9°C borult
Budapest
  • Megjelenítés
Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

2026. október 11. 18:00 | Terták Elemér

Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

Harminchat évvel a német újraegyesítés után sok keletnémet még mindig másodrendű állampolgárnak érzi magát, és ez az elégedetlenség a szeptemberi tartományi választásokon az AfD és a Die Linke sikerében is megmutatkozott. A volt NDK területén azonban a bérek az 1991-es, nyugatnémet szinthez mért 50 százalékról mára mintegy 85 százalékra emelkedtek. A keletnémetek vásárlóereje ráadásul a legtöbb uniós tagállam polgárainál, sőt egyes francia, svéd és dán térségek lakóinál is nagyobb, a lengyelekét és a csehekét 25–40, Kelet-Magyarország lakóiét pedig akár 50 százalékkal haladja meg. Mi áll a keletnémet felzárkózás mögött? És miért nem érzik a kedvező hatásokat az emberek?

Figyelem: nagyot ugrott az infláció az euróövezetben

2026. október 02. 11:37 | Portfolio

Figyelem: nagyot ugrott az infláció az euróövezetben

Az euróövezet szeptemberi inflációja a várakozásoknál magasabbra, hároméves csúcsra ugrott, ami tovább erősíti az Európai Központi Bank újabb kamatemeléseivel kapcsolatos piaci várakozásokat, miközben a jegybank döntéshozói egyelőre türelemre intenek.

Csak két országban csökkentek a lakásárak Európában - Magyarország az egyik

2026. október 02. 09:43 | Gulyás Veronika

Csak két országban csökkentek a lakásárak Európában - Magyarország az egyik

Három éve először csökkentek a hazai lakásárak az előző negyedévhez képest hazánkban, a most megjelent második negyedéves statisztikai adatok alapján. Éves alapon még drágulás mérhető, de ez 2023 negyedik negyedéve óta a legalacsonyabb ütem. Uniós összehasonlításban Magyarország a mindössze két tagállam egyike, ahol negyedéves csökkenést regisztráltak, miközben a régióban Szlovákiában és Romániában történt a legerősebb áremelkedés. A magyar lakásárak továbbra is jóval a 2025-ös bázisszint felett maradnak, de a növekedés lendülete egyértelműen megtorpant.

Kevesebb ételt dobunk ki, mint az EU-ban, de a pazarlás szerkezete sem ugyanaz

2026. október 01. 07:00 | Portfolio

Kevesebb ételt dobunk ki, mint az EU-ban, de a pazarlás szerkezete sem ugyanaz

Magyarországon jóval kevesebb élelmiszerhulladék keletkezik fejenként, mint az Európai Unió átlagában, de a különbség nem egyformán jelenik meg az élelmiszerlánc egyes pontjain. A hazai adat kedvezőbb, miközben a hulladék szerkezete eltér az uniós mintától: nálunk nagyobb a háztartások súlya, míg több más ágazatban alacsonyabbak az egy főre jutó mennyiségek.

Európa keleti fele továbbra is szív- és érrendszeri halálozási gócpont

2026. szeptember 30. 12:13 | Müller András

Európa keleti fele továbbra is szív- és érrendszeri halálozási gócpont

Európában továbbra is a keringési rendszer betegségei jelentik az egyik legsúlyosabb haláloki csoportot: 2023-ban csaknem minden harmadik uniós haláleset ehhez volt köthető. Az Eurostat friss régiós adatai szerint a probléma különösen a kontinens keleti felében látványos: a legrosszabb helyzetű térségek élmezőnyét évek óta bolgár és román régiók uralják, miközben Magyarországon is közel minden második haláleset mögött szív- és érrendszeri betegség áll.

Ritkábban isznak a magyarok, de ez még nem jelenti, hogy kisebb a baj

2026. szeptember 29. 11:43 | Müller András

Ritkábban isznak a magyarok, de ez még nem jelenti, hogy kisebb a baj

Miközben az EU 16 éves és idősebb népességének 24 százaléka fogyasztott alkoholt legalább hetente, Magyarországon mindössze 7,8 százalék volt ez az arány az Eurostat friss, 2025-ös adatai szerint. Ráadásul nálunk azok is jóval többen vannak, akik azt állították, egyáltalán nem, vagy az adatfelvételt megelőző 12 hónapban nem ittak alkoholt: arányuk 45,6 százalék volt, szemben az uniós 33,5 százalékkal. A látszólag kedvező képhez azonban fontos egy módszertani megkötés: ez a statisztika csak azt mutatja meg, milyen gyakran isznak az emberek, azt nem, hogy alkalmanként mennyit, milyen gyakori a nagyivás, vagy mekkora az alkoholhoz köthető egészségkárok súlya.

Drágán jött le Európa az orosz energiáról: mutatjuk, kiknek fizetünk prémiumot

2026. szeptember 23. 19:00 | Müller András

Drágán jött le Európa az orosz energiáról: mutatjuk, kiknek fizetünk prémiumot

Bár az európai ipar és a lakosság energiafelhasználása érdemben nem nőtt, az EU energiatermék-importjának értéke ismét jelentősen emelkedett. Az Eurostat friss adatai szerint az orosz energiafüggőség mennyiségi leépítése nagyrészt sikeres volt, az új ellátási szerkezet azonban magasabb fajlagos költségekkel jár. Az egyes beszállítók érték- és volumenrészesedése alapján kiszámolt relatív árindex azt mutatja, hogy Európa több kulcsfontosságú energiahordozó esetében prémiumot fizet a stabilabb vagy alternatív ellátási forrásokért.

Furcsa fordulat a magyar sportpiacon: Európában fiatalodik, nálunk öregszik a sportmunkaerő

2026. szeptember 23. 10:14 | Müller András

Furcsa fordulat a magyar sportpiacon: Európában fiatalodik, nálunk öregszik a sportmunkaerő

Első ránézésre sikertörténetnek tűnik az európai sportgazdaság: 2025-ben már 1,8 millióan dolgoztak ezen a területen az Európai Unióban. A magyar adatok azonban másról árulkodnak. Miközben az EU-ban a sport továbbra is fiatalokat felszívó, növekvő munkaerőpiaci szegmens, Magyarországon tíz év alatt látványosan visszaesett a 30 év alattiak súlya, és erősen megnőtt az idősebb korosztály jelenléte.

Végre egy EU-lista, amelynek az élére Magyarország ugrott – csak hát van itt egy kis turpisság

2026. szeptember 20. 19:00 | Müller András

Végre egy EU-lista, amelynek az élére Magyarország ugrott – csak hát van itt egy kis turpisság

Magyarország ritkán kerül úgy uniós rangsor élére, hogy annak első ránézésre örülni lehessen. Most mégis ez történt: a magyar vasút olyan országokat előzött meg, amelyeket hagyományosan sokkal erősebb vasúti kultúrával azonosítunk. A történet azonban nem egyszerű sikersztori. Az olcsó bérletek valóban látványosan átrendezhették a közlekedési szokásokat, de közben az adatok számításának módja is megváltozott. Így a nagy kérdés nem az, hogy Magyarország előreugrott-e a listán, hanem az, hogy pontosan mit is jelent ez az előreugrás.

Fontos adat érkezett: tényleg a magyar családok a legszegényebbek az EU-ban

2026. szeptember 18. 11:00 | Müller András

Fontos adat érkezett: tényleg a magyar családok a legszegényebbek az EU-ban

Magyarországon volt a legalacsonyabb a vásárlóerőben mért medián jövedelmi szint 2025-ben az Európai Unióban az Eurostat friss jelentése szerint. A magyar adat az uniós átlag alig több mint fele, miközben Románia, Bulgária, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is előttünk állt. A lemaradás azért különösen beszédes, mert a régió egésze felzárkózó pályán van: 2010 óta Magyarországon is érdemben nőttek a reáljövedelmek, több környező ország viszont ennél jóval nagyobb előrelépést ért el.

Kiugrott a magyar munkaerőköltség, de nem ott, ahol elsőre gondolnánk

2026. szeptember 17. 12:33 | Müller András

Kiugrott a magyar munkaerőköltség, de nem ott, ahol elsőre gondolnánk

Az Eurostat legfrissebb munkaerőköltség-indexe szerint 2026 közepére látványosan mérséklődött az órára jutó munkáltatói munkaerőköltségek növekedése a közép-kelet-európai gazdaságok egy részében. A magyar adat ugyanakkor az év első negyedévében kiugró értéket mutatott, amit azonban nem az üzleti gazdaság, hanem a közszolgáltatásokhoz kötődő ágazatok húztak fel. A KSH adatai alapján ebben meghatározó szerepe volt a rendvédelmi és honvédelmi dolgozóknak év elején kifizetett „fegyverpénznek”. Az üzleti szférában eközben a munkaerőköltségek növekedése jóval egyenletesebb, bár az európai átlagot még mindig meghaladó képet mutat.

Csúszik lefelé az uniós ipar

2026. szeptember 16. 12:49 | Portfolio

Csúszik lefelé az uniós ipar

Az Eurostat legfrissebb becslése alapján az eurózóna ipari termelése 2026 júliusában stagnált éves összevetésben, míg az EU egészében 0,3 százalékos bővülést mértek az egy évvel korábbi szinthez képest. Havi alapon ugyanakkor mindkét térségben enyhe visszaesés volt megfigyelhető.

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

2026. szeptember 15. 16:00 | Müller András

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility