Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtökön a Blenheim-palotában rendezi meg az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozóját, amelynek célja a Brexit utáni kapcsolatok rendezése Európával.
A brit parlamenti választáson a 14 évig kormányzó Konzervatív Párt történelmi vereséget szenvedett, és ez nagyrészt a gazdaság helyzete miatt történhetett így. A konzervatívok valóban rossz állapotú gazdaságot hagynak maguk mögött, gazdaságpolitikai hibák sorozatát követték el hosszú kormányzásuk idején. De a rossz gazdasági helyzet nem kizárólag az ő hibájuk: a bekövetkező kedvezőtlen változások egy részét külső tényezők okozták. A Munkáspárttal szemben nagy az elvárás, hogy visszaterelje a királyságot a növekedés útjára. A nagy lelkesedésből csalódás lehet, a siker receptjét ugyanis eddig kevesen találták meg, miközben a baloldali kormány ígéretei között vannak ellentmondások. Ám a nehézségek közepette is találunk egy olyan szempontot, ami szerint az egész nyugati világ irigy lehet a britekre.
A magyar EU-elnökség nehezen blokkolhatná majd az uniós döntéshozatalt, Donald Trump újabb elnöksége pedig veszélyes lehet Európának, bár nem kell komolyan venni a politikus minden kijelentését. Orbán Viktor magyar miniszterelnök új politikai szövetsége, a Patrióták pedig komoly ellenállásra számíthat – mondta el Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke a Politico hírlevelének adott interjújában.
A fordulatokkal teli másfél hónapos kampányidőszak a végéhez ért az Egyesült Királyságban, holnap az állampolgárok Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország-szerte a szavazóurnákhoz járulva fognak ítéletet mondani az elmúlt 14 év konzervatív kormányzásáról. A Keir Starmer vezette Munkáspárt győzelméhez a pollok szerint nem fér kétség, viszont számos, a jövőre nézve kulcsfontosságú kérdést befolyásolhat akár egy-két százalékpontnyi különbség is a végeredményben. A tét tehát óriási mindegyik párt és az egész ország számára, így összeszedtük azt az öt legfontosabb szempontot, amelyeket érdemes majd figyelemmel követni a holnap éjjeltől megállás nélkül érkező adatok értelmezésékor.
A május végén váratlanul kiírt brit választások lehetséges időpontját nagyobb találgatás övezte, mint a végeredményét: az előrejelzések alapján kezdettől fogva lefutott meccs volt a Munkáspárt számára, a legtöbben ezért unalmas kampányidőszakra számítottak. A Brexit élharcosa, Nigel Farage újbóli színrelépése azonban felforgatta az eseményeket, a botrányok sorával sújtott, történelmi vereség elé néző konzervatív kormányfő, Rishi Sunak pedig már lehet, megbánta, hogy nem várt őszig a voksolás kiírásával. Az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke nagy eséllyel az olykor Tony Blairrel párhuzamba állított Keir Starmer lesz, no de mire számíthatunk az ismét kormányra kerülő Munkáspárttól?
A skót kormánynak demokratikus felhatalmazása van Skócia függetlenségének kivívására, mivel a legutóbbi skóciai parlamenti választáson a függetlenséget pártoló erők kerültek többségbe - mondta vasárnap John Swinney skót miniszterelnök.
Rekordszámú milliomos hagyja el idén az Egyesült Királyságot, a Henley Private Wealth Migration Report szerint 2024-ben nettó 9500 nagy vagyonnal rendelkező magánszemély távozik az országból. Az elvándorlást az idei parlamenti választások tovább fokozhatják.
Az euróderivatívák elszámolásának Londonból az EU-ba történő áthelyezése elkerülhetetlen, a bankoknak fel kell készülniük. Az új uniós törvény előírja, hogy a bankoknak aktív számlával kell rendelkezniük az EU valamelyik elszámolóházánál.
Nigel Farage, a műsorvezetői székből a politika élvonalába visszatért jobboldali politikus, aki a Brexit melletti kampány elsőszámú arca volt, megszólalt abban a botrányt keltő ügyben, miszerint két képviselőjelöltjük is Adolf Hitlerrel szimpatizáló kijelentéseket tett - írja a Politico.
A legújabb felmérés szerint a Nigel Farage vezette Reform UK párt minimális mértékben ugyan, de megelőzte a kormányzó brit Konzervatív Pártot, amely így a harmadik helyre szorult a támogatottsági listán.
A legfrissebb felmérés szerint a britek mindössze 24%-a támogatja azt, hogy az ország az EU-n kívüli maradjon. Ez a legalacsonyabb arány a Brexit óta.
Bár eddig vonakodott, Nigel Farage ma végül bejelentette, hogy az általa alapítása óta támogatott Reform UK képviselőjelöltjeként elindul a júliusi választásokon az Essex megyei Clactonban.
A brit Munkáspárt vezetője szerint kormányra kerülése esetén a párt nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba.
A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint az első negyedév végéig csaknem 8 millió letelepedési kérelmet nyújtottak be a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok. A magyarok által március 31-ig beadott kérvények száma megközelítette a 186 ezret, a lista élén a románok és a lengyelek állnak 1,7 millió, illetve 1,2 millió kérelemmel.
A brit belügyminisztérium hatalmas könnyítésként kedden azt jelentette be, hogy a korábban jelzett kettő helyett öt évvel meghosszabbodik a végleges letelepedett státusz megszerzésére rendelkezésre álló idő. Emellett további módosítások enyhítik az EU-állampolgárok nagy-britanniai munkáltatói és szállásadói számára előírt ellenőrzési kötelezettségeket is.
A brit piacfelügyeleti hatóság javaslata szerint az alapkezelőknek lehetőséget kellene adni arra, hogy összevonják a kereskedési és elemzési díjakat. Az ügy pikantériája, hogy a MiFID 2 alatt éppen a britek kardoskodtak a mellett, hogy a két költségnemet különválasszák - írja a Financial Times.
A tegnapi nap folyamán Lee Anderson, a Konzervatív Párt volt elnökhelyettese bejelentette, hogy átáll a jobboldali populista Reform UK párthoz, amelyet Nigel Farage korábban Brexit Pártként alapított. Anderson konzervatív párttagságát pár hete felfüggesztették, miután nem volt hajlandó bocsánatot kérni amiatt, hogy azt állította: a londoni polgármestert iszlamisták irányítják. Közben a konzervatívok legfőbb adományozóját rasszizmussal vádolják, miután egy munkáspárti képviselőre utalva állítólag úgy fogalmazott: miatta "minden fekete nőt gyűlölni akarsz", és "le kéne lőni."
Szombaton egyórás interjút közöltünk Jaksity Györggyel a Portfolio Checklist hírelemző podcastünk hétvégi különkiadásában. A Concorde-alapító közgazdászt más témák mellett a magyar makropályáról, a növekedési kilátásokról, az ország előtt álló legfontosabb kihívásokról, a nemzetközi befektetői környezetről, valamint arról is kérdeztük, hogy reális opció lehet-e Magyarország számára kilépni az Európai Unióból. Az alábbiakban az interjú néhány fontos mondatát emeltük ki.
Nincs egyszerű helyzetben a magyar gazdaságpolitika, mivel korábbi évek hibáit kell most javítani. Olyan stimulust kell adni a magyar gazdaságnak, ami sem a dezinflációs folyamatot, sem a büdzsét nem terheli, a szimpla növekedés helyett pedig annak összetételére és kvalitatív tényezőkre is koncentrálni kéne. Még a briteknek is sokba került a brexit, Magyarország viszont az EU-n belül is össze-vissza tudja zúzni magát 5-10 évente. Nagy rossz az amerikai-magyar viszony, ebben tehát vannak tartalékok, az viszont kétséges, hogy pontosan mi a ráció amögött, hogy beleállunk a kínai akkumulátor-gyártási lázba – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Jaksity György közgazdász, a Concorde társalapítója és igazgatóságának elnöke a Portfolio Checklist szombati különkiadásában. A szakembert arról is kérdeztük, hogy látszik-e már, mi okozhatja a következő nagy megtorpanást a globális tőkepiacokon.
Theresa May volt brit miniszterelnök bejelentette pénteken, hogy nem fog újraindulni a következő parlamenti választáson. May ezzel véget vet 27 éves parlamenti pályafutásának, amelyből hármat miniszterelnökként töltött. Kormányzása elsősorban a Konzervatív Párton belüli, a Brexit mikéntjéről szóló vérig menő vitákról marad emlékezetes, amibe végül bele is bukott.
Még tovább növelné az államadósságot.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Zelenszkij Ukrajna hőse címet adományozta neki, posztumusz.
A velencei esküvő visszhangja.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
