Nyilvánosan kommentálta Shlomi Binder tábornagy, az izraeli katonai hírszerzés (MID) vezetője azokat a híreket, melyek szerint ellenzi Donald Trump Gázával kapcsolatos terveit. A katonai vezető azt mondta: nem ellenzi kifejezetten Gáza "Riviérává változtatását," viszont tart attól, hogy elszabadul miatta az erőszak a régióban.
Fennáll a veszélye annak, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén kirobbant konfliktus az egész régióra átterjed - mondta António Guterres ENSZ-főtitkár New Yorkban csütörtökön. Az ENSZ legfrissebb adatai szerint Gomában legalább 2900-an haltak meg a harcokban.
Az Egyesült Államok kormánya fontolgatja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) átfogó reformjának tervét, amely magában foglalná egy amerikai vezető kinevezését is - ennek köszönhetően az USA a globális egészségügyi ügynökség tagja maradna, írja a Reuters.
Kedden a világ jó részét lesokkolta Donald Trump amerikai elnök, amikor bejelentette, hogy amerikai területté szándékozik tenni a Gázai övezetet, a palesztin lakosságot pedig ki akarja telepíteni onnan. A nyilatkozat után a republikánus politikusok próbálták oltani a tüzet, de Trump most a Truth közösségi oldalon megerősítette: tényleg pályázik a világ egyik legkegyetlenebb tűzfészkére.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint minden olyan nemzetközi szervezet esetében, amelyet az USA elhagyott, Magyarországnak is mérlegelnie kell a kilépést. Eddig a világ legnagyobb gazdasága a WHO-ból és az UNESCO-ból lépett ki.
Sorra érkeznek az elítélő reakciók a nemzetközi színtéren Donald Trump azon tervére, mely szerint „a Közel-Kelet Riviérájává” akarja átépíteni Gázát. Az ENSZ főtitkára szerint az amerikai elnök lépése etnikai tisztogatás lenne, melyet el kell kerülni.
Háborús és emberiesség elleni bűncslekmény lenne a palesztin lakosságot erővel kitelepíteni Gázából, ha amerikai katonák vennének részt az akcióban, azok akár nemzetközi bíróság elé is kerülhetnének – egyebek mellett erről beszélt Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a Portfolio Checklist szerdai adásában, ahol a szakértőt Donald Trump amerikai elnök legújabb, a Gázai övezettel kapcsolatos terveiről kérdeztük.
Argentína kilép az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) - jelentette be szerdán az argentin elnök szóvivője sajtótájékoztatóján.
Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá kedden az Egyesült Államok részvételének megszüntetéséről az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, valamint tagságának megszüntetéséről az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében (UNESCO).
Az ENSZ 2035-ös éghajlat-változási célkitűzéseinek jövő hétfői határidejét számos nagy szennyező, így például az EU, Ausztrália, Dél-Afrika és India várhatóan nem tudja teljesíteni a Financial Times globális körképe alapján, részben a Trump-elnökség által okozott turbulenciák miatt. Ez a késedelem aggodalomra ad okot a globális klímavédelmi erőfeszítések hatékonyságát illetően.
Az ENSZ aggodalmát fejezte ki az ukrán hadifoglyok kivégzésének növekvő száma miatt. A szervezet ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója által közzétett jelentés szerint 2023 augusztusa óta 79 ilyen esetet dokumentáltak - közölte az Al Jazeera.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamai a szervezet költségvetésének jelentős, 400 millió dolláros csökkentését fontolgatják, miután az Egyesült Államok, a WHO legnagyobb kormányzati támogatója Donald Trump elnök döntése nyomán kilépett a szervezetből. A költségvetési kérdéseket a február 3-11. között Genfben tartandó éves igazgatótanácsi ülésen vitatják meg a tagállamok képviselői.
Az elmúlt tizenöt évben a klímaváltozás elleni küzdelem új frontvonalai a bíróságokon nyíltak meg: mára világszerte közel 3 000 klímapert indítottak, melyekben államokat és vállalatokat vonnak felelősségre a káros emissziók és az éghajlatváltozást súlyosbító politikák miatt. A változatos jogi eljárások – a „greenwashing” elleni támadásoktól kezdve a kormányok klímatervének mulasztásait firtató perekig – nem ritkán az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, és eddig soha nem látott módon teszik mérlegre a gazdasági, politikai és társadalmi érdekeket. A fiatal generációk és különböző civil szervezetek egyre bátrabban élnek a jog adta lehetőségekkel, hogy rákényszerítsék a döntéshozókat: konkrét, hatékony lépéseket tegyenek bolygónk és az eljövendő generációk védelméért. Eközben a bíróságok előtt zajló ügyek számos fontos alkotmányos és nemzetközi jogi kérdést is felszínre hoznak, például az egészséges környezethez való jog, a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi szerződések kapcsolatát illetően. A klímaperek – legyenek akár a kormányok vagy a vállalatok ellen irányulók – mindinkább az éghajlat-politika alakítóivá válnak, és már most jelentősen formálják azt a jogi, politikai és társadalmi keretet, amelyben a következő évtizedek környezetvédelmi döntései megszületnek.
Az arab külügyminiszterek egységesen elutasították Donald Trump amerikai elnök javaslatát, miszerint Egyiptom és Jordánia fogadja be a Gázai övezet lakóit. A kairói találkozón részt vevő miniszterek hangsúlyozták, hogy a palesztinok kitelepítése veszélyeztetné a térség stabilitását és aláásná a béke kilátásait.
Egyre jobban elmérgesedik a fegyveres konfliktus a világ egyik legnagyobb és legnépesebb országában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ország keleti határainál kitört felkelés során a lázadók elfoglaltak egy 2 milliós nagyvárost, de úgy tűnik, offenzívájuk folytatódik. A gyanú szerint az M23 felkelőcsoportot a szomszédos Ruanda támogatja, de félő, hogy más régiós országok is belekeveredhetnek a konfliktusba. A nemzetközi közösség közvetíteni igyekszik, egyelőre hiába.
Élesen bírálta Ukrajna külügyminisztériuma Călin Georgescu román politikust, akinek jelenleg jó esélye van arra, hogy Románia következő elnöke legyen.
Sejteni lehetett, hogy jön az emelkedés.
Számos területet érintenek.
Utánajártunk, kik lehetnek a vesztesek és a nyertesek.
Rengetegen voltak kíváncsiak az összecsapásra.
A Gránit Alapkezelő vezetőivel beszélgettünk.
Mit látunk a piacokon?
Folytatjuk az Ivy League-es magyar diákok beszámolóját.