsugorodásnál nagyobbat a rendszerváltozás óta nem láttunk.
Erősödött a beruházási kedv a cégek körében tavaly év végén - derül ki az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kérdőíves felmérésének eredményeiből. Bár a számok abszolút értékben nem jeleznek igazán nagy konjunktúrát, van olyan adatsor, ami valóban a fejlesztési igények növekedését jelzi.
Két év zsugorodás után tavaly a harmadik negyedévben minimálisan emelkedtek a magánszektor beruházásai. Számításaink szerint végre elmondható: a nemzetgazdasági beruházások 2016-os nagy visszaesése kizárólag az EU-források elapadásának hatására összezuhanó kormányzati beruházások következménye, a versenyszféra a második fél évtől végre nem járul hozzá negatívan a trendhez.
A harmadik negyedévben a beruházások volumene 9,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől Magyarországon - jelentette a KSH. Az éves alapon jelentős visszaesés miatt azonban most mégsem kell szomorkodnunk, hiszen ennél jóval fontosabb, hogy az előző negyedévhez képest 2,7%-os volt a növekedés, vagyis úgy tűnik, az év eleji zuhanás után megfogta a padló a beruházásokat. Van azért még hová fejlődnünk.
2016 második negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 20,3%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A beruházási teljesítmény az előző negyedévi szinttől is elmaradt (-0,8%-kal), vagyis a lejtmenet nem állt meg. Vannak azért a részletekben szebb számok is.
Másfél év zsugorodás után idén az első negyedévben minimálisan emelkedtek a magánszektor beruházásai. Számításaink szerint a nemzetgazdasági beruházások év eleji nagy visszaesése kizárólag az EU-források elapadásának hatására összezuhanó kormányzati beruházások következménye, a versenyszféra végre nem járult hozzá negatívan a trendhez.
A görög pénzügyminiszter egy brüsszeli gazdasági konferencián arra sürgette Németországot és vele együtt az egész Európai Uniót, hogy használja ki az alacsony kamatszintekből fakadó előnyöket, és a költségvetés lazításával fordítson többet például az infrastruktúra modernizálására - írja a Bloomberg.
A ma megjelent adatok szerint 2016 első negyedévében a nemzetgazdasági beruházások 9,6%-kal zsugorodtak. A váratlannak nem mondható, ám annál csúnyább adatban a Nemzetgazdasági Minisztérium meg tudta látni a szépséget.
A kormány jövőre 18 185 milliárd forintot tervez elkölteni a költségvetésből, ami jelentős, 14%-os növekedés az idei tervekhez képest. A 2230 milliárd forintos többletköltésbe sok minden belefér: állami béremelések, egészségügyi és oktatási többletforrások, jelentős állami finanszírozású beruházások, valamint az uniós fejlesztések hazai forrásból történő kiegészítése.
Csak látszat, hogy a hazai magánberuházások kis megingás után újra emelkedő pályára álltak. Az állami fejlesztéseket kiszűrve a beruházási adatokból jól látható, hogy a versenyszféra állóeszköz-felhalmozásai másfél éve süllyedő pályán vannak, az utolsó negyedévben pedig ez a tendencia még inkább erősödött. A magánszektor amortizáción felüli beruházásai régiós összevetésben is alacsonyak. Az aggregált számokat néhány évig még megmenthetik az uniós források, ám ha a hitelezés és a működőtőke-beáramlás nem kezd élénkülni, a növekedési kilátásaink nagyon borússá válhatnak.
Tavaly az utolsó negyedévben a beruházások volumene 7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az index három gyenge negyedév után mutat érdemi erősödést, ám a részleteket megnézve gyorsan kiábrándulhatunk.
A 2007-2013-as uniós ciklus zárásához közeledve a Portfolio elkészítette azt a listát, amely a tíz legnagyobb gazdaságfejlesztési (GOP) és közép-magyarországi (KMOP) EU-s projektet tartalmazza. Ezekre a beruházásokra közel 120 milliárd forint uniós támogatás ment el. Az adatbázisunk alapján elmondhatjuk, hogy a vizsgált időszakban Magyarországon a két Operatív Program tekintetében a legtöbb uniós támogatást a szegedi ELI lézerkutató központ kapta, hiszen közel 37 milliárd forintról beszélhetünk.
Ha tavaly új csúcsra szökött az uniós támogatáslehívás, és ezzel párhuzamosan bizonyára az állami beruházások is növekedtek, akkor miért látjuk azt a számokon, hogy a nemzetgazdasági beruházások visszaesnek?
Idén eddig sokkal kevesebb zöldmezős beruházást jelentettek be a feltörekvő piaci országokban - beleértve Magyarországot is -, mint tavaly. Az egyedüli nagy kivétel India, aki ebben a tekintetben még Kínát is megelőzi.
A tegnap megjelent adatok szerint a beruházások volumene 4,5%-kal zsugorodott az első negyedévben. A tavalyi szép magas számok után a visszaesést a bázishatás okozta - szóltak az elemzői értékelések. Na de "ki" ez a bázishatás, és mi köze a beruházásokhoz? És jó vagy rossz, hogy ez a bázishatás okozta a visszaesést?
A harmadik negyedévben a beruházások volumene 16,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ez kisebb, mint a megelőző két negyedév 20 százalék feletti dinamikája, de így sincs okunk panaszra. Igaz, a beruházások növekedésében még mindig domináns szerep jut az állami szerepvállalásnak.
Tízmillió eurós beruházással bővíti nagykanizsai gyártóüzemét az amerikai Honeywell - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
2014 II. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások 21,2%-kal nőttek az előző év II. negyedévéhez viszonyítva. A nemzetgazdasági ágak közül kiemelkedő az állami fejlesztésekhez kötődő szállítás, raktározás és a feldolgozóipar további bővülése.
A kínai júliusi kiskereskedelmi forgalom 12,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Júniusban még 12,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom éves összehasonlításban. A kiskereskedelem mellett az ipari termelés is továbbra is dinamikusan nő: 9 százalékkal haladta meg az ipari kibocsátás mértéke a 2013 júliusi szintet. Az állóeszköz beruházások pedig 17 százalékkal bővültek az idei év első hét hónapjában az előző évhez képest. Az első félévben még 17,3 százalékkal nőtt a beruházások szintje Kínában. Az európai pénz- és tőkepiacok nem reagált az eseményekre.
Az első negyedévben 22,6%-kal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbi szintet - jelentette ma reggel a KSH. Ilyen magas ütemet még soha nem regisztráltunk. A növekedést (az igen alacsony bázis mellett) főként az infrastrukturális fejlesztések magyarázzák.
Szerda éjszaka jelentették.
A költségvetési problémákon enyhíthet a kedvezmény.
Nagy mínuszból ugrottak fel az amerikai indexek.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Kaja Kallas szerint azonban az A tervre kell koncentrálni.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
