Kína csütörtökön bírálta az Egyesült Államokat, amiért az szerinte visszaél a nemzetközi joggal és „bajt okoz és provokál”, miután az amerikai haditengerészet a tajvani választások óta tegnap először hajózott át hadihajóval a Tajvani-szoroson.
Nem nyugszanak a kedélyek a január 13-i tajvani választást követően. Az elmúlt napokban nem az apró sziget politikai vezetése körüli események kerültek a figyelem középpontjába, hanem a szintén Amerika-szövetséges Fülöp-szigetek vitája Kínával – jelentette a Nikkei Asia.
A kínai gazdasági felemelkedés lehetővé tette Pekingnek, hogy az ország globális nagyhatalmi álmokat is dédelgessen. Ennek egyik meghatározó része, hogy mindenben felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal, amely korábban megkérdőjelezhetetlenül a világ hegemónjának szerepében tündökölt. A kínai vezetés törekszik is behozni a hátrányát, katonai szempontból leglátványosabban talán a tengeri fejlesztések zajlanak, mivel Peking szeretné messze az országhatárokon túlra is kiterjeszteni a hatalmát.
A csendes-óceáni térség haditengerészeti tisztviselői Kínában találkoznak, hogy a dél-kínai-tengeri feszültségek közepette megvitassák a találkozások szabályait – számolt be a Reuters.
A Fülöp-szigetek vezetése bejelentette, hogy mesterséges szigeteket terveznek létrehozni a vitatott Dél-kínai-tenger területén. Korábban Peking hasonló stratégiát alkalmazott a területen, most úgy tűnik, hogy visszaüt a keleti nagyhatalom taktikája – írja az Al-Jazeera.
A Fülöp-szigetek és Indonézia megállapodott egymással, hogy erősítik a katonai kapcsolataikat. A döntés a Dél-kínai-tengeren fokozódó feszültségek közepette született meg – számolt be a Nikkei Asia.
James Stavridis nyugalmazott amerikai haditengerészeti admirális, a NATO volt legfőbb szövetséges parancsnoka szerint Kína még legalább egy évtizedig nem lenne felkészülve egy katonai konfrontációra az Egyesült Államokkal. A The Michael Medved Show-ban adott interjújában Stavridis megjegyezte, hogy Kína agresszív fellépése és jelentős haditengerészeti fejlesztései ellenére nem áll készen arra, hogy felvegye a harcot az amerikai csendes-óceáni flottával – írja a Business Insider.
A kínai parti őrség kétszer is vízágyúkkal támadt fülöp-szigeteki hajókra a hétvégén. Az egyik vízi járműn személyesen volt jelen a filippinó vezérkari főnök, két hajó pedig összeütközött az incidens során - számolt be róla az AP hírügynökség.
Az elmúlt időszakban egyre súlyosabb incidensekre került sor a Fülöp-szigetek és Kína közt a Dél-kínai-tenger hovatartozása miatti nézeteltérés miatt. Manila mögött egyre határozottabban sorakozik fel az Egyesült Államok is, 2023 elejétől már a szigetország támaszpontjaira is visszatértek az amerikai katonák. A Foreign Policy Research Institute (FPRI) elemzése arra keresi a választ, hogy pontosan mi motiválja Manilát, amikor a korábbi gyarmattartójához menekül inkább a szomszédos nagyhatalom helyett.
A Fülöp-szigetek nem zárkózik el attól, hogy további országok vegyenek részt a kritikus pontnak számító dél-kínai-tengeri járőrözésben. Korábban az Egyesült Államok és Ausztrália volt az ország partnere ebben.
Kína hadserege azt állítja, hogy az USS Hopper amerikai haditengerészeti romboló engedély nélkül lépett be a felségvizeire. Az információt a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg hivatalos WeChat-fiókján keresztül tették közzé.
Feszültséget okoz a Dél-kínai-tenger térségében a Fülöp-szigetek azzal, hogy külföldi erőket toborzott a járőrözéshez – közölte csütörtökön a kínai hadsereg.
A Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok hadserege kedden közös tengeri és légi járőrözésbe kezdett a Dél-kínai-tengeren – közölte ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök.
Kína november 13-án kezdett egy hosszú és kiterjedt „terrorellenes” hadgyakorlatba öt másik országgal. A tíznapos műveletben a keleti nagyhatalom csapatain kívül Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Thaiföld és Vietnam vett még részt – számolt be a South China Morning Post.
A Sierra Madre nevű második világháborús hadihajót a Fülöp-szigetek hatóságai szándékosan futtatták zátonyra még 1999-ben. A lépésnek stratégiai céljai voltak, Manila ezzel szerette volna biztosítani a fennhatóságát a Dél-kínai-tengeren található Spratly-szigetek felett. A területre viszont Kína is igényt formál, ez pedig egyre súlyosabb incidensekhez vezet a felek között.
Szerdán San Franciscoban találkozott egymással Joe Biden és Hszi Csin-ping amerikai elnök egymással. Miközben a két szuperhatalom vezetői egymással tárgyaltak, addig az Egyesült Államok védelmi minisztere éppen Indonézia fővárosában építette az amerikai szövetségi hálót – írja a South China Morning Post.
Súlyos incidens történt október utolsó hétvégéjén a Dél-kínai-tenger nemzetközi vizei felett: egy kínai vadászgép infracsapdát dobott egy kanadai harci helikopter irányába. Kanadai tisztek szerint a művelet veszélyeztette a jármű biztonságát, akár zuhanáshoz is vezethetett volna a kínai akció – írja a CNN.
A Pentagon közzétette a Dél-kínai-tenger fölötti légi incidensről készített felvételeket.
Az Egyesült Államoknak nincs joga beleavatkozni a Kína és a Fülöp-szigetek közötti problémákba – jelentette ki csütörtökön a kínai külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján.
Hszi Csin-ping kínai elnök kifejezte együttműködési készségét az Egyesült Államokkal, a kínai külügyminiszter washingtoni látogatása előtt - jelentette a Reuters.
A fontos adatokat is jól átvészelték az indexek.
Összesen 4,5 milliárd forintot mozgatnak meg a büdzsében.
De van, amiben segíteni fogja a jegybankárokat az AI.
Nem tudni, ki telepítette az eszközöket.
Kiegyenlítenek az erőviszonyokat.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
