Szeptember végére elfogyhatnak az élelmiszerkészletek Afganisztánban; éhínség fenyegeti az évtizedes háborúskodásba belefáradt lakosságot - figyelmeztetett egy magas rangú ENSZ-tisztségviselő szerdán. Az akut élelmezési bizonytalanság az ország 38 milliós lakosságának mintegy harmadát érinti - mondta el Ramiz Alakbarov, az ENSZ helyi humanitárius koordinátora. Alakbarov hangsúlyozta, hogy az aszályos időszak után, a tél közeledtével több pénzre van szükség a lakosság élelmezéséhez.
Tizenkét olyan globális trendet és kockázatot azonosított a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó irodája, amik jelentősen befolyásolhatják a világgazdaság növekedését 2021-ben, illetve az elkövetkező években. A kockázatok mindegyike globális jelenség, ugyanakkor közvetetten vagy akár közvetlenül is hathatnak Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetére az elkövetkező időszakban.
A héten érkeznek Európából a feburári inflációs adatok, amelyek megmutatják, hogy a januárban látott váratlan emelkedés kitartott-e az év második hónapjában. Az inflációs várakozások a kötvényhozamok emelkedésében és a tőzsdeindexek esésében is megmutatkoztak az elmúlt hetekben. Ezen kívül természetesen más fontos események is lesznek a héten, de leginkább az inflációs indexekre kell majd odafigyelni.
Több mint 10%-ot gyengült a forint az euróval szemben tavaly, 2019 végén 330,5 forintba került egy euró, december végén pedig már 365-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nemcsak forintos, hanem devizás befektetési alapban is tartotta a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 19-71%-os forintosított hozamot értek el 2020-ban.
Ötéves csúcsra emelkedett novemberben az MNB nemzetközi tartaléka – derül ki a jegybank hétfő reggel megjelent statisztikájából. A növekedés borítékolható volt, hiszen az ÁKK 2,5 milliárd euró értékben adott el devizakötvényeket.
Tizenötéves mélypontra süllyedt Törökország devizatartalékainak értéke, ami arra vezethető vissza, hogy a jegybank és állami bankok hatalmas összegeket költöttek a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának támogatására.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Fehéroroszország jelenleg is mélyen spekulatív, "B" szintű államadós-osztályzatának kilátását a Fitch Ratings.
Évek óta megállíthatatlanul zuhan a török líra, pedig mostanra szinte az összes tartalékát felélte a jegybank a nemzeti deviza védelme érdekében. A friss gazdaságpolitikai személycserékkel sem látni egyelőre, hogy tudna ebből a helyzetből kikecmeregni Törökország, az egyetlen lehetséges menekülési utat ugyanis elutasítja az ország vezetése. Így viszont folytatódhat a lassú agónia, majd egyszer robbanhat a bomba.
Kétmilliárd euróval csökkentek októberben az MNB nemzetközi tartalékai – közölte a jegybank péntek reggel. Ennél nagyobb visszaesésre évek óta nem volt példa, pedig devizalejárat egyáltalán nem volt. Ez pedig erősíti azt a vélekedést, hogy október végén a forint történelmi mélypontja környékén az MNB is beavatkozhatott, hogy megfordítsa a gyengülést. A jegybank a cikkünk megjelenése után reagált, és a devizatartalék változását egyéb piaci műveletekre vezette vissza
A múlt héten fillérekre volt történelmi mélypontjától a forint az euróval szemben, kevés híján 370 forintot kellett adni egy euróért. Hasonló esetben gyakran felvetődik a jegybanki intervenció lehetősége, hogy a szimbolikus szintet megvédjék. Az MNB soha nem kommunikálja az ilyen lépéseit, vagyis valószínűleg sosem fogjuk tudni, beléptek-e a piacra, de ha volt is ilyen lépés, az sem lehetett jelentős. Persze nem is egyértelmű, hogy vajon be kell-e avatkoznia ilyen esetben a magyar jegybanknak, leginkább lélektani jelentősége van ma annak, látunk-e új csúcsot az euró-forint árfolyamban.
A szeptemberi félmilliárd eurós japán jenben történt kötvénykibocsátás és egyéb okok miatt összességében 2,15 milliárd euróval 32,212 milliárd euróra ugrottak szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai, ami öt éve a legmagasabb szintet jelenti – közölte szerdán a Magyar Nemzeti Bank.
Több mint megnégyszerezte eredményét az első félévben az MNB tavalyhoz képest – derül ki a jegybank féléves jelentéséből. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy megtalálták a bölcsek kövét a Szabadság téren, azonban tüzetesebben megvizsgálva szinte kizárólag a rekordgyenge forinton kaszált hatalmasat a jegybank, ami a profitot megdobta. Persze ez sem példa nélküli, amikor utoljára hasonlót láttunk, akkor volt egy kis csavar is a történetben, ami lehetővé tette a Pallas Athéné-alapítványok feltőkésítését.
Leminősítette Törökország eddig sem befektetési ajánlású államadós-osztályzatát a Moody's Investors Service, mindenekelőtt a belső és külső finanszírozási mutatók romlásával indokolva a döntést.
A keddi 1,7%-os esés után ma újabb hasonló mértékű esést szenvedett el a fehérorosz rubel az euróval szemben, így új történelmi mélypontra bukott, mivel a fehérorosz jegybank nem akarja és nem is feltétlenül tudja megállítani rubel esését a lakosság pánikszerű külföldi valutafelvásárlása mellett. Év eleje óta már 33%-os az esés az euróval szemben, ami egyre nehezíti az ország devizaadósságának visszafizetését az apadó exportbevételek mellett.
Rövid idő alatt akár 10 milliárd eurónyi devizalikviditást is elő tud teremteni Magyarország a nagy nemzetközi jegybankokkal kötött repo és swapügyleteknek köszönhetően – hangsúlyozta csütörtökön az MNB, amikor az EKB-val kötött 4 milliárd eurós repo megállapodást bejelentette. Rövidtávon nem okoz piaci feszültséget a magyar devizatartalék szintje, így elsősorban üzenetértékű lehetett a lépés: demonstrálni akarhatta a jegybank, hogy szükség esetén elő tud még teremteni forrást.
Magyarország külső finanszírozási képessége 2020 első negyedévében a GDP 1,2 százalékára emelkedett, amivel hazánk továbbra is a régiós országok élmezőnyébe tartozik - írja közleményében az MNB. A folyó fizetési mérleg egyenlege a külkereskedelmi többlet enyhe mérséklődésének és a jövedelemegyenleg hiányában bekövetkezett csökkenés eredőjeként nem változott érdemben. A jelentős működőtőke-beáramlás fennmaradása mellett az ország nettó külső adóssága a GDP 6,3 százalékára mérséklődött tovább. A devizatartalék szintje továbbra is jelentősen és stabilan meghaladja a rövid külső adósságot.
A 2008-as válság kezelése során alkalmazott nemkonvencionális monetáris politikai lépések világszerte a jegybanki mérlegek jelentős növekedésével jártak. Magyarországon a válság kezdeti fázisában felduzzadó jegybanki mérleg azonban 2015-től úgy szűkült, hogy közben a jegybank elsődleges mandátuma veszélyeztetése nélkül, célzott programokkal járult hozzá a külső sérülékenység csökkenéséhez, a gazdasági aktivitás és a hitelezés élénküléséhez. További kedvező tényező, hogy az utóbbi években a jegybanki eszköztár átalakításával párhuzamosan a mérleg szerkezete is megváltozott: a kamatozó források csökkenésével a forrásoldali tételek kamatérzékenysége is mérséklődött. Az elmúlt évek kedvező folyamatainak köszönhetően a koronavírus által okozott gazdasági kihívás a jegybankot egy olyan időszakban érte, amikor a szűk és kedvező szerkezetű jegybankmérleg miatt jelentős mozgástérrel rendelkezik a negatív gazdasági hatások tompítására. A mérlegfőösszeg emelkedése nem jelenti automatikusan a kamatkiadás emelkedését: az eredményhatás az eszköz és a finanszírozásához szükséges forrás kamatának különbözetéből adódik, és programonként eltérő. Az új jegybanki programok elindításából eredően kismértékben növekszik az MNB kamatkockázata, ugyanakkor – a kamatozó források alacsony arányának köszönhetően – továbbra is mérsékelt maradhat, amelyre fedezetet jelent az utóbbi évek eredményéből felhalmozott eredménytartalék. Az MNB jelentős mértékű tartalékai fedezetet jelentenek a monetáris politika vitelével kapcsolatosan felmerülő kockázatokra. Az alábbiakban az MNB munkatársainak írását közöljük.
Rég nem látott nyereséget ért el 2019-ben az MNB, így lehetősége volt 250 milliárd forintot osztalékként befizetni a költségvetésbe. A napokban megjelent a jegybank éves jelentése, amiből a részletek is kiderülnek: elsősorban az aranytartalékon realizált egyszeri profit tette ezt lehetővé, de a kamateredményben is folytatódott a pozitív tendencia.
A jelenlegi súlyos gazdasági, társadalmi és szociális válsághelyzet kezelésével, valamint a gazdasági károk mérséklésével kapcsolatosan számos konstruktív javaslat látott napvilágot a közelmúltban. A javaslatok közül e cikk kizárólag az úgynevezett friedmani helikopterpénz (ingyen pénz) ötletével és hozzá kapcsolódóan az államadósság néhány makrogazdasági kérdésével foglalkozik. Teszi ezt részben azért, mert ezt a Portfolio hasábjain többen is felvetették, másrészt pedig azért, mert a gazdasági mentőcsomagnak a fiskális politikát érintő méretére, annak finanszírozási formájára (különadók kivetése, önkormányzatok bevételeinek részbeni elvonása) alapvetően rányomja bélyegét a deficitről és az államadósságról alkotott gondolkodás.
