Januárban nőtt a munkanélküliség Magyarországon
A koronavírus-járvány első hullámban nagyot nőtt a magyar munkanélküliség, annak lecsengése után azonban csökkenő pályára került az álláskeresők száma. Ez a csökkenő trend tört meg idén januárban.
A koronavírus-járvány első hullámban nagyot nőtt a magyar munkanélküliség, annak lecsengése után azonban csökkenő pályára került az álláskeresők száma. Ez a csökkenő trend tört meg idén januárban.
A koronavírus-járvány második hullámának közepén, tavaly decemberben is erős maradt a hazai munkaerőpiac a KSH adatai alapján. A foglalkoztatottak száma 4,5 millió volt, ami alig 14 ezer fővel marad el az egy évvel korábbi szinttől. A 2020-as utolsó negyedévben 4,48 millió foglalkoztatott volt, 37 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Közfoglalkoztatottaktól és külföldön dolgozóktól megtisztítva (hazai elsődleges munkaerőpiac) viszont a válság előtti szinten van a foglalkoztatás.
Novemberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 496 ezer fő volt, 45 ezerrel több, mint az előző hónapban és 26 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 476 ezer fő volt, 41 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakinál, derült ki a KSH adataiból. Szeptember és november között összességében stabilitás jellemezte a hazai munkaerőpiacot.
A magyar gazdaság idén várhatóan növekedésnek indul a tavalyi mély recesszió után. A kilábalás azonban csak fokozatos lesz, így várhatóan az év első felében még gyengébb lesz a munkaerőpiac is. Habár a gazdaság teljesítménye valószínűleg csak 2022-ben éri el a válság előtti szintet, a foglalkoztatottság terén kedvezőbbek a kilátások. De a számok javulása mögött láthatunk problémákat is, ugyanis a gazdaság strukturális gyengeségei nem hagyják érintetlenül a dolgozókat.
Decemberben 290700 álláskereső volt Magyarországon. Ez az előző év azonos időszakához képest jelentős növekedés, az elmúlt hónapokhoz viszonyítva azonban július óta csökkenés tapasztalható. Az álláskeresők 48,4%-a, 140,8 ezer fő semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban. A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 19%-os növekedést állapíthatunk meg.
A pénteken megjelent munkaerőpiaci statisztika nehéz hónapokat vetít előre, ezért azonnali beavatkozásra van szükség a gazdaságban – írta közleményében Joe Biden megválasztott elnök pénteken. A friss beszámoló szerint érdemben lassult a foglalkoztatás talpra állása, Biden Donald Trumptól és a kongresszustól várja a megoldást.
Szeptemberben a bruttó átlagkereset 392 300 forint volt, 8,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, írja a KSH. A bértömeg ennél bizonyára sokkal szerényebben alakul, ez az adat ugyanis csak a teljes munkaidős foglalkoztatottakra vonatkozik.
Az előző év azonos időszakához képest jelentősen nőtt az álláskeresők száma novemberben, azonban a korábbi hónapokhoz képest csökkenést tapasztalt a foglalkoztatási szolgálat. A közel 300 álláskereső fele semmilyen pénzbeli ellátást nem kap.
A mai gazdasági környezetben már nincsen olyan, hogy biztos munkahely, és a tipikus jogviszony ebben a gyorsan, dinamikusan változó világban semmivel nem jelent nagyobb biztonságot, garanciát mint atipikus jogviszonyban kölcsönzött munkaerőnek lenni - mondta el Dénes Rajmund Roland a Pénzcentrumnak adott interjúban. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke kitért arra is, a magyar cégeknek miért jelenthet versenyelőnyt ez a fajta foglalkoztatás, és beszélt a legalacsonyabb bérkategóriába tartozó betanított munkások jövedelmének alakulásáról is.
Szeptemberben az idén az első alkalommal nőtt a foglalkoztatás az előző havihoz képest a német feldolgozóiparban. Az egy évvel korábbi szinttől azonban a foglalkoztatás még elmaradásban van, csakúgy, mint a teljesített munkaórák száma és a kifizetett bértömeg.
A várt 600 ezer helyett 638 ezerrel nőtt októberben az Egyesült Államokban a nem-mezőgazdasági új munkahelyek száma, a magánszektorban a várt 690 ezer fő helyett viszont 906 ezer fős volt a tényadat – közölte a munkaügyi tárca.
A kormány szerint 300 ezer alá csökkent az álláskeresők száma Magyarországon, ami jelentős mérséklődés a nyári rekordhoz képest, még most is többen vannak, mint tavaly ilyenkor.
Augusztusban 100 ezerrel kevesebben dolgoztak Magyarországon, mint az előző év azonos időszakában, derült ki a KSH adminisztratív adataiból. A keresetek a teljes munkaidősök esetében gyorsan emelkedtek, valójában azonban ennél rosszabb a helyzet.
Megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetések a kormányzat érdemi közreműködésével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) monitoring bizottsági ülésén 2020. október 28-án, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezése szerint a foglalkoztatók a jogsértés feltárását követően kötelesek lesznek jogszerűtlenül foglalkoztatott munkavállalóikat visszamenőlegesen legalább egy hónapra, a mindenkori minimálbér mértékéig bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál – közölte Bodó Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvényjavaslat benyújtását követően, 2020. október 28-án.
Vasárnap este tette közzé javaslatait a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással és az összeférhetetlenséggel kapcsolatban.
Hányan dolgoznak ma Magyarországon? És hányan vannak munka nélkül? Erre az egyszerűnek tűnő kérdésre egyáltalán nem könnyű választ adni. Attól függ, hogy melyik statisztikát nézzük, ki számít foglalkoztatottnak és ki munkanélkülinek. Az biztos, hogy továbbra is érdemben gyengébb és több kihívással küzd a hazai munkaerőpiac, a munkavállalók pedig általánosságban kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a válság előtt. De mit hoz a jövő?
A foglalkoztatottak átlagos augusztusi létszáma az előző hónaphoz képest 54 ezer fővel, 4 millió 514 ezer főre emelkedett, a tavaly augusztusihoz képest pedig 18 ezer fővel csökkent - jelentette a KSH. Ez megegyezik az előzetesen közölt adatokkal, a foglalkoztatás növekedése a szezonális hatások mellett a gazdasági helyzet javulásával, a közfoglalkoztatás felpörgésével, valamint a külföldre újra meginduló magyarok számának emelkedésével függ össze. A nagy kérdés az lesz, hogy a járvány második hullámában mit lépnek a cégek. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a foglalkoztatás ismét csökkenésnek indul a következő hónapokban, hiszen a gazdaságot megviseli a járvány második hulláma.
Nyár végén és ősz elején csökkent a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, ami a gazdaság helyzetének további javulásával és szezonális hatásokkal függ össze. Mindazonáltal a szép számok mögött számos kedvezőtlen trend is meghúzódik: rengeteg álláskereső van ellátás nélkül, az éven túli munkanélküliek száma magas, és a csoportos leépítések sem szűntek még meg. A járvány második hulláma pedig még hozhat nehézségeket.
Augusztusban jelentősen nőtt a foglalkoztatottság, ami a szezonális hatások mellett a gazdasági helyzet javulásával függ össze. A kilátások azonban bizonytalanok a járvány második hulláma miatt, ami könnyen újra leépítésekhez vezethet.
Az egész régió rendkívül kritikus helyzetben van.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
