India 300 millió dolláros kölcsönt ajánlott fel csütörtökön Vietnam tengeri védelmének kiépítésére. A két ország kormányfője Újdelhiben tartott megbeszéléseket a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok intenzív fejlesztéséről.
Az Egyesült Államok úgy érzékeli, hogy a növekvő kínai befolyás egyre nagyobb fenyegetést jelent az amerikai érdekekre, ezért az eddigieknél is nagyobb figyelmet fog fordítani az indo-csendes-óceáni bázisokon állomásozó fegyverekre – írja a Newsweek.
Az Egyesült Államok elvesztené a harmadik világháborút, ha konfliktusba kerül egyszerre Oroszországgal, Iránnal és Kínával – derül ki egy amerikai Kongresszus által megrendelt jelentésből, melyet a The Hill szemlézett.
A növekvő globális versenyfutás hatására az ndo-csendes-óceáni térség a nagyhatalmak figyelmének középpontjába került. A régió évtizedeken keresztül megkérdőjelezhetetlenül az Egyesült Államok befolyási övezetébe tartozott, Kína felemelkedésével viszont egyértelműen megváltozott a helyzet. Az egyre kiélezettebb versengést jelzi, hogy európai hadihajók is mind gyakrabban tűnnek fel a területen. Felmerül a kérdés, hogy mégis mi dolguk lehet a kontinens katonai hatalmainak a világ másik felén – pedig határozottan indokolt a megjelenésük, ahogy az amerikai Center for Strategic and International Sudies (CSIS) jelentése is írja.
Az El Niño éghajlati jelenség jelentős hatást gyakorolt bolygónk klímájára az elmúlt évben, és a jövőben még tovább erősítheti a klímaváltozás hatásait - írta a 24.hu.
A kínai és az orosz haditengerészet közös, immáron negyedik járőrözésbe kezd a Csendes-óceán nyugati és északi részén - jelentette vasárnap a CCTV kínai állami televízió.
A tajvani védelmi minisztérium szerint szerdán Tajvan és a Fülöp-szigetek közelében is elhaladt a Shandong nevű kínai repülőgép-hordozó, a manőverhez pedig vadászgépek tucatjai csatlakoztak – írja a Reuters.
Az ukrajnai háború kezdete óta legalább két esetben is tevékenykedtek orosz tengeralattjárók Írország partjainál – írta meg a Bloomberg hírszerzési források alapján.
Több mint egy hónapja tartanak az összecsapások Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában, ahol a függetlenségpárti, őshonos kanak lakosság feszült neki a rendfenntartóknak.
Az amerikai csendes-óceáni parancsnokság (PACOM) vezetősége bejelentette, hogy a második világégés korszakából ismerős Peleliu légibázison hosszú idő után újra katonai merevszárnyas repülőgép landolt – közölte az Eurasian Times.
Kína 2013-ban hirdette meg az egész világ átformálását megcélzó Övezet és Út kezdeményezést (BRI), amely valóban szignifikáns változásokat hozott a globális erőviszonyokban. A projekt azóta tulajdonképpen egy minta, viszonyulási pont is lett, mivel a különböző hatalmak egyre-másra jelentik be a vetélytársnak szánt beruházásokat. A kezdeményezésnek most új kihívója lett, amely ráadásul éppen a keleti nagyhatalom totális megkerülését célozza.
Li Csiang kínai miniszterelnök ausztráliai látogatása során az Adelaide-i állatkertben tett bejelentése újabb lépést jelent a két ország közötti kapcsolatok javításában. Li felajánlotta, hogy két új pandát küld Ausztráliának, akik a jelenlegi lakók, Wang Wang és Fu Ni helyét veszik át - számolt be a BBC.
Az Egyesült Államok „második NATO-t” akar építeni, ezúttal ázsiai és csendes-óceáni országok bevonásával – idézi Dzsing Dzsianfeng kínai tábornokot a Financial Times.
Részletes tervvel állt elő egy befolyásos republikánus szenátor, a törvényhozás felsőházi fegyveres testületének szenior tagja arról, hogy szerinte a GDP 5%-ára kellene emelni az Egyesült Államok védelmi kiadásait, a jelenlegi 3%-ról. Roger Wicker szenátor azt is részletezte, szerinte pontosan milyen képességek fejlesztésére lenne szükség.
A kínai politikával és a Tajvannal foglalkozó szakértők január eleje óta kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a május 20-i nap kiemelkedő fontosságú lesz. Ekkor iktatták be ugyanis azt a Laj Csing-töt elnöknek, akinek a személye a legkevésbé sem felel meg Peking érdekeinek. A politikus ugyanis rendszeresen hangoztatja, hogy a sziget sorsáról csak annak lakói dönthetnek, ezt pedig a keleti nagyhatalom vezetői nyílt szeparatista hozzáállásnak tekintik. Az elnöki ceremóniát követően aztán radikális húzással fitogtatta az erejét Kína: kétnapos hadgyakorlat indult a sziget körüli vizeken. A történet viszont itt még nem ért véget, és a jövőben sincs kilátás arra, hogy lényegesen közeledjenek a felek, ez pedig egy potenciális háborúval fenyegeti az egész térséget.
Őt év óta először tartott magasszintű találkozót hétfőn Szöulban Dél-Korea, Japán és Kína, néhány órával azután, hogy Észak-Korea bejelentette, egy új kémműhold felbocsátását tervezi.
Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy feloldja a rendkívüli állapotot Új-Kaledóniában, hogy elősegítse a politikai párbeszédet a hét halálos áldozattal járó zavargások után - írta az AP News.
A tudósok az antarktiszi Thwaites-gleccsernél, vagy más néven a "végítélet gleccserénél" erőteljes olvadás bizonyítékait fedezték fel az Antarktiszon egy friss tanulmány szerint. Most először találtak látható bizonyítékot arra, hogy meleg tengervíz szivárog a gleccser alá - írja a USAtoday.com.
Csütörtökön vette kezdetét Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója Pekingben. A kétnapos eseménytől előzetesen a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését várták a szakértők, miközben a Nyugattal egyre hidegebb a viszonyt ápol mindkét ország. A megbeszélés annak függvényében különösen fontos Európának, hogy Kína államfője éppen egy héttel korábban járt a kontinensen, és nyíltan megmutathatja, hogy az ottani tárgyalások mennyire jártak sikerrel.
Összecsapások alakultak ki Franciaország csendes-óceáni szigetén, ahol a szeparatista mozgalom tagjai régóta Új-Kaledónia elszakadását követelik. A közelmúltban három alkalommal is népszavazást tartottak a tengerentúli területen, ám akkor az önállóságot követelő hangok elbuktak. A mostani események azt mutatják, hogy az elszakadás vágya még mindig ott van a helyiekben és akár elhozhatja egy új ország létrejöttét a világon.