Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint minden olyan nemzetközi szervezet esetében, amelyet az USA elhagyott, Magyarországnak is mérlegelnie kell a kilépést. Eddig a világ legnagyobb gazdasága a WHO-ból és az UNESCO-ból lépett ki.
Sorra érkeznek az elítélő reakciók a nemzetközi színtéren Donald Trump azon tervére, mely szerint „a Közel-Kelet Riviérájává” akarja átépíteni Gázát. Az ENSZ főtitkára szerint az amerikai elnök lépése etnikai tisztogatás lenne, melyet el kell kerülni.
Háborús és emberiesség elleni bűncslekmény lenne a palesztin lakosságot erővel kitelepíteni Gázából, ha amerikai katonák vennének részt az akcióban, azok akár nemzetközi bíróság elé is kerülhetnének – egyebek mellett erről beszélt Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a Portfolio Checklist szerdai adásában, ahol a szakértőt Donald Trump amerikai elnök legújabb, a Gázai övezettel kapcsolatos terveiről kérdeztük.
Argentína kilép az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) - jelentette be szerdán az argentin elnök szóvivője sajtótájékoztatóján.
Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá kedden az Egyesült Államok részvételének megszüntetéséről az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, valamint tagságának megszüntetéséről az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében (UNESCO).
Az ENSZ 2035-ös éghajlat-változási célkitűzéseinek jövő hétfői határidejét számos nagy szennyező, így például az EU, Ausztrália, Dél-Afrika és India várhatóan nem tudja teljesíteni a Financial Times globális körképe alapján, részben a Trump-elnökség által okozott turbulenciák miatt. Ez a késedelem aggodalomra ad okot a globális klímavédelmi erőfeszítések hatékonyságát illetően.
Az ENSZ aggodalmát fejezte ki az ukrán hadifoglyok kivégzésének növekvő száma miatt. A szervezet ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója által közzétett jelentés szerint 2023 augusztusa óta 79 ilyen esetet dokumentáltak - közölte az Al Jazeera.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamai a szervezet költségvetésének jelentős, 400 millió dolláros csökkentését fontolgatják, miután az Egyesült Államok, a WHO legnagyobb kormányzati támogatója Donald Trump elnök döntése nyomán kilépett a szervezetből. A költségvetési kérdéseket a február 3-11. között Genfben tartandó éves igazgatótanácsi ülésen vitatják meg a tagállamok képviselői.
Az elmúlt tizenöt évben a klímaváltozás elleni küzdelem új frontvonalai a bíróságokon nyíltak meg: mára világszerte közel 3 000 klímapert indítottak, melyekben államokat és vállalatokat vonnak felelősségre a káros emissziók és az éghajlatváltozást súlyosbító politikák miatt. A változatos jogi eljárások – a „greenwashing” elleni támadásoktól kezdve a kormányok klímatervének mulasztásait firtató perekig – nem ritkán az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, és eddig soha nem látott módon teszik mérlegre a gazdasági, politikai és társadalmi érdekeket. A fiatal generációk és különböző civil szervezetek egyre bátrabban élnek a jog adta lehetőségekkel, hogy rákényszerítsék a döntéshozókat: konkrét, hatékony lépéseket tegyenek bolygónk és az eljövendő generációk védelméért. Eközben a bíróságok előtt zajló ügyek számos fontos alkotmányos és nemzetközi jogi kérdést is felszínre hoznak, például az egészséges környezethez való jog, a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi szerződések kapcsolatát illetően. A klímaperek – legyenek akár a kormányok vagy a vállalatok ellen irányulók – mindinkább az éghajlat-politika alakítóivá válnak, és már most jelentősen formálják azt a jogi, politikai és társadalmi keretet, amelyben a következő évtizedek környezetvédelmi döntései megszületnek.
Az arab külügyminiszterek egységesen elutasították Donald Trump amerikai elnök javaslatát, miszerint Egyiptom és Jordánia fogadja be a Gázai övezet lakóit. A kairói találkozón részt vevő miniszterek hangsúlyozták, hogy a palesztinok kitelepítése veszélyeztetné a térség stabilitását és aláásná a béke kilátásait.
Egyre jobban elmérgesedik a fegyveres konfliktus a világ egyik legnagyobb és legnépesebb országában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ország keleti határainál kitört felkelés során a lázadók elfoglaltak egy 2 milliós nagyvárost, de úgy tűnik, offenzívájuk folytatódik. A gyanú szerint az M23 felkelőcsoportot a szomszédos Ruanda támogatja, de félő, hogy más régiós országok is belekeveredhetnek a konfliktusba. A nemzetközi közösség közvetíteni igyekszik, egyelőre hiába.
Élesen bírálta Ukrajna külügyminisztériuma Călin Georgescu román politikust, akinek jelenleg jó esélye van arra, hogy Románia következő elnöke legyen.
Az amerikai kongresszushoz és az ENSZ-hez fordult Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke azzal az értesüléssel kapcsolatban, amely szerint az előző washingtoni vezetés állítólag egy Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni merénylet megszervezéséről tárgyalt.
Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségének (UNRWA) működését veszélyezteti két új izraeli törvény, amely csütörtöktől lép hatályba. A jogszabályok megtiltják az UNRWA-nak, hogy izraeli területen működjön, és az izraeli tisztviselőknek is megtiltják, hogy kapcsolatba lépjenek az ügynökséggel. A változások leginkább Kelet-Jeruzsálemben éreztetik majd hatásukat, ahol az UNRWA központját azonnali bezárás fenyegeti - számolt be az AP News.
Szíria kész teljes mértékben együttműködni az ENSZ-szel, és kész biztosítani állásait az 1974-es tűzszüneti megállapodás során kijelölt, a világszervezet által ellenőrzött határokon, amennyiben Izrael is kivonja katonáit a térségből - jelentette be az arab ország külügyminisztériuma szerdán, azt követően, hogy Jean Pierre Lacroix, az ENSZ békefenntartók vezetője és Patrick Gouesla, a Golán-fennsíkon húzódó demilitarizált övezetet megfigyelő ENSZ-misszió (UNDOF) vezetője az új damaszkuszi kormányzattal egyeztetett.
Megszilárdította hatalmát a Ruanda által támogatott M23 felkelőcsoport a 2 milliós Goma városában a Kongói Demokratikus Köztársaságban – írja a Reuters.
Szakértők szerint tömegek indulhatnak meg Európa felé, ha egy újabb konfliktus eszkalálódhat: a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti gazdasági központja, Goma, lázadók kezére került, akik mögött jelentős ruandai támogatás áll. Az M23 nevű lázadócsoport a tartományi fővárost támadja, miközben az ország vezetése háborús fenyegetésről beszél.
Az Egyesült Államok jelentős mértékben csökkentheti külföldi segélyeit, ami világszerte humanitárius programokat veszélyeztet. Donald Trump elnök 90 napra felfüggesztette az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) támogatását, hogy felülvizsgálja annak összhangját az "Amerika az első" politikával. Ez a lépés aggodalmat keltett a segélyszervezetek körében, amelyek attól tartanak, hogy drasztikus korlátozásokkal szembesülhetnek az élelmiszer-, szállás- és egészségügyi ellátás terén. Emellett Ukrajna és Thaiföld támogatásai is veszélybe kerültek – írja a Reuters.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik munkatársa újszerű kezdeményezéssel próbálja enyhíteni az Egyesült Államok kilépésének pénzügyi következményeit. A "1 dollár, 1 világ" elnevezésű kampány célja, hogy közösségi médián keresztül gyűjtsön adományokat a szervezet számára, miután Donald Trump elnök bejelentette az USA kilépését a WHO-ból.
Három héttel meghosszabbították az izraeli hadsereg (IDF) libanoni állomásozását, Izraelnek csak február 18-án kell kivonulnia Dél-Libanonból az Egyesült Államok segítségével született új megállapodás nyomán. A megállapodást a washingtoni Fehér Ház és a libanoni miniszterelnök is megerősítette.
Tovább nő a háziorvosi életpálya kiszámíthatatlansága, romlik a vonzereje - írják.
Gyakorlati, hasznos, érthető
Nem néz ki jól a gazdasági helyzet.
Közép-Európa az év sztárja.
2030-ig ez a fogyasztást 1%-kal csökkenti, és e gazdasági hatás harmada még hátravan.
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
