15°C derült
Budapest
  • Megjelenítés
Müller András

Müller András

Szerkesztő/Újságíró

Müller András a Reuters hírügynökségnél kezdte újságírói pályafutását, majd – öt évvel később– 2004-ben csatlakozott a Portfolio csapatához. 22 éven át szerkesztette, írta, gondozta a Portfolio angol nyelvű híroldalát, majd – egy szervezeti átszervezést követően – átnyergelt a magyar nyelvű hírek, elemzések gyártására. Végzettségei: Külkereskedelmi Főiskola - Nemzetközi Kommunikáció szak (közgazdász); ELTE Fordító- és Tolmácsképző Csoport (ma már Tanszék) (okleveles szakfordító); Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Corvinus) BIGIS (Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézete) (okleveles közgazdász).
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 106
Európa keleti fele továbbra is szív- és érrendszeri halálozási gócpont

2026. szeptember 30. 12:13 | Müller András

Európa keleti fele továbbra is szív- és érrendszeri halálozási gócpont

Európában továbbra is a keringési rendszer betegségei jelentik az egyik legsúlyosabb haláloki csoportot: 2023-ban csaknem minden harmadik uniós haláleset ehhez volt köthető. Az Eurostat friss régiós adatai szerint a probléma különösen a kontinens keleti felében látványos: a legrosszabb helyzetű térségek élmezőnyét évek óta bolgár és román régiók uralják, miközben Magyarországon is közel minden második haláleset mögött szív- és érrendszeri betegség áll.

Mélyponton stagnál az influenza elleni védelem: a 65 év felettiek alig több mint egyhatoda kapott ingyenes oltást

2026. szeptember 29. 16:00 | Müller András

Mélyponton stagnál az influenza elleni védelem: a 65 év felettiek alig több mint egyhatoda kapott ingyenes oltást

A magyar influenzaoltási adatokban első látásra van egy kedvezőnek tűnő elem: az ingyenes vakcinák többségét az idősek kapják. A részletesebb kép azonban ennél jóval aggasztóbb: a 65 év felettieknek mindössze 17,5%-a részesült térítésmentes 3Fluart oltásban a 2025/2026-os szezonban. Ez azt jelenti, hogy a legsérülékenyebb korcsoport több mint négyötöde nem kapta meg az adott szezonra rendelkezésre álló ingyenes influenza elleni vakcinát.

Ritkábban isznak a magyarok, de ez még nem jelenti, hogy kisebb a baj

2026. szeptember 29. 11:43 | Müller András

Ritkábban isznak a magyarok, de ez még nem jelenti, hogy kisebb a baj

Miközben az EU 16 éves és idősebb népességének 24 százaléka fogyasztott alkoholt legalább hetente, Magyarországon mindössze 7,8 százalék volt ez az arány az Eurostat friss, 2025-ös adatai szerint. Ráadásul nálunk azok is jóval többen vannak, akik azt állították, egyáltalán nem, vagy az adatfelvételt megelőző 12 hónapban nem ittak alkoholt: arányuk 45,6 százalék volt, szemben az uniós 33,5 százalékkal. A látszólag kedvező képhez azonban fontos egy módszertani megkötés: ez a statisztika csak azt mutatja meg, milyen gyakran isznak az emberek, azt nem, hogy alkalmanként mennyit, milyen gyakori a nagyivás, vagy mekkora az alkoholhoz köthető egészségkárok súlya.

Az AI-hozzáférés is geopolitikai kockázattá vált

2026. szeptember 28. 14:00 | Müller András

Az AI-hozzáférés is geopolitikai kockázattá vált

Az elmúlt hetek AI-hírei első ránézésre kaotikusak: exportkorlátok, elszabaduló ügynökök, amerikai bírósági döntések, fehér házi tech-egyeztetések. A háttérben azonban egy jól azonosítható folyamat rajzolódik ki: a legfejlettebb mesterségesintelligencia-modellekhez való hozzáférés már nem pusztán technológiai vagy üzleti kérdés, hanem egyre inkább nemzetbiztonsági, ellátásilánc- és geopolitikai kockázat.

Megbízhatunk-e a chatbot ajánlásában, ha közben reklámbevételt termel?

2026. szeptember 26. 11:00 | Müller András

Megbízhatunk-e a chatbot ajánlásában, ha közben reklámbevételt termel?

Képzeljük el, hogy tanácsot kérünk egy értékesítőtől: melyik fejhallgatót, repülőjegyet, előfizetést vagy biztosítást érdemes választani? Az eladó kedves, tájékozott, minden kérdésünkre válaszol. Csakhogy közben jutalékot kap bizonyos termékek után. A probléma nem önmagában a jutalék vagy a reklám, hanem az, hogy tudjuk-e, mikor kapunk semleges tanácsot, és mikor üzleti ösztönző által torzított ajánlást.

Az óvatos AI is manipulálható - és rajta keresztül az ember is

2026. szeptember 25. 11:00 | Müller András

Az óvatos AI is manipulálható - és rajta keresztül az ember is

Ha egy AI-ügynök válogat helyettünk termékek, állások vagy lakások között, akkor már nemcsak minket lehet meggyőzni, hanem az ügynököt is. Egy friss workshop-tanulmány laboratóriumi körülmények között megmutatta, hogy az ügynök rangsora egy ártatlannak látszó mondattal és kitalált, veszélyt sugalló háttértartalommal eltéríthető volt.  Ha az ember az ajánlásra hagyatkozik, ez a döntését is befolyásolhatja.

Aláírni könnyű, betartani már nehezebb: miért akadt el a világ első nemzetközi AI-egyezménye?

2026. szeptember 25. 08:00 | Müller András

Aláírni könnyű, betartani már nehezebb: miért akadt el a világ első nemzetközi AI-egyezménye?

Kevés technológiai téma körül van ma akkora politikai verseny, mint a mesterséges intelligencia körül. A kormányok egyszerre akarnak innovációt, versenyképes hazai cégeket, erős nemzetbiztonsági képességeket és biztonságos, emberi jogokat tiszteletben tartó mesterségesintelligencia-rendszereket. Ezt a négy célt azonban nem mindig könnyű egyszerre teljesíteni.

Nem úgy működik a kínai AI-gépezet, ahogy Washingtonból látszik

2026. szeptember 24. 16:00 | Müller András

Nem úgy működik a kínai AI-gépezet, ahogy Washingtonból látszik

A nyugati politikai vitákban Kínát gyakran egységes, felülről vezérelt AI-hatalomként írják le, ahol Peking egyszerre diktálja a technológiai fejlesztést és a szabályozást. Egy friss tanulmány szerint ez a kép fontos pontokon félrevezető: a kínai mesterségesintelligencia-kormányzásban a központi állam, a helyi önkormányzatok és a nagy technológiai cégek között folyamatos alkufolyamat zajlik. Ez különösen fontos most, amikor Donald Trump és Hszi Csin-ping washingtoni találkozóján az AI-biztonság, a chipek, az exportkorlátozások és a technológiai verseny is a háttérben van.

Drágán jött le Európa az orosz energiáról: mutatjuk, kiknek fizetünk prémiumot

2026. szeptember 23. 19:00 | Müller András

Drágán jött le Európa az orosz energiáról: mutatjuk, kiknek fizetünk prémiumot

Bár az európai ipar és a lakosság energiafelhasználása érdemben nem nőtt, az EU energiatermék-importjának értéke ismét jelentősen emelkedett. Az Eurostat friss adatai szerint az orosz energiafüggőség mennyiségi leépítése nagyrészt sikeres volt, az új ellátási szerkezet azonban magasabb fajlagos költségekkel jár. Az egyes beszállítók érték- és volumenrészesedése alapján kiszámolt relatív árindex azt mutatja, hogy Európa több kulcsfontosságú energiahordozó esetében prémiumot fizet a stabilabb vagy alternatív ellátási forrásokért.

AI-árháború tört ki, de a valódi tét a vállalati ügynökök ára

2026. szeptember 23. 11:09 | Müller András

AI-árháború tört ki, de a valódi tét a vállalati ügynökök ára

Első ránézésre árháború tört ki a mesterséges intelligencia piacán: az OpenAI bemutatta a GPT-6 Sol és GPT-6 Luna modelleket, amelyek API-árazása a cég szerint 50 százalékkal alacsonyabb a GPT-5.6 Sol és Luna promóciós árainál. Szinte ugyanakkor az Anthropic is előállt a Claude Opus 5.5-tel, amelyet tipikus terhelés mellett 40 százalékkal olcsóbbnak mond az Opus 5-nél. A fejlemény önmagában is látványos, de a valódi jelentősége nem elsősorban a lakossági chatbotolásban, hanem abban van, hogy a vállalati AI-ügynökök működtetése válhat érdemben olcsóbbá.

Furcsa fordulat a magyar sportpiacon: Európában fiatalodik, nálunk öregszik a sportmunkaerő

2026. szeptember 23. 10:14 | Müller András

Furcsa fordulat a magyar sportpiacon: Európában fiatalodik, nálunk öregszik a sportmunkaerő

Első ránézésre sikertörténetnek tűnik az európai sportgazdaság: 2025-ben már 1,8 millióan dolgoztak ezen a területen az Európai Unióban. A magyar adatok azonban másról árulkodnak. Miközben az EU-ban a sport továbbra is fiatalokat felszívó, növekvő munkaerőpiaci szegmens, Magyarországon tíz év alatt látványosan visszaesett a 30 év alattiak súlya, és erősen megnőtt az idősebb korosztály jelenléte.

Végre egy EU-lista, amelynek az élére Magyarország ugrott – csak hát van itt egy kis turpisság

2026. szeptember 20. 19:00 | Müller András

Végre egy EU-lista, amelynek az élére Magyarország ugrott – csak hát van itt egy kis turpisság

Magyarország ritkán kerül úgy uniós rangsor élére, hogy annak első ránézésre örülni lehessen. Most mégis ez történt: a magyar vasút olyan országokat előzött meg, amelyeket hagyományosan sokkal erősebb vasúti kultúrával azonosítunk. A történet azonban nem egyszerű sikersztori. Az olcsó bérletek valóban látványosan átrendezhették a közlekedési szokásokat, de közben az adatok számításának módja is megváltozott. Így a nagy kérdés nem az, hogy Magyarország előreugrott-e a listán, hanem az, hogy pontosan mit is jelent ez az előreugrás.

Fontos adat érkezett: tényleg a magyar családok a legszegényebbek az EU-ban

2026. szeptember 18. 11:00 | Müller András

Fontos adat érkezett: tényleg a magyar családok a legszegényebbek az EU-ban

Magyarországon volt a legalacsonyabb a vásárlóerőben mért medián jövedelmi szint 2025-ben az Európai Unióban az Eurostat friss jelentése szerint. A magyar adat az uniós átlag alig több mint fele, miközben Románia, Bulgária, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is előttünk állt. A lemaradás azért különösen beszédes, mert a régió egésze felzárkózó pályán van: 2010 óta Magyarországon is érdemben nőttek a reáljövedelmek, több környező ország viszont ennél jóval nagyobb előrelépést ért el.

Alattomosan terjed a hepatitis A Magyarországon: a betegek csaknem fele egyetlen megyében koncentrálódik

2026. szeptember 17. 18:00 | Müller András

Alattomosan terjed a hepatitis A Magyarországon: a betegek csaknem fele egyetlen megyében koncentrálódik

Országosan már nem a 2025-ös hepatitis A-csúcsot látjuk, de ez nem jelenti azt, hogy a járványügyi kockázat eltűnt volna. A 2026 első 36 hetére vonatkozó adatok szerint a regisztrált esetek száma továbbra is meghaladja a korábbi évek átlagát, miközben a járvány súlypontja látványosan áthelyeződött: Budapest és Pest megye szerepe mérséklődött, Borsod-Abaúj-Zemplén megye viszont az idei esetek közel felét adja. Az adatok alapján a hazai hepatitis A-helyzet új szakaszba lépett, amelyben a lokális gócok gyors felismerése és célzott kezelése válik kulcskérdéssé.

Kiugrott a magyar munkaerőköltség, de nem ott, ahol elsőre gondolnánk

2026. szeptember 17. 12:33 | Müller András

Kiugrott a magyar munkaerőköltség, de nem ott, ahol elsőre gondolnánk

Az Eurostat legfrissebb munkaerőköltség-indexe szerint 2026 közepére látványosan mérséklődött az órára jutó munkáltatói munkaerőköltségek növekedése a közép-kelet-európai gazdaságok egy részében. A magyar adat ugyanakkor az év első negyedévében kiugró értéket mutatott, amit azonban nem az üzleti gazdaság, hanem a közszolgáltatásokhoz kötődő ágazatok húztak fel. A KSH adatai alapján ebben meghatározó szerepe volt a rendvédelmi és honvédelmi dolgozóknak év elején kifizetett „fegyverpénznek”. Az üzleti szférában eközben a munkaerőköltségek növekedése jóval egyenletesebb, bár az európai átlagot még mindig meghaladó képet mutat.

Dolgoznak, mégis maradnak a „mamahotelben”: lakáspiaci kényszerpályán a magyar fiatalok

2026. szeptember 17. 07:00 | Müller András

Dolgoznak, mégis maradnak a „mamahotelben”: lakáspiaci kényszerpályán a magyar fiatalok

A 20–29 éves magyarok foglalkoztatási rátája 2025-ben már nagyjából az uniós átlag szintjén állt, a fiatalok mégis átlagosan 27,3 évesen költöztek el otthonról, vagyis egy évvel később, mint az EU-ban. Ez arra utal, hogy a „kényelmes mamahotel” önmagában aligha magyarázza a késői önállósodást: a Portfolio számítása szerint Budapesten egy 75 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához már 13,5 évnyi, teljes egészében félretett nettó átlagkeresetre lenne szükség, és több vidéki centrumban is 10 év körül jár ez az érték. A fiatalok elköltözését így egyre kevésbé a munkalehetőségek hiánya, sokkal inkább a lakáspiacra való belépés magas költsége késlelteti.

Kipukkadás előtt az AI-lufi? – Egy díjnyertes tech-kritikus szerint rossz dologra paráztatnak rá minket

2026. szeptember 16. 16:00 | Müller András

Kipukkadás előtt az AI-lufi? – Egy díjnyertes tech-kritikus szerint rossz dologra paráztatnak rá minket

Míg a technológiai iparág vezetői az emberiség kihalásával és az önfejlesztő szuperintelligenciával riogatnak, a tech-ipar egyik legélesebb szemű kritikusa szerint a világvége-retorika részben önámításként, részben üzleti narratívaként működik, és közben elfedi a jelenlegi gazdasági és munkaerőpiaci károkat. Cory Doctorow úgy véli, az AI közvetlen veszélye nem az öntudatra ébredés, hanem a fenntarthatatlan gazdasági lufi, valamint az a munkaerőpiaci és szervezeti tudásvesztés, amelyet a technológia túlzó ígéreteinek hajszolása már most okozhat.

AI-vészfékezés vagy piaci ároképítés? – Miért most ijedtek meg a techóriások?

2026. szeptember 16. 09:25 | Müller András

AI-vészfékezés vagy piaci ároképítés? – Miért most ijedtek meg a techóriások?

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos katasztrófa-forgatókönyvek évek óta jelen vannak a közbeszédben. 2026 szeptemberében azonban minőségi változás történt: immár nem elsősorban külső kritikusok, hanem a frontier modelleket építő cégek vezetői és volt kutatói kérnek lassítást, ellenőrzést és kormányzati beavatkozást. A kérdés nem az, hogy az AI-cégek „tényleg félnek-e” vagy „csak üzletelnek-e”, hanem az, hogy egy olyan technológiánál, amelynek fejlesztése egyre inkább önmagát gyorsítja, a biztonsági, politikai és üzleti logikák elválaszthatatlanná váltak. Elemzésünkben az egyre hangosabb figyelmeztetések mögé nézünk.

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

2026. szeptember 15. 16:00 | Müller András

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Jalsovszky

Influenszer marketing

A napokban sajtóvisszhangot kapott a Coca-Cola és Whisper Ton influenszer marketing ügye, amely során az üdítőgyártó 5 millió forint bírságban, az influenszer pedig figyelmeztetésben részesü

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility