Dőlt a pénz a feltörekvő országok piacára, tavaly összesen 235 milliárd dollárnyi külföldi befektetés érkezett ide, az országok jegybankjai pedig 130 milliárd dollárral növelték devizatartalékukat - derül ki az Institute of International Finance (IIF) jelentéséből. Egyes országok - köztük Magyarország - devizatartaléka ugyanakkor nincs megfelelő szinten - véli a washingtoni székhelyű szervezet.
Évekig tartó csökkenés után tavaly újra növekedni kezdett az euró súlya a tartalékdevizák között, és ez a tendencia várhatóan megerősödik azzal párhuzamosan, ahogy az euróövezetben mérséklődnek a politikai bizonytalanságok - derült az Európai Központi Bank (EKB) szerdán közzétett jelentéséből.
Tavaly közel hatmilliárd euróval csökkent Magyarország arany- és devizatartaléka, így az év végén 24,3 milliárd eurót tett ki. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent éves jelentéséből az is kiderült, hogy ennek legnagyobb része, 18,6 milliárd euró deviza értékpapírokban, jórészt kötvényekben volt az év végén, a fennmaradó rész pedig devizabetétben volt elhelyezve. A jegybank szokás szerint tartalékkezelési stratégiájáról is beszámolt, melyből kiderül, milyen alapelvek mentén vigyáznak az ország tartalékaira.
Március 31-ével, vagyis mával lejár a cseh jegybank hivatalos elköteleződése, hogy a 27-es euró-korona árfolyam védelmével megakadályozza a cseh deviza túlzott erősödését az euróval szemben, ezzel pedig egy nagyon feszült időszak veszi kezdetét. Az intézmény innentől kezdve szó szerint bármikor úgy dönthet, hogy feladja az árfolyamküszöb védelmét, és bár ez nem fog akkora vérengzést okozni a piacokon, mint annak idején a svájci frank elengedése, rövid távon a jelentős spekulatív tőke miatt valószínűleg szokatlanul nagy mozgásokra kell majd felkészülni az egész régiós devizapiacon.
Két városban már tesztelik azt az új kínai digitális pénzt, amely a Bitcoin működési elvén alapul, ugyanakkor több lényeges tulajdonságban eltér az eredeti kriptopénztől.
A várakozásokat meghazudtolva februárban - nyolc hónap óta először - emelkedni tudott a kínai jegybank devizatartaléka, amivel újra a fontos lélektani határnak számító, 3000 milliárd dollár felé emelkedett ennek összege. A váratlan emelkedésben a dollár gyengélkedése, az év eleji dollárátváltási roham lecsillapodása, illetve a szigorúbb tőkekorlátozási intézkedések is szerepet játszottak. A jövőben viszont könnyen meglehet, hogy tovább apadhatnak a tartalékok, aminek katalizátora lehetne egy jövőheti Fed-kamatemelés.
Január végére a régóta figyelt, 3000 milliárd dolláros lélektani szint alá csökkent a kínai jegybank devizatartalék-állománya. Legutóbb közel 6 éve, 2011 februárjában volt alacsonyabb a devizatartalékok szintje, ami jól mutatja, hogy mekkora kihívást jelent a jegybanknak a tőkekivonás mellett kordában tartani a jüan árfolyamát.
A Magyarország külső sérülékenységét leginkább megragadó rövid lejáratú külső adósságállomány 2016 harmadik negyedév végére évtizedes mélypontra - 18,4 milliárd euróra - esett, így bár az elmúlt két évben Magyarország nemzetközi tartalékai mintegy 10 milliárd euróval csökkentek, a 2016. év végi több mint 24 milliárd eurót kitevő tartalék bőséges, biztonságos és érdemben meghaladja a befektetők által elvárt szintet. Az utóbbi két év tartalékcsökkenését nagy részben a Magyar Nemzeti Bank célzott programjai, azaz a lakossági devizahitelek forintosítása és az egészségesebb adósságszerkezetet eredményező Önfinanszírozási program idézték elő, amelyek érdemben javították a pénzügyi stabilitást és csökkentették a külső sérülékenységet. A fentiek egyértelmű bizonyítéka, hogy a nagy hitelminősítők mind a forintosítást, mind pedig az Önfinanszírozási programot tételesen kiemelték a magyar adósosztályzat befektetési kategóriába emeléséről szóló értékeléseikben - írják az MNB szakértői.
A kínai devizapiaci felügyeleti hatóság arra kéri a bankokat, hogy tartsák titokban a tőkekiáramlás megfékezésére irányuló útmutatásaikat, valamint hogy a jüannal kapcsolatos negatív várakozásaikat ne publikálják.
A kínai jegybank múlt héten keményen fellépett a jüan gyengülésére játszó spekulánsok ellen, amivel átmenetileg erősíteni tudta az árfolyamot, a héten viszont újra gyengülni kezdett a kínai deviza. Hiába a jegybank intervenció, a fokozódó tőkekivonásokat és a gyorsan apadó nemzetközi tartalékokat látva elkerülhetetlennek tűnik a további leértékelődés, hosszú távon ugyanis nem lehet ellenszegülni a piac akaratának.
A régiós országok közül csak a cseh jegybanknak volt olyan alacsony a saját devizatartalékán belül az aranytartaléka, mint a Magyar Nemzeti Banknak és ez a 0,4%-os arány világviszonylatban is az egyik legalacsonyabb volt.
A Magyar Nemzeti Bank "nem adta el az aranytartalékot", hanem a derivatív ügyleten keresztüli befektetés miatt egy másik soron bukkant fel a friss jegybankmérlegben az aranytartalék - derült ki az MNB sajtóosztályának a Portfolio kérdésére küldött válaszából. A téma előzménye:
A november végi 110 millió euróról (34 milliárd forint) nullára esett december végére a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékain belül a monetáris aranytartalékok szintje. Ilyenre az 1998 óta elérhető idősor szerint nem volt még példa, azaz az összes aranytartalékát eladta az MNB. A piaci árfolyamok alapján ez nem volt túl jó időzítésű, mivel 10 havi mélyponton 1150 dollár körül járt az árfolyam.
Frissítés: írásunkra reagált a jegybank. Az MNB elmondta, hogy nem eladta, hanem egy swap-ügyletbe vonta be az aranytartalékot.
November a várakozásokat is meghaladó mértékben, 3121 milliárd dollárról 3052 milliárd dollárra csökkent Kína deviza- és aranytartalékainak állománya - derült ki a ma közölt statisztikákból. Legutóbb 2011 márciusában rendelkezett kevesebb tartalékkal az ország, ráadásul pár hónapnyi stagnálás után újra elkezdett apadni: a novemberi esésben jelentős szerepe volt a Trump megválasztását követő dollárerősödésnek, a kínai jegybank ugyanis devizapiaci beavatkozással igyekezett tompítani ezt a folyamatot, ami - mint most kiderült - nagyon sokba került.
Az idei évi mintegy 1600 milliárd forint után jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi uniós támogatást fizethet ki a magyar állam a nyertes pályázóknak - jelezte egy mai egri sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának jövő évre vonatkozó jelzése 500 milliárddal kevesebb, mint amit egy hónapja Lázár János, a tárca vezetője vázolt. Az alacsonyabb célszám mai bemondása azután történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tegnap azt javasolta: megfontolandó lenne egyenletesebbé tenni az egyes évekbeli EU-s pénzkifizetés tempóját.
Mesterségesen túlértékelt deviza, 5 és fél éves mélyponton lévő (és fogyó) deviza- és aranytartalékok, óriási adóssághalom, ingatlanpiaci lufi, gigantikus gazdasági szerkezetváltásból fakadó kihívások és a nemzetközi gazdaságtan legnagyobb trilemmája: hosszúra nyúlik a lista, ha a kínai gazdaság problémát próbáljuk sorra venni. Egyelőre nincs olyan félelem a piacon Kína miatt, mint az év eleji pánik idején, a jüan viszont Trump megválasztása óta közel 2%-ot gyengült a dollárral szemben, ami tovább súlyosbítja az ország így is óriási adósságproblémáját. A helyzeten nem segít a gyorsan apadó nemzetközi tartalékok ténye sem, ami még inkább erősítheti a jüan elleni spekulációkat. Kérdés, hogy a pengeélen táncoló pártvezetés képes lesz-e ezen az úton tovább haladva átvészelni a következő éveket, vagy esetleg hátraarcra lesz szükség Kína világpiaci nyitásában.
Októberben 1,34 milliárd euróval kereken 25 milliárd euróra ugrottak a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai, ami kizárólag a devizatartalékok emelkedésével függött össze - derült ki a ma közzétett előzetes adatokból. Megkérdeztük az MNB-t, mi az oka a jelenségnek.
Októberben 1,34 milliárd euróval kereken 25 milliárd euróra ugrottak a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai, ami kizárólag a devizatartalékok emelkedésével függött össze - derült ki a ma közzétett előzetes adatokból. Bár a tartalékok változásának pontos okait nem ismerjük, de az elmúlt hetek híráramlása alapján azt feltételezzük, hogy jelentős részben az uniós támogatások brüsszeli megérkezése ugrasztotta meg a devizatartalékainkat.
A kínaiak hadjáratot indítottak a pénzmosodák ellen, a felügyeletnek pedig sikerült egy olyan illegális bankhálózatot megszüntetnie, amelyen keresztül 1000 milliárd jüannyi (azaz 41 700 milliárd forintnyi) pénzt mozgattak ki az országból, ami több, mint a tavalyi magyar GDP.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
