Az őszi adócsomag egyik nagy újdonsága: a visszamenőleges adócsökkentés

A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legújabb megállapodásának hivatalos bemutatása és ünnepélyes aláírása után a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárai, valamint Balog Ádám, MKIK-alelnök mutatták be az adóváltozások részleteit.

Mostani cikkünkben értékeljük a kormány legújabb lépéseit, és hogy milyen szándékok lehetnek a váratlan adócsökkentési csomag mögött, és rámutatunk az eddig nem ismert elemeire is.

Az előző körös őszi adócsomagról itt írtunk:

Eddig nem reklámozott pontok

Kiskereskedelmi különadó

Sem a sajtótájékoztatón, sem az azt követő, részletes információkat megosztó háttérbeszélgetésen nem került elő az a

lényeges pont a kiskereskedelmi különadó kapcsán, hogy a megemelt sávhatárok már a 2025-ös évre is érvényesíthetőek.

Ezt a szabályt ebből a paragrafusból lehet kiolvasni:

E törvénynek a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi … törvénnyel megállapított 6. § (1) bekezdését első alkalommal a 2025. évben kezdődő adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

Amennyiben az adózó 2025. évben kezdődő adóévére az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig esedékessé vált és megfizetett adóelőleg összege több, mint a 2025. adóévre várható, a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi … törvénnyel megállapított 6. § (1) bekezdése figyelembevételével meghatározott fizetendő adó összege, a különbözetet – a 7. § (4) bekezdés második mondatában foglaltaktól függetlenül – a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi … törvény hatályba lépését követően, de legkésőbb a 2025. évben kezdődő adóév utolsó napján, az állami adó- és vámhatóság által közzétett nyomtatvány elektronikus úton történő benyújtásával, az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján visszaigényelheti.

Ennek lényege, hogy a megemelt adóalap-sávok már a 2025-ös évre járnak, az adóelőleg-befizetés pedig visszaigényelhető. Az érintett kiskereskedelmi vállalkozásoknál ez azonnal cashflow javulást jelent. Ez leegyszerűsítve

de facto visszamenőleges adócsökkentést jelent a kiskereskedelmi különadó tekintetében.

Az elmúlt évek gyakorlatának fényében (amikor a költségvetés elcsúszik, akkor a kormány rendre a különadókhoz nyúl és szigorít, vagyis több befizetést vár el a társaságoktól) külön érdekes fejlemény volt a sávhatárokkal történő adócsökkentés a kisker cégek számára, ez a visszamenőleges hatály, vagyis siettség pedig még különösebbé teszi ezt az adóváltozást.

Ennek értelmezésével megkerestük az NGM-et, amennyiben érkezik válasz, frissítjük cikkünket.

Új béren kívüli juttatási elem

Nem teljesen előzmények nélküli, de a mostani bejelentésekből elmaradt, hogy új béren kívüli juttatási elemet vezet be. Az szja-ról szóló törvényt ugyanis így módosítaná a kormány:

Béren kívüli juttatásnak minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a foglalkoztatottjának lakhatási támogatás címén lakás bérleti díjának megfizetéséhez kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint adott támogatás, azzal, hogy e támogatásra az (1b) bekezdés szerinti lakhatási támogatás e törvény szerinti szabályait az ott meghatározott életkori korlátozás figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni.

Az intézkedés azonban nem váratlan, a kormány már kommunikálta, hogy új eszközzel segítene a rendvédelmi dolgozók lakhatásán (Pintér Sándor belügyminiszter például már idén áprilisban tett erre utalást).

Amiket érdemes még hangsúlyozni

Az alanyi áfamentesség esetében a kormány nemcsak a határokat emeli a következő években és rögzíti ezt a jogszabályban, hanem egy külön engedményt is belefogalmazott a dokumentumba. Nevezetesen, hogy akik korábban kiestek az alanyi mentes körből, ők előbb visszajöhetnek a rendszerbe, mint ahogy az általános szabályok engednék (195/K. § (6) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el).

Mi lehet ezzel a csomaggal a kormány szándéka?

Egyes értelmezések szerint nem véletlen az újabb őszi adócsomag bejelentése, és időzítése, ami eddig nem volt a levegőben (korábban az volt a feltételezés, hogy ha lesz újabb, a 2026-os adóévet érintő változás, az a szociális hozzájárulási adó tekintetében jöhet el). A jövő évi parlamenti választások előtt 5 hónappal (kiélezett politikai versenyben) már minden hasonló, az adózókat segítő, az államkasszát megterhelő intézkedést lehet abban a kontextusban értelmezni, hogy ezek a kormányzati lépések javítják az adott csoport jövedelmi viszonyait.

A 11 pontos intézkedéscsomagban ugyanis vannak jól körülhatárolt, célzott könnyítő lépések, amelyek széles rétegeket érintenek, így például a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint közel 11 ezer adózót érint az alanyi áfamentes értékhatár emelése jövőre (de 2028-ban már közel 30 ezren járhatnak jobban), 110 ezer átalányadózót érint kedvezően az, hogy a kormány növeli az egyéni vállalkozóknál a költséghányadot, amivel csökkenthetik az adóalapjukat és ezáltal a fizetendő adójukat. Ezen túl 140 ezer adózónak kedveznek azzal, hogy megszüntetik a szocho adóalapszorzót a főállású egyéni vállalkozóknál. Ezzel az ő esetükben is csökken az adóalap és ezáltal a fizetendő adó.

A fenti csoportok között lehetnek átfedések, de jól látható, hogy a kormány ezekkel a mikro és kisvállalkozókat érintő adókönnyítésekkel képes több százezer embert jövedelmi oldalról megszólítani és kedvezőbb helyzetbe hozni 2026-ban.

Mivel ezek nem nagy adózók és jól körülhatárolt célzott csoport, ezért a büdzsé bevételi oldalán jelentkező kiesés sem jelentős (néhány milliárd forintos, pár tízmilliárd forintos tételekről beszélünk), így a költségvetés ezt viszonylag könnyedén teljesítheti (nem úgy, mint a hónapok óta lebegtetett szocho-csökkentést, amely 200-300 milliárd forintos összeg). A kormány jelenleg ugyanis nincs könnyű helyzetben a költségvetés állapota és a választás előtti költekezési nyomás miatt, de egy ilyen (költségvetési hatásában mérsékeltebb kiesést okozó) intézkedéscsomaggal a kecske is jól lakhat (legalábbis egy célzott rétege), és a káposzta is megmaradhat.

Hasonló, népszerűségjavító cél a jövedéki adó emelésének fél évvel történő elhalasztása (a parlamenti választások utánra) az üzemanyagok esetében. Ez az intézkedés 8-9 forintos literenkénti áremelkedést előz meg januárban és tolja el júliusra várhatóan. Ez ugyanakkor jelentős tömegeket érint, nem véletlen, hogy ez jelenti a legnagyobb költségvetési tételt: 15, 20 milliárd forintnyi adóbevétel-kiesés jelentkezik emiatt a jövő évi költségvetésben a tervezetthez képest.

Összességében a mostani, legújabb őszi adócsomagról is elmondható, hogy inkább célzott finomhangolásokat alkalmaz az adórendszeren a kormány, radikális változások nem történtek.

A csomag része ez is
A 11 pontos csomagnak van olyan része is, ami az EU-s jogszabályváltozásokat vezeti át a magyar törvényeken. Ilyen a tiszta technológiák fejlesztési adókedvezménye. Amennyiben az ilyen típusú beruházás Budapesten valósul meg, és nem haladja meg a 150 millió eurónak megfelelő forintot, Budapesten kívüli településen pedig a 350 millió forintot, akkor a bejelentés nyilvántartásba vételéről az adópolitikáért felelős miniszter dönt. Ennek nyomán az adózó a fejlesztési adókedvezményt az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott határozat alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházások esetében adókedvezményt alkalmaz a törvényjavaslat. Ez legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe. Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a 30 millió euró összeget.
A kisvállalati adóalanyiság belépési feltételei közül az állományi létszám maximuma 100 főre, valamint a bevételi és a mérlegfőösszeg maximum 6 milliárd forintra emelkedik. A magasabb értékhatárok a 2025. december 1-jén vagy azt követően a kisvállalati adóalanyiság választását az adóhatóságnak bejelentő adózókra alkalmazandóak. A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinél a bevételátlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik.
Bevezetésre kerül az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye. A kedvezmény a más adókedvezményekkel csökkentett számított adó legfeljebb 80 százalékáig
érvényesíthető.
A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg egy 112,5 százalékos szorzóval eltérített a társadalombiztosítási járulék alapjától. A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék egységes kezelése érdekében 2026. január 1-jétől megszüntetésre (törlésre) kerül a 112,5 százalékos szorzó. Vagyis a jövőben a szociális hozzájárulási adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.

Címlapkép: Képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. november 17-én. Forrása: MTI Fotó/Bodnár Boglárka