Hszi Csin-ping kínai elnök kifejezte együttműködési készségét az Egyesült Államokkal, a kínai külügyminiszter washingtoni látogatása előtt - jelentette a Reuters.
Változtatnia kell eddigi stratégiáján az Egyesült Királyságnak a kritikus fontosságú indo-csendes-óceáni térségben - számolt be a DefenseNews. Eddig néhány bázissal voltak jelen, viszonylag alacsony kapacitással, viszont néhány éve eldöntötték, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a területre. A kívánt hatás eddig elmaradt és most válaszút előtt áll London: el kell dönteniük, hogy a hatástalanná vált alacsony kapacitását leépítik, vagy inkább megerősítik.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megkezdte a tengervíz és a tengeri halak vizsgálatát Fukusimánál először azóta, hogy elkezdték a tengerbe engedni az atomerőmű tisztított hűtővizét. A NAÜ szakemberei nem számítanak arra, hogy a sugárzási szint megnövekedett volna a helyben fogott halakban.
Megsemmisített az orosz tengerészgyalogság egy Buk-M1 légvédelmi rendszert Donyeckben egy Lancet-drón segítségével – jelentette a Trojka, egy népszerű orosz háborús Telegram-csatorna. A publikált felvételen azonban jól látható: az oroszok egy fából készült makettet találtak el.
Csütörtökön bemutatta első saját, hazai fejlesztésű tengeralattjáróját Tajvan. Caj Ing-ven tajvani elnök még 2016-os hivatalba lépésekor kezdeményezte a nagyszabású programot, és csütörtökön a déli Kaohsziung városában mutatta be az első tengeralattjárót, amelyet később még nyolc követ. A program több ország szakértelmének és technológiájának segítségével valósult meg.
Az ázsiai-csendes-óceáni régiójának három leggyorsabban növekvő piaca jövőre India, Ausztrália és Japán lesz - mondta Filippo Gori, a JPMorgan ázsiai-csendes-óceáni régióért felelős vezérigazgatója a Reuters tudósítása szerint.
Szorul a hurok Tajvan körül, de nemcsak a sziget vagy Kína készülődik egy esetleges invázióra, hanem az Egyesült Államok is. Forgatókönyveket dolgoznak ki egy pekingi roham visszaverésére, és arra is, hogy mi történik akkor, ha a kínai katonáknak sikerül zár alá venni a szigetet. Az amerikai erők a főként vízi és légi eszközökre támaszkodó konfliktushoz harckocsik bevetésére is kidolgoztak terveket - írja az Eurasia Times.
Futótűzként terjedt el a sajtóban Vivek Ramaswamy republikánus elnökjelölt-aspiráns meghökkentő nyilatkozata, mely szerint a megszállt ukrán területeket átadná Oroszországnak, Tajvant pedig Kínának. Van geopolitikai realitása egy ilyen kijelentésnek, vagy csak újabb populista ígéreteket hallhattunk? Egyáltalán mit jelentene az USA nemzetközi helyzetére nézve az, ha valóra válnának a 38 éves gyógyszermágnás elképzelései? Nézzük.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szombaton az orosz védelmi miniszter kíséretében megtekintette az atomfegyverekkel felszerelt orosz stratégiai bombázókat, hiperszonikus rakétákat és hadihajókat.
Hatvannyolc kínai harci repülőgépet és tíz hadihajót észleltek Tajvan partjai közelében az utóbbi 24 órában - közölte csütörtökön a tajvani védelmi minisztérium.
Nagyon úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ma elégedetten lépett ki a Vosztocsnij űrközpont tárgyalóterméből. A moszkvai politikus már első interjújában elismerte, hogy – ahogy a legtöbb nyugati elemző megjósolta - tárgyalt „katonai-technikai együttműködésről” (értsd: fegyverüzletről) Kim Dzsong-un észak-koreai vezetővel. A csúcstalálkozó után csak még valószínűbb lett, hogy Oroszország hamarosan még több nehézfegyverhez és lőszerhez juthat hozzá az Ukrajna ellen viselt háború folytatásához, cserébe úgy tűnik, Oroszországnak mindössze a bőven rendelkezésükre álló gabonájából és rakétatechnológiájából kell adnia az éhező ázsiai országnak. Bármennyire is fenyegetőzik a Nyugat, igazából a világ két legjobban szankcionált országának nem sok vesztenivalója van, így szinte bármiben megállapodhatnak.
Véget ért a tárgyalás Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong-un észak-koreai vezető közt, az esemény után interjút adott az orosz politikus arról, melyek voltak a meeting fő témái.
Kedden közzétette a tajvani védelmi minisztérium éves jelentését, amelyben arról írnak, hogy Kína három katonai repterén is jelentős fejlesztéseket végez. A bázisok közül a legközelebbi alig 220, míg a legtávolabbi is csak 440 kilométerre van Tajpejtől.
Két hónap után ismét kitört a Hawaii legnagyobb szigetén található Kilauea vulkán. Az aktív tűzhányó az évben harmadszorra aktivizálta magát, ugyanakkor a szakértők szerint valószínűtlen az, hogy komolyabb károkat okozzon - Írja az MTI.
Oroszországot lefoglalják az európai események, az orosz vezetők láthatóan az ukrajnai háborúra koncentrálnak. Ennek ellenére Moszkva továbbra is számos területen tényező a világ más részein. A csendes-óceániai területen növekszik a feszültség és a riválisok erőteljes haderőfejlesztésekbe kezdtek. Ahhoz, hogy Oroszország fenn tudja tartani az erős hatalom látszatát a régióban, nem szabad lemaradnia a fegyverkezésben - írja a Pacific Forum.
Nemrégiben átfogó elemzést jelentetett meg az Asia Times, amelyben a csendes-óceáni térség formálódó szövetségi rendszereiről értekeztek. Az írás foglalkozott a jelenleg fennálló helyzettel és egy hosszútávú elképzelést is felvázolt a jövőről.
Több ezer indonéz és amerikai katona kezdett csütörtökön kéthetes hadgyakorlatot, amely öt szövetséges ország részvételével zajlik az ázsiai-csendes-óceáni térség stabilitásának biztosítását célzó manővereken.
2023 novemberében ismét sor kerül a csendes-óceáni térséget összefogó regionális együttműködés, az APEC csúcstalálkozójára. A házigazda amerikaiak nem készülnek túl sok kézzelfogható témával, ami a kínai szándékoknak kedvez. Ameddig Washington ódzkodik a makroregionális szabadkereskedelmi megállapodások kötésétől, addig Kína igyekszik megerősíteni a saját elképzeléseit. Ez pedig jelentős vereség lehet az Egyesült Államoknak, mivel versenytárs híján a térség államai inkább csatlakoznak Pekinghez - írja az Asia Times.
Tokió felszólította Pekinget, hogy "szavatolja a Kínában élő japán lakosok biztonságát", azt követően, hogy japán vállalkozásokat érintő telefonos zaklatási hullám indult a fukusimai atomerőmű tisztított szennyvízének a Csendes-óceánba történő leengedése miatt.
A japán környezetvédelmi minisztérium jelentése szerint a fukusimai atomerőmű közelében lévő tengervízben nem mutattak ki radioaktivitást, miután a közelmúltban az atomreaktorok hűtésére használt vizet leeresztették - írja a Reuters.