Ausztrália munkáspárti kormánya szombaton közölte, hogy két milliárd ausztrál dollárt (körülbelül 469 milliárd forint) szán több ezer új, megfizethető lakásra országszerte, miután az ország a megélhetési költségek emelkedésével küzd.
Összesen nyolc, fejlesztésre alkalmas ingatlant dobott piacra a józsefvárosi önkormányzat. A VIII. kerület már eddig is népszerű volt az ingatlanfejlesztők körében, a döntéssel azonban újabb fejlesztések előtt nyílhat meg a lehetőség. A döntés hátteréről a kerület polgármestere, valamint lakáspiaci és urbanisztikai szakértők beszéltek.
Európa-szerte komoly kockázatot jelent a társadalomra nézve a lakhatási költségek emelkedése, különösen a szegénységi küszöb alatt élők esetében, akiknek a jövedelmük több mint felét is elérhetik a havi lakhatási kiadásaik. Az alábbiakban arra voltunk kíváncsiak, hogy a rendelkezésre álló jövedelemből az egyes országokban mekkora arányt tesznek ki a lakhatási költségek, ezáltal melyik országokban jelenti a legnagyobb terhet a lakhatási költségek előteremtése. Ezt követően pedig azt vizsgáltuk meg, hogy az egyes országokban a lakásvásárlás és a lakásbérlés költségei milyen összefüggésben állnak a jövedelmekkel.
Tavaly írtunk róla, hogy elfogadta az Országgyűlés a világörökségi helyszínen lévő bérlakások megvásárlását lehetővé tévő törvényjavaslatot. Azóta kiderült, hogy a bérlők fele élne is a lehetőséggel, a Budavári Önkormányzat azonban még egyetlen vételi ajánlatot sem küldött ki az érintetteknek - tudta meg a Népszava.
A kontinensen Rigában és Vilniusban tudják a legmagasabb hozamszintet realizálni a befektetők a bérlakáspiacon - közölte a több európai nagyvárosban aktívan befektető Catella legfrissebb összegzését az Otthon Centrum. A legdrágábban Genfben és Londonban lehet bérelni egy négyzetmétert, míg Budapesten jóval kedvezőbbek az árak.
Idén is nagy izgalommal várják a felsőoktatásba felvételizők a ponthatárokat, ami az ingatlanpiacon is egy aktívabb időszakot eredményez. Elsősorban a bérlakáspiacon élénkül meg a kereslet azáltal, hogy sok diák a szülővárosától távol kezd el keresni kiadó vagy egyes esetekben eladó lakást. Az aktuális kínálatot az OTP Ingatlanpont és az Ingatlan.com felmérései alapján jártuk körbe, arról pedig, hogy mennyire éri meg befektetési céllal új akást venni, két lakásfejlesztőt kérdeztünk meg.
Az Országgyűlés ma kezd tárgyalni az önkormányzati bérlakások megvásárlását lehetővé tevő törvénymódosító javaslatról. Az atv.hu értesülései szerint akár nagy fordulat is bekövetkezhet az ügyben, a kormány ugyanis vélhetően csak a főváros világörökségi részére vonatkozóan fogja támogatni a módosító javaslatot.
UPDATE: Az ülés ütemterve alapján a bérlakások ügye várhatóan késő délután kerül napirendre.
Közel 36 milliárd forint értékben árusítanának ki ingatlanokat a kormányzati elvonások miatt nehéz helyzetbe került fővárosi önkormányzatok - írja a Népszava. Az ingatlanok között üzlethelyiségek, ipari csarnokok, lerobbant önkormányzati lakások, telkek, műhelyek, pincék és tetőterek is megtalálhatók, de régi iskolaépületre, sőt egész lakóházakra is van példa.
Hatalmas változásokat okozhat a lakáspiacon Böröcz László, fideszes országgyűlési képviselő legutóbbi törvényjavaslata, ami a lakástörvény módosítása által lehetővé tenné az önkormányzati bérlakások kedvezményes áron történő megvásárlását azon bérlők számára, akik 2020. december 31-e előtt létesítettek bérleti jogviszonyt. Bár legutóbb az I. kerületben a budai Várban található műemléképületek kapcsán foglalkoztunk a témával, a döntés országszerte több mint 100 ezer önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő lakást érint, köztük olyanokat is, amelyeket az önkormányzatok az elmúlt években építettek fel. A mostani lakásárakkal számolva ez ezermilliárdos nagyságrendű vagyon, aminek kapcsán megnéztük, hogy melyek a leginkább érintett települések és kerületek, hogy látja a döntést a XIII. kerület, ahol messze a legtöbb, 5743 önkormányzati bérlakás üzemel, illetve összességében mi állhat a kormányzati döntés hátterében.
Benyújtotta a törvényjavaslatot Böröcz László, melynek értelmében az állami és önkormányzati tulajdonú bérlakások bérlői részére – amennyiben a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony 2020. december 31-én már fennállt – az évekkel korábbi szabályozásnak megfelelően ismételten vételi jogot biztosítanak. A döntés, többek között az I. kerület, budai Várban található önkormányzati lakásait is érinti, ahol a műemléki védettség miatt elmaradt a rendszerváltás utáni privatizáció.
15-20 százalékért vehetnek lakást hamarosan a Várnegyed szerencsés bérlői - írja a 24.hu. A műemlékvédelem alatt álló ingatlanok eladását előkészítő törvényjavaslat Böröcz László tájékoztatása alapján hasonló kedvezményt adna a bérlőknek, mint amit azok kaptak, akik a rendszerváltás után megvásárolhatták bérleményüket.
A kompakt város elképzelésről és a megfizethető lakhatásról tartott előadást Karácsony Gergely főpolgármester a Portfolio Property Market RELOADED konferencián. A főpolgármester elmondta, hogy nemcsak az új lakások építését kellene támogatni, hanem szükség lenne a meglévő állomány korszerűsítését szolgáló programra is, amivel jelentős adóbevételhez juthatnának hozzá, csökkenne a lakások által kibocsátott széndioxid-mennyiség és a felújított lakástulajdonosoknak a rezsiköltsége is kevesebb lehetne.
Július első felében fogadták el azt a törvényt, amely az önkormányzatok kezébe adja a rövid távú lakáskiadás szigorításának lehetőségét. A törvényről és annak lehetséges lakáspiaci hatásairól már mi is többször írtunk, most azonban Misetics Bálint, a Főpolgármesteri Iroda lakás- és szociálpolitikai feladatokért felelős önkormányzati főtanácsadója a 24.hu-n megjelent cikkében társadalompolitikai szempontból is megvizsgálta a kérdést.
Az elmúlt évek hazai lakáspiaci drágulását keresleti oldalról a kedvező makrofundamentumok támogatták. Budapesten ezen belül is kiemelt szerepe volt a befektetési motivációnak. Az újlakás-kínálat azonban nem tudott lépést tartani a kereslettel, így jelentős drágulás ment végbe. A hazai lakásállomány megújulása a jelenlegi lakásépítési ciklus csúcsán, 2019-ben is csupán 0,4 százalékot tett ki, ami a régiós országokhoz, de historikusan is kiugróan alacsonynak számít. A magasabb lakásépítési volumen a GDP-re több csatornán gyakorolt kedvező hatás miatt is kívánatos lenne, aminek elérésében az újonnan értékesített lakások mellett a bérlakások nagyszámú építése is segíthet. Egy piaci alapon működő, vállalkozói bérlakásszektor megteremtése, a hazai lakásállomány megújulásának javításán túl hosszú távú alternatívát tudna kínálni széles társadalmi rétegek lakhatási igényeire, javítja az életminőséget és ezen keresztül az ország versenyképességét is. Ehhez az adózást, a bérlők és bérbeadók jogait, valamint támogatási rendszert is érintő szabályozásmódosítások szükségesek.
Az Ausztriában már bevált, úgynevezett közhasznú bérlakás rendszer bevezetését javasolja a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE).
"Intézkedtem az összes Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett kilakoltatási eljárás felfüggesztéséről és felülvizsgálatáról" - írta Karácsony Gergely, Budapest új főpolgármestere friss Facebook-posztjában.
Itthon nem volt ma kereskedés.
Már öt évnél kevesebbre tippeli a váltást.
Friss tanulmány tárja fel az állapotot.
Leállt egy dél-oroszországi olajfinomító.
Nem ideálisak a körülmények.
Keményen kritizálta az interjúban a nyugati partnereit.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
